2012. 12. 05.

Improvizatív fegyverek: hajlékony eszközök


A mai bejegyzésben az improvizatív önvédelmi eszközök utolsó területét, a hajlékony eszközök használatáról fogok írni.

A hajlékony eszközökből egy hétköznapi szituációban elég sok áll az ember rendelkezésére. Ez lehet telefontöltő (főleg a régi, nehéz transzformátorosak), öv, törülköző, kendőbe csavart kő, aprópénz a zokniban, törülköző, kötél stb.

Ezeknek a használatát két külön kategóriába sorolnám: a feszítéseket, fojtásokat elősegítő módszerek; és a nehezékkel ellátott, ütésre alkalmas technikák.
Az első kategóriát (feszítéseket, fojtásokat elősegítő) meghagynám Hollywoodnak és a vérprofiknak. Úgy vélem, hogy ezek az utcán nem, vagy csak korlátozottan működnek; egy képzetlen, az ilyen technikákban nem járatos ember számára pedig kivitelezhetetlen. Egy ilyen varázslós technika végrehajtásának megkísérlése többet ront a helyzeten, mint segít. Az érdekesség kedvéért belinkelek egy videót, amiben az indonéz silatból származó, saronggal (helyi kendőszerű ruha) végrehajtott technikák láthatóak.


Bár nagyon tisztelem és elismerem Maul Mornie (a Silat Suffia Bela Diri alapítója) munkásságát, azért lássuk be, a fent látott technikák nagy részét (hanem az összeset) nehezen tudnánk elképzelni, ahogyan megcsináljuk egy budapesti buszmegállóban, egy elszánt támadó ellen.

Ez pedig a Cold Steel sarong technikákat oktató DVD-nek az előzetese. Azokat a technikákat érdemes megnézni, amikor a sarong a védekező kezében van, egy ilyen szituáció elképzelhetőbb, mint amikor az ember vállán van átvetve valami.


Az ebben a videóban látható technikákat sem találom hatékonynak, a videón látható végeredményt pusztakézzel is el lehet érni (sok esetben gyorsabban és egyszerűbben).
Továbbá hangsúlyoznám, hogy minél bonyolultabb egy technika, stresszhelyzetben annál nehezebben kivitelezhető. A két videóban látható technikák szépek és látványosak, de egy éles helyzetben nem próbálkoznék még hasonlóval sem.


A második használati módszer, amikor a hajlékony tárgy nehezebbik végével ütünk, már életképesebb felhasználási lehetőség. Ez egy sokkal ösztönösebb és könnyebben kivitelezhető. Mivel a nehezék egy hajlékony tárgyra van rögzítve, a pályája nehezebben kiszámítható és több meglepetést okoz a célpontnak: át tud csapódni a blokkon, meg tudja kerülni a fedezéket. Ám ugyanez a tulajdonság hátrányt is jelent az eszköz használójának, mert miután becsapódott a nehezék elakadhat, vagy visszapattanhat. Elég kellemetlen, mikor egy nehéz övcsat visszapattan a használója arcába, vagy ha a pálya kiszámíthatatlansága miatt a használója térdét találja el.
Szót kell még ejtenem a hatásról. Fontos, hogy a támadásnak (és a fegyvernek) legyen stophatása; ha az eszköz csak könnyen megsebesíti a támadót, akkor nem sokat javult a helyzetünk, mert csak még agresszívabb támadásra számíthatunk. Ha valaki elszánta magát arra, hogy megüssön, kiraboljon, szétszedjen minket, azt nem nagyon fogja meghatni, ha felszakadt az arca.


Összegezve a fentieket:
Relatíve sok hajlékony eszköz áll a rendelkezésünkre, de elég nehéz őket hatékonyan használni. Védekezésre és támadásra korlátozottan alkalmasak. A támadásnál fennáll a veszélye, hogy a használóját is zavarja, megsebesíti. A hétköznapi életben megtalálható flexibilis eszközöknek általában nem nagy a stophatása. Ezek használata inkább úgy elképzelhető, hogy egy rövid időre lelassítja, megzavarja a támadót, hogy a védekező időt nyerjen.


Vigyázzatok magatokra!