2010. 08. 31.

A Tescos lövöldözésről

Nem régen egy szokatlan, és durva bűncselekményről számoltak be. Valaki éles lőfegyverrel lövöldözött a Váci úti Tescoban. A mai bejegyzés inkább gondolatébresztő, semmint tanácsadás. Igyekszem csak a leírt tényekre koncentrálni, és nem fogok foglalkozni azokkal az interneten terjengő álhírrel(?) miszerint pénzszállítókat akarták kirabolni. (Cikkek itt, itt, és itt)

Az egyik cikkben írnak arról, hogy az elkövető drog hatása alatt állt, mikor lövöldözött. Mivel nincsen arra vonatkozó információm, hogy tényleg cuccos volt-e, és ha igen, mit nyomott, ezért csak általánosságokat fogok írni a drogos befolyásoltság alatt elkövetett támadásokról.
Ha egy belőtt drogossal hoz össze a balsors, akkor jobb vigyázni. A cucc hatásai miatt a drogos kiszámíthatatlanul viselkedhet, és adott esetben nincs is annak tudatában, hogy mit is követ el éppen. A különböző szerek más, és más hatást gyakorolnak az emberre. Valamelyik drogtól az ember tompa, és lassú lesz, vagy nagyon fel lesz dobva, és olyan boldog, hogy madarat lehet vele fogatni, de úgyis hathat az emberre, hogy az teljesen kifordul az emberi mivoltából, és olyan dolgokat cselekszik, amit tiszta állapotában nem követne el (tudunk olyanról, aki kitépte, majd megette gyermeke bal szemét). A drogos befolyásoltságú támadó veszélyes. Ilyen esetben a legtöbb tapasztalatot sutba lehet dobni, az „normális emberen” működő technikák sok esetben nem hatékonyak egy belőtt drogossal szemben. Pl.: az ujj-, izületfeszítések nem működnek olyan hatékonysággal, mert egyszerűen nem jut el a támadó tudatáig az a fájdalom. Ilyenkor az segíthet, ha eltörik egy-két csontját a drogosnak, hogy eljusson az agyáig a fájdalominger.

A drogos bűnöző nem csak akkor veszélyes, ha éppen be van lőve, hanem akkor is, ha éppen azon „munkálkodik”, hogy megszerezze az adagját. Komoly függőség esetén a drogosok bármire képesek azért, hogy megkapják a cuccukat. Nem riadnak vissza a rablástól, az erőszaktól.

A drogosok egy része felismerhető a sötét karikás szemükről, a vérben úszó szemfehérjéről, a tág pupillákról, az ideges, rángatózó mozgásról, a kapkodó tekintetről, arról, hogy nem képes még rövid ideig sem kontroláltan, nyugodtan egyhelyben maradni, a kapkodó légzésről. Persze ezek a tünetek nem mind egyszerre jelentkeznek, de általában 2-3 egyszerre megfigyelhető. Ahogyan a részeg emberek is kiszűrhetőek, úgy a drogosok is, csak kicsit nehezebb őket felismerni.


Az, hogy a Tescoban éles fegyverrel lövöldöztek, aggasztó. Magyarország nincsen arra felkészülve, hogy legálisan, vagy illegálisan lőfegyver kerüljön ki az utcára.
Szerintem a magyar társadalom még nem alkalmas arra, hogy törvényesen tarthassanak éles fegyvert, akár önvédelemre, akár birtokvédelemre. Tapasztalataim szerint nagyon sokan visszaélnének azzal, hogy már könnyebben lehet lőfegyverhez jutni, hiszen sokan nem azért vennének pisztolyt, hogy magukat, vagy az otthonukat védjék meg vele. Láthatjuk, hogy egy egyszerű késsel milyen visszaélések vannak, most képzeljük el, hogy milyen lenne a helyzet, ha a „veszélyes elemek” is legálisan juthatnának lőfegyverhez. Amíg kijátsszák az előírásokat, és a törvényeket nem tartatják be, addig szerintem nem szabad enyhíteni a fegyvertörvényen. A következetesség hiánya nagy veszélyeket rejthet magában.

Úgy vélem, hogy a magyar rendőrség sincsen felkészülve arra, hogy egy pisztollyal felfegyverkezett bűnözővel szálljon szembe. Az átlagos magyar rendőrnek kevés, és nem a legjobb a kiképzése, és amíg ilyen alacsony költségvetéssel kell számolnia a rendőrségnek, addig a helyzet nem is fog javulni. (Nem szeretnék politikát keverni a bejegyzésbe, ezért kérlek titeket, a kommentekben is hanyagoljátok az ilyen jellegű megnyilvánulásokat!). A rendőrségi törvényekkel is baj van, ugyanis nagyon lekorlátozza a rendőr intézkedési területét. Sok esetben olyan abszurd megkötések vannak, ami szembe megy a logikával. Ezeket a törvényi előírásokat az adott korhoz és környezethez kellene igazítani, és olyan embereknek kellene összeállítaniuk, akik nem az íróasztalnál szereztek tapasztalatokat. A járőrök aktív bevonásával kellene változtatni a jelenlegi állapotokon, hiszen ők azok, akik mindennap kint vannak az utcán.


Vigyázzatok magatokra!

2010. 08. 24.

Az önvédelmi stílus gyakorlásáról

A mai bejegyzésben egy, az önvédelemhez kötődő tévhitet szeretnék tisztázni, nevezetesen az önvédelmi rendszerek és a küzdősportok szükségességéről fogok írni. Korábban már boncolgattam a témát, de akkor más szempontból vizsgáltam a kérdést.

Sokszor, egymástól független helyeken találkoztam azzal a véleménnyel, hogy önvédelmet tanulni hülyeség, mert „Mindig van egy erősebb.” / „Pisztoly ellen mire mész?!” / „Ha már hárman vannak, akkor esélyed sincs”. / „Ha hátulról leütnek, akkor tehetetlen vagy.” stb.
Persze, részben igazuk van azoknak, akik ezzel érvelnek, de ennyi erővel le lehet feküdni a földre, és várni a halált…
Azt kell megérteniük az embereknek, hogy ha valaki önvédelmet tanul, az nem lesz legyőzhetetlen. Nincs olyan rendszer, ami maximális védelmet biztosítana. Mindenkit el lehet kapni, és mindenkit le lehet győzni, ez így igaz. DE, az esélyeket javítja, ha valamilyen stílusban jártas az ember.

Sokan elfelejtik, hogy nagyon sok ember áldozattípus, akik nem járták ki az „utca iskoláját”. Tehát nem verekedtek az utcán, nem olyan környéken nőttek fel, ahol mindennaposak a rablások, nem voltak veszélynek kitéve. Az ilyen „burokban élő” emberek sérülékenyebbek, mint azok, akiket megedzett a környezetük.
A másik ok, ami miatt valaki áldozattípus lehet, az valamelyik veleszületett tulajdonság, legyen az mentális/pszichikai, vagy fizikai.
Ha valaki félős, könnyen bepánikol arra igencsak ráfér egy erős pszichés tréning, hogy jobban tudja kezelni a gázos szituációkat. A fizikailag gyenge embereknek pedig a testedzés, és a technika gyakorlása ajánlott.
Ha valaki „vagánynak” születik, nincs akkora szüksége bármilyen jellegű edzésre, mert a fellépése, a fizikuma stb. miatt nem kerül hátrányba, sőt, adott esetben előnyt élvez az átlagemberrel szemben.
Ennyi. Ezzel nem lehet mit kezdeni, a tulajdonságainkat születésünknél kapjuk. Az esetleges hátrány ledolgozásához, valamint a meglévő adottságok tökéletesítéséhez kellenek az önvédelmi edzések.

Mint korábban említettem, az önvédelmi képzések növelik az esélyt, hogy túléljünk, vagy minél kevesebb sérüléssel ússzunk meg egy veszélyes helyzetet.
Az edzéseken olyan helyzeteket szimulálnak nekünk, amivel egy támadás során találkozhatunk, ezáltal már felkészültebbek leszünk. Természetesen minden helyzetre nem készíthetnek fel bennünket, de az átlagosra igen. Minél többet edzünk, annál több helyzetre fogunk tudni érdemben reagálni.
Az átlag támadó, átlag támadása ellen kapunk nagyszázalékkal működő védekezési módszer(eke)t, viszont, ha nem gyakoroljuk ezeket a módszereket, még kisebb eséllyel fogjuk tudni megvédeni magunkat.

Nem szabad abba a hibába esni, hogy mondvacsinált szituációkra tanulunk technikákat. Ez akkor fordulhat elő, ha az oktató a tanítványokon szeretne meggazdagodni. Ilyenkor a az emberek tanításával szemben a pénzszerzés dominál.
Emiatt a klubokat és stílusokat fenntartással kell kezelni. Ha egy honlapon azt olvassuk, hogy „a világ leghatékonyabb önvédelmi rendszere, amit 3 hónap alatt el lehet sajátítani, csak 100 000 forintért”, akkor jobb, ha keresünk valami másik helyet, mert az a klub nagy eséllyel olyan, ami sok szart tanít drága pénzen.

Fontosnak tartom, hogy az önvédelmi oktatáson eszköz ellen hatékony, és működő technikákat tanuljunk. Ne feledjük el, hogy a bűnözők sem hülyék, szeretik eszközzel növelni az esélyüket. És most nem a varázslós megoldásokra gondolok, hanem a kipróbált, egyszerű lényegretörő technikákat kell elsajátítani.
Ha például valaki tanult (reális) kés elleni önvédelmet, az tudja, hogy amíg lehet, addig el kell futni, ha erre nincs lehetőség, akkor milyen megoldásokkal lehet hatékonyabban védekezni. Viszont egy tapasztalatlan áldozat leállna izmozni, és utána csodálkozik, ha megszurkálják…
A leggyakrabban előforduló támadások pusztakézzel, késsel, és bottal történnek. Bár mostanság többször olvasni lőfegyverrel történt támadásról, egyelőre ezek főleg intézmények ellen irányulnak (bank, pénzváltó stb.).
Nagyon sokat segít a védekezőnek, ha eszközös önvédelmet tanul, mert ezzel is növeli az túlélési esélyeket a támadóval szemben.

A pusztakezes harcnak is jó pár buktatója van. Nem elég megnézi egy-két bokszmeccset, hogy tapasztaltaknak mondhassuk magunkat. Sokan elfelejtik, hogy ütni sem olyan könnyű, mint amilyennek látszik; a csukló könnyen megbicsakolhat, rándulhat, vagy akár el is törhet egy rossz ütésnél. Az ökölről nem is beszélve: ha nincsen felkeményítve a kézfej, akkor egy komoly ütésnél a bütykök megrepedhetnek, és a csontocskák eltörhetnek. Nem mindegy, hogy a csípő hogyan fordul el az ütésnél, vagy védekezésnél mennyire engedi le az ember a kezét; sok apróságra kell odafigyelni.

Higgyük el, hogy a rendszeres testi, mentális edzéseknek csak előnyei vannak.
De ne essünk abba a hibába se, hogy egy küzdősportot a meccsek alapján legyőzhetetlen stílusnak hiszünk (pl.: thai-box, mma). Ezek az irányzatok első sorban küzdősportok, ami annyit jelent, hogy rendezett, mesterséges körülmények között, fair play szabályok szerint folyik a harc. A résztvevők tudják, hogy ha bármi baj történik, akkor leállítják a mérkőzést, és jön a doki segíteni. Az utcán ez nincsen. Ezzel nem a küzdősportok hatékonyságát kérdőjelezem meg, csak felhívom a figyelmet arra, hogy nem minden esetben jelenti azt, hogy a küzdősport önvédelmi irányzat is egyben.
Egy önvédelmi képzésben hangsúlyosnak kell lennie a megelőzésről szóló tudattágításnak is. Fontos, hogy a tanuló megtanulja felismerni, és kikerülni a veszélyes helyzeteket. A megelőzés az önvédelem egyik legsarkalatosabb pontja.

Nem volt még szó a harcművészetekről. A harcművészeti irányzatok még kevésbé alkalmasak önvédelemre, mert ott a küzdelem mellett nagyon domináns a művészeti vonal. A legtöbb ilyen stílus megvilágosodást, az elmélyülést, az önmegvalósítást keresi. Ez nem azt jelenti, hogy egy harcművész nem tudja magát megvédeni magát az utcán, hanem azt, hogy egy harcművésznek más céljai vannak, mint egy olyan embernek, aki önvédelmet szeretne tanulni.
A küzdősportok egy meghatározott szabályrendszeren belüli harc által megszerzett pontokra helyezi a hangsúlyt. Ez is hatékony lehet az utcán, de az a buktatója, a tiszta verseny miatt a képzésből kimarad(hat)nak azok az elemek, amik egy utcai helyzetre készítik fel a tanulót.
Az önvédelmi stílusok pedig arra jók, hogy egy átlag ember meg tudja védeni magát az utcán.

A „melyik stílus a jobb” kérdésbe nem szabad belemenni. A kérdés a helyzet függvényétől változik. Pusztakezes harcban egy boxoló élvez előnyt, viszont, ha már lehet rúgni is, akkor már a thai-boxos. Utcai körülmények között az eskrimás bottal szétveri valakinek a fejét, de a ringben nagyobb valószínűséggel vesztene. A krav magás, erős küzdősportos alapokkal nagyon hatékony, de képzettebb késharcos ellen jobb, ha elfut. Ne felejtsük el, nem a stílus teszi az embert, hanem az ember teszi a stílus. Ha valaki olyan adottsággal rendelkezik, hogy hatékonyan tudjon küzdeni, azt a folyamatos edzés csak erősíti. Aki pedig alkalmatlan, azt a jó tréning is csak középszerűvé tudja fejleszteni.

A jelszó itt is az esély. Egy jól megválasztott, jól tanított, és jól elmélyült tudás nem legyőzhetetlenné tesz, de segít, hogy sokkal jobb esélyekkel tudd éles helyzetben megvédeni magad.

Vigyázzatok magatokra!


2010. 08. 17.

Egy gyakorlati példa

A mai posztban egy példával szeretném bemutatni, hogy egy bűnöző hol, hogyan és miért tevékenykedik.


"Keresik a nyaklánctolvaj áldozatait

2010. augusztus 11., szerda 09:24

A rendőrök elfogták azt a 16 éves fiút, aki tavaly szeptember óta többször is megtámadott az utcán idős embereket Budapesten. 
Főleg a 24-es és a 21-es villamoson, illetve a 152-es busz megállóiban szemelte ki áldozatait.

A 16 éves fiú a főváros VIII., IX., X., XV., XX. és XXI. kerületében tevékenykedett. Elsősorban a 24-es és a 21-es villamoson, illetve a 152-es busz megállóiban támadott meg idősebb embereket. Késsel fenyegetőzött, így kényszerítette az embereket értékeik átadására, vagy az idősebbekről egyszerűen letépte a nyakláncukat, közölte a BRFK.
A fiatalembert nemrég a csepeli rendőrök fogták el egy összehangolt akcióban, egyelőre tart a bűncselekményekkel kapcsolatos elszámoltatása.

Az eddigi adatok alapján valószínű, hogy több hasonló lopásban, támadásban részes, ezért várják azok jelentkezését, akiket korábban megtámadott, de még nem jelezték a rendőrségnek.




Először az elkövető életkorára szeretném felhívni a figyelmet. 16 évesen már több erőszakos bűncselekményben vett részt, főleg rablásokban, és lopásokban. Ez az eset is intőpélda arra, hogy valami baj van a fiatalkorúak nevelésével, és büntetésével. Nem szabad hagyni, hogy ilyen valaki ilyen idősen ennyi bűncselekményt követhessen el, komoly büntetés nélkül.
A büntetés másodlagos fontosságú, a legfontosabb a nevelés. Azt kell elérni, hogy ne legyen olyan eset, amit büntetni kellene. Szerintem, tágabb értelemben, a bűnmegelőzés első lépcsője a megfelelő oktatás, és ifjúság nevelése. Egy találó mondást is hallottam erre vonatkozóan: "Amit ma megspórolunk az oktatáson, azt holnap ráköltjük a börtönökre". Mivel a téma túlmutat az oldal tárgykörén, ezért erről nem írok részletesebben.


Nézzük a gyakorlati, adott esetben minket is közvetlenül érintő részleteket:

Az elkövető főleg idős embereket rabolt ki, ami "érthető". Ne feledjük el, hogy a bűnözők sem hülyék; igyekeznek biztosra menni, ezért van az, hogy főleg a gyengébbeket támadják meg, és nem a számukra rizikós emberekkel próbálkoznak. Ha a "veszélyes elemeket" az anyagiak, a pénzszerzés motiválja, akkor olyan áldozatokat keresnek, akik könnyű prédának számítanak. Az utcán senki sem szeret kockáztatni.
Emiatt kell határozottan, és figyelmesen közlekedni az utcán. Ha látják rajtunk, hogy könnyen meglephetnek minket, már kívánatosabb áldozat jelöltek vagyunk, mint egy éber ember. Ha a megjelenésünk azt sugallja, hogy velünk könnyű dolga van a rablónak, nagyobb eséllyel fogjuk a bűnügyi statisztikát gazdagítani. Sokat segít, ha kiállásunkkal, a határozott fellépésünkkel azt mutatjuk a külvilágnak, hogy nem adjunk könnyen magunkat.
De ami még fontosabb: időben észre kell vennünk a veszélyt, és arra megfelelően kell reagálnunk!

A cikkből kiolvashatjuk, hogy főleg egy adott területen garázdálkodott az elkövető. A VIII., IX., X., XX., XXI., kerület egy csomóban vannak (a XV. kerület kakukktojás), és van közös közlekedési vonaluk is. Ez az eset is jól példázza, hogy a "veszélyes elemeknek" meg van a maguk működési területe, ami főleg lakhelyhez köthető. Senki sem fog egy ismeretlen helyre, Budapest másik végébe utazni azért, hogy valakit kiraboljon.
A példából az is kirí, hogy volt 3 olyan járat, ahol a fiatalkorú bűnöző rendszeresen rabolt. Ez is úgy működik, mint a kerületek: a "lehúzós arcok" ismerik a z útvonalat, nagyjából tudja, hogy hol hányan szállnak fel, ismeri a sofőröket (arcról), a rendszeres utasokat, a környéket, adott esetben a rendőrök gyakoriságát stb.. Emiatt is fontos, hogy az ember tisztában legyen azzal, hogy melyek azok a járatok, amik veszélyesek; ha felkészülten utazik az ember, nehezebben tudják meglepni, ezáltal nagyobb eséllyel kerülhetőek el a gázos szituációk.

Egy korábbi bejegyzés témáját ismét meg kell említenem: ne kihívóan viseljük az értékeinket. Ha kitesszük az arany nyakláncot, vagy nyíltan (jól láthatóan) nyomogatjuk a több tízezres mobilunkat, könnyen felhívjuk magunkra, és az értékeinkre a figyelmet. Ha gázos környéken vagyunk fokozottan figyeljünk oda, hogy ne legyen feltűnő, hogy milyen anyagi javakkal rendelkezünk.

Utoljára még egy fontos dolog: a cikkben leírták, hogy nem egy esetben késsel fenyegetőzött az fiatalkorú bűnöző. Ne felejtsük el, hogy a késsel könnyen, gyorsan lehet súlyos sérüléseket okozni (főleg egy fiatal, jó kondiban lévő, jó reflexekkel rendelkező srác), ezért csak akkor menjünk bele egy késes szituációba, ha már más választásunk nincsen. Fontos, hogy minden eszközt használjunk fel a támadóval szemben. A gázspray, a hosszú tárgyak, és jól megtanult önvédelmi módszerek életet menthetnek.


Vigyázzatok magatokra!

2010. 08. 10.

Szamurájkardos támadás

A mai bejegyzést az alábbi hír inspirálta. Több dolog is eszembe jutott, amit érdemes egy poszt formájában tovább adni.

"Karddal vagdalkoztak Budapesten
Még nem tudni, elfogják-e a merénylőt.

Súlyos sérüléssel vittek kórházba egy férfit, akit szombat este a VII. kerületi Klauzál téren egy karddal súlyosan megvágtak - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese az MTI-vel.
Papp Judit elmondta, az eddigi információk szerint a téren két férfi szólalkozott össze, majd egyikük egy karddal megsebesítette a másikat. A megvágott férfi súlyos sérülést szenvedett.
Az ügyben az eljárást a VII. kerületi rendőrkapitányság folytatja le; azt egyelőre nem tudni, őrizetbe veszik-e a karddal támadót.
"

http://hetivalasz.hu/itthon/karddal-vagdalkoztak-budapesten-31163

Az elsőként az a kérdés merült fel bennem: mit keres egy szamurájkard a játszótéren? Mégis ki,  és miért megy le egy szamurájkarddal a játszótérre?

A következő, amin elgondolkoztam, az a cikknek egy mondata, mégpedig: "azt egyelőre nem tudni, őrizetbe veszik-e a karddal támadót.
Tehát, a támadó egy közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel súlyosan megsebesített valakit, és ezek után a rendőrök azon tanakodnak, hogy őrizetbe vegyék-e a támadót? Ha tényleg ez a helyzet, akkor nagyon nagy válságban van a magyar bűnüldözés, és közbiztonság. (Ha az újságíró azt akarta a tudtunkra adni, hogy nem biztos, hogy megtalálják a támadót, akkor azt nem így kellett volna leírni…).

Hazánkban bizonyos bűnözői körökben, különösen egyes „elemeknél” gyakori fegyver a (dísz)katana (a katana a szamurájkard japán neve). Sokan olyan fegyvert vásárolnak, ami inkább dísz, nem fegyvernek készült, de higgyük el, ezekkel az eszközökkel is súlyos sérüléseket lehet okozni.

Ezek a (dísz)fegyverek könnyen beszerezhetőek, és bizonyos helyeken nem is olyan drágák, és boldog-boldogtalan megvásárolhatja mindenféle ellenőrzés nélkül, holott ez egy veszélyes eszköz. Ennek következménye, hogy a „veszélyes elemek”, könnyen, olcsón jussanak veszélyes fegyverhez.

Szerencsére a katana nem egy könnyen rejthető fegyver, általában autók csomagtartójából szoktak előkerülni. Vagy már nyíltan, a támadó kezében láthatjuk. Nem érdemes (értsd: nem szabad!) leállni harcolni egy szamurájkardos támadóval. Legokosabb elmenekülni.

Egyes klubok, mint pl.: ESSC Klub (www.eskrima.hu) oktat olyan technikát, ami hatékonyan alkalmazható ilyen támadással szemben is (bár nem ez határozza meg az irányzatukat), de az már régen rossz, ha olyan helyzetbe kerülünk, hogy egy katanával szemben kell megvédeni az életünket.
(Ugye, mondanom se kell, hogy a filmekben látható az „a-tenyeremmel-elkapom-a-lesújtó-pengét” típusú jeleneteket felejtsük el. Szamurájkard ellen csak a hasonló kaliberű eszközzel, mint pl.: vipera lehet védekezni. De még egyszer szeretném hangsúlyozni: el kell kerülni, hogy egy szamurájkardos emberrel szálljunk szembe! Nem szabad lehetőséget adni arra, hogy megtámadjanak minket egy katanával, kerüljük el ezeket a környékeket.)

Szomorú, de nem ez az első eset, hogy valakire szamurájkarddal támadnak, sőt tömegverekedéseknél elég gyakori eszköz. Korábban egy csepeli esetnél úgy dobálták be a Dunába a katanákat, hogy a rendőrök ne találják meg (http://www.mno.hu/portal/638852)


Vigyázzatok magatokra!

2010. 08. 05.

Innen-onnan: késelések

A mai bejegyzésben a késeléses hírekből szemezgettem, hogy bemutassam milyen esetekben fordulhat elő kés az utcán, és milyen kimenetele lehet a kés használatának.

Mellbe szúrtak egy férfit Mezőhegyesen

Mellkason szúrtak egy férfit szerdán késő este a Békés megyei Mezőhegyesen. Az áldozat súlyosan megsebesült.

FN.hu, MTI
2010. augusztus 5. 12:43

A rendőrségre késő este érkezett bejelentés arról, hogy Mezőhegyesen, a vasútállomásnál található büfében megszúrtak egy férfit. Az 59 éves gyanúsított azt mondta, hogy egy korábbi tartozás miatt támadt rá áldozatára és szúrta mellbe egy 13 centiméter hosszúságú késsel.
Az 52 éves sértett súlyosan megsérült, állapota miatt még nem hallgatták ki, így a konfliktus oka és körülményei még nem tisztázottak. A megyei rendőrség bűnügyi osztálya emberölés kísérlete elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a mezőhegyesi támadó ellen.


A kés elsősorban támadó fegyver, legalábbis hazánkban. (Más kultúrákban nagy hagyománya van a késsel való védekezésnek, mint példuául az eskrimában, a daga sa mano {bővebb információ: www.eskrima.hu}, de ezeken a területeken a jog, az erkölcs, és a szokás máshogyan áll a késeléshez, mint a magyarországi viszonylatban).

A késsel történő védekezésnél vagy támadásnál mindig van sérült. Ennek az eszköznek a használatánál nem lehet pontosan előre meghatározni a támadás kimenetelét, ugyanis nagyon sok mindentől függ, hogy a technika végrehajtása milyen súlyos sebet eredményez. Egyszerűbben fogalmazva, egy késes szituáció során könnyen lehet súlyos, maradandó vagy éppen halálos sebet ejteni. Hiába törekszik a kést forgató arra, hogy enyhe sérülést okozzon, egy véletlen el-vagy belépés, vagy egy elfordulás maradandó sérüléshez vezethet.

A cikk jól mutatja, hogy egy 59 éves ember könnyen tudod súlyos sérülést okozni, amit pusztakézzel már nehezen, vagy egyáltalán nem tudott volna elérni.

A kés egy könnyen, és olcsón beszerezhető eszköz, sokan ezért is hordják magukkal. Nehéz ellene jól védekezni, emiatt sokszor használják az utcán.
Alvilági körökben gyakori fegyver a kés, fegyveres konfliktusnál jellemzően ez az eszköz kerül elő a leggyakrabban.
Ilyen esetben a legokosabb, amit tehetünk, hogy nem állunk le hősködni. Ha úgy ítéljük meg a szituációt, akkor jobb, ha nem megyünk bele a harcba.
Ha nincsen más választásunk, nem tudunk kitérni a konfliktus elől, akkor a legjobb, ha védekező is valamilyen eszközt használ a kés ellen (pusztakézzel nem lehet jól védekezni egy jó késes támadóval szemben). Egy ilyen szituációban a legjobb alkalmazható tárgyak, a hosszú eszközök, mint például a bot. De hatékonyan lehet használni gázsprayt is.


Késelés, négy sérült Újbudán
2010. július 31. 17:50

Háromfős társaság keveredett szóváltásba egy emberrel 

Négyen sérültek meg egy szóváltást követő dulakodásban Budapesten a XI. kerületben szombaton délután, a rendőrség tájékoztatása szerint hárman szúrt sérülést szenvedtek.

Sass Oszkár, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese az MTI-vel azt közölte, hogy egy háromfős társaság szóváltásba keveredett egy negyedik emberrel. A szóváltást követő dulakodásban hárman szúrt sérülést szenvedtek. Hozzátette, hogy a bűncselekmény okát még vizsgálja a rendőrség.
A mentők tájékoztatása szerint két súlyos és két könnyű sérültet szállítottak kórházba a helyszínről.

MTI”


Tipikus önvédelmi eset, ebben a helyzetben 1 kés volt, és 4 sérült. Az az ember is megsebesült, akinél a kés volt.
Ez is egy jó példa arra, hogy a kés nem jó önvédelmi eszköz. Súlyosan megsebesített 2 embert, de a használó maga is megsérült. Ha az egyik támadó a kórházban belehal a sérüléseibe, akkor a védekező már gyilkossá válik.
A késhasználat technikáján kívül még a lelkiismereti kérdésekkel is számot kell vetni. Sok ember nehezen, vagy egyáltalán nem tudja feldolgozni, ha valakit maradandóan megsebesít (főleg késsel).

Egy korábbi bejegyzésben már taglaltam, hogy miért rossz önvédelmi eszköz a kés (persze, ha nincs más a kezünk ügyében, akkor ezt is használjuk nyugodtan), amit igazol ez a hír is.
Mindenféleképpen tanulságos lenne, ha megtudnánk, hogy milyen ítéletet hoz a bíró a késsel védekező ügyében (bár valószínűleg soha nem fogjuk megtudni).
A védekezőnek szerencséje volt, hogy van arra bizonyíték, hogy nem ő támadott a késsel, mert akkor sokkal hátrányosabb helyzetben lenne a bírósági tárgyaláson.

Ne feledjük, a kés nem játék, könnyen lehet vele ölni, és ha használjuk, könnyen a rács boldogtalanabbik oldalán találhatjuk magunkat, arról nem is beszélve, hogy adott esetben még  a lelkiismeretünknek is meg kell békélnie azzal, hogy megnyomorítottunk (vagy megöltünk) egy embert.


Vigyázzatok magatokra!

2010. 08. 04.

Villámposzt: Ébresztő!

Csak egy széljegyzet:

Az elmúlt két hétben két rendőrgyilkosság is történt (1, 2). És csak azért tudunk ezekről az az esetekről, mert a megtámadott rendőrök meg is haltak. A többi támadásról, ami szintén a rendőrök ellen irányultak, még csak nem is hallani, pedig ezek az esetek sajnos minden naposak (főleg vidéken). Szar helyzetben van az ország, és a lakóit még csak nem is tájékoztatják róla, mindenkinek a saját bőrén kell megtapasztalnia, hogy valami nem működik jól.

Itt az ideje, hogy végre a felelősök illetékesek észbe kapjanak, és visszaállítsák az állam, a rendőr tekintélyét. Hova tovább, a rendőr meg se tudja magát védeni (részben a jó kiképzés hiányában, részben a jogi előírások miatt)!
Egy ország nem nyugodt, és biztonságos, ha a rendőreinek nincsen tekintélye, ha rossz a közbiztonság, ha az ember nem tud élni az alapvető jogaival, és a szabad cselekedetei korlátozva vannak.

Ezek az esetek nagyon jól mutatják, hogy az országban kurva nagy gáz van. Jó lenne, ha végre a döntéshozók kiszállnának a fullextrás autóikból, és egy kicsit járnának az utcán, élnék az átlagember életét, hogy lássák: tényleg baj van.
Nem ígéreteket, programokat, terveket szeretnénk, hanem rendet! Nem érdekel, hogy hogyan, de jó közbiztonságot szeretnénk, minél előbb!


Vigyázzatok magatokra!