2011. 12. 21.

Példa az életből: éjjeli támadás


A mai bejegyzésben ismét az életből merítünk példát és a cikk elemzésén keresztül hívom fel a figyelmet a fontosabb részletekre.


„Pillanatok alatt elfogták a nőt bántalmazó férfit
2011. december 16. péntek 18:53 |

A támadó azzal fenyegette meg a nőt, hogy ha nem ad neki pénzt, elvágja a torkát.

Elfogtak a rendőrök egy férfit, aki megtámadott, bántalmazott, majd kifosztott egy fiatal nőt Szombathelyen - közölte a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese pénteken az MTI-vel.

Molnár Miklós hadnagy tájékoztatása szerint az elkövető csütörtökön kora este a Rohonci úti lakótelepen támadta meg a gyalogosan haladó fiatal nőt: hátulról a nyakánál megragadta őt, az emeletes házak közötti füves, bokros területre kényszerítette, ott a földre nyomta, rátérdelt, befogta a nő száját és többször ököllel arcul ütötte.

A támadó azzal fenyegette meg a nőt, hogy ha nem ad neki pénzt, elvágja a torkát. A bántalmazás és a fenyegetés hatására a sértett hagyta elvenni a nála lévő értékeket, a tettes pedig elfutott a helyszínről.

A nő segélykiáltására egy közelben lakó férfi a támadó után szaladt, sikerült a tettest utolérnie, majd a rendőrök helyszínre érkezéséig visszatartania.

A gyanúsítottat a rendőrök előállították, majd őrizetbe vették. A férfi elszámoltatása során kiderült, hogy a támadó az idén szabadult a börtönből, korábban is hasonló bűncselekmény miatt szabtak ki rá büntetést.”


Ez egy nagyon szerencsétlen helyzet, a támadó a fizikai fölényét kihasználva, elrángatja az áldozatot egy félreeső helyre, ahol fegyver fenyegetve elveszi tőle az értékeit.
Mivel a körülmények részleteit nem ismerjük, ezért általánosságban írom le azokat a szempontokat, amik betartásával nagyobb eséllyel tudjuk elkerülni ezeket a helyzeteket.

A nőt hátulról kapta el a támadó. Mit tehetünk, hogy nagyobb eséllyel elkerüljük az ilyen támadásokat?
Ne hallgassunk zenét, ha kihalt vidéken vagyunk, mert nem halljuk, ha valaki jön mögöttünk.
Ha kivilágítatlan, sötét, zegzugos helyen visz az utunk, akkor kerüljük el azokat a részeket, ahova beránthatnak minket, ami fedezéket jelenthet a támadónak. Ilyen helyek lehetnek, a bokrok, sövények, garázssorok stb. Ne restelljünk az úttesten menni, ahol lesből nem támadhatnak ránk.
Kihalt, veszélyes környéken készítsük elő az önvédelmi eszközünket.

A cikkben olvashatjuk, hogy a férfi elkapta a nő nyakát és úgy kényszerítette a bokros területre. Ha már megtörtént a baj, nem tudtuk elkerülni a támadást (nem lehet minden balhét elkerülni!), akkor itt tudjuk használni az önvédelmi képzések során elsajátított technikákat. A megbízható önvédelmi irányzatok megbízható technikákat tanítanak az ilyen helyzetekre.
Ilyenkor minden erőnkkel azon legyünk, hogy szabaduljunk, hogy megmenekülhessünk. A támadó olyan helyre, helyzetbe akar kényszeríteni minket, ami neki kedvez; minél jobban engedünk neki, annál rosszabb lesz a helyzetünk.
A földre teperés, szájbefogással ugyanaz a helyzet, mint amikor a támadó hátulról megragadta a nő torkát: ilyen helyzetekre is tanítanak az önvédelmi irányzatok technikákat.

Egy önvédelmi eszközzel nagyobb valószínűséggel tudott volna szabadulni az áldozat, de ehhez az szükséges, hogy az önvédelmi eszközt tényleg jól tudja használni a védekező! De ne csak az eszközös önvédelemre hagyatkozzunk, kell érteni a pusztakezes technikákhoz is, hiszen előfordulhat, hogy az eszköz nem áll a rendelkezésünkre. Példával élve: egy gázspray-vel nagyobb eséllyel szabadulunk a szorult helyzetből, de ha nincs nálunk spray, akkor is kell, hogy olyan tudás legyen a birtokunkban, amivel esélyt adunk magunknak, hogy meg tudjuk magunkat védeni!

Feltehetőleg a támadó azért fogta be a nő száját, mert az sikított, segítségért kiáltozott. Nagyon jól tette! A cikkből kiderül, hogy valaki az áldozat segítségére sietett, mert meghallotta a segélykiáltásokat. Tudom, hogy nagyon banális, de ne némuljunk meg, ha támadás ért minket. A hangunk is lehet fegyver! El tudjuk képzelni, hogy milyen az, ha valaki pár centiről, tiszta erejéből a fülünkbe üvölt? Ettől pár pillanatra ledermed az ember, és ez a pár pillanat életet menthet.


Vigyázzatok magatokra!

2011. 12. 16.

Még egy példa az életből: késes támadás

A mai villám posztban, egy cikk részletével ismét rávilágítok arra, hogy a kés miért nem jó önvédelmi eszköz.

„A vádlott egy kést vett elő, majd amikor a sértett a folytatódó szóváltást hallva kilépett a lakásból, Rafael László Róbert eltette a kést. A veszekedés csitultával a háziasszony visszaindult otthonába, ekkor a vádlott újra elővette kését, és megpróbálta hátulról megszúrni a nőt. Férje ezt meglátva - feleségét védve - a szúrás irányába lépett, így a vádlott késével a férfi hasát szúrta meg. A két férfi dulakodni kezdett, és a vádlott még kétszer megszúrta a sértettet.


A cikkben azt olvashatjuk, hogy a támadó hasba szúrt valakit, majd a szúrás után még dulakodtak és további két szúrás kellett ahhoz, hogy a támadó fél el tudjon menekülni a helyszínről.
Ezt most képzeljük el önvédelmi szituációban, úgy, hogy a védekezőnél van a kés. Hiába használ kést a védekező fél, így is dulakodásra kerül a sor, ahol a támadó még bőven okozhat kárt a megtámadottnak. Ismét bebizonyosodott, hogy a késnek kicsi a stophatása, tehát (többek között) ezért sem ajánlott önvédelmi eszköz.

A cikk folytatásában az is kiderül, hogy a késes támadás életveszélyes sérüléseket okozott. Egy átlagember nincsen arra felkészülve, hogy megöljön egy másik embert. Persze, a képernyő mögött, elképzelve a szituációt azt mondhatjuk, hogy „Engem nem érdekel, ha rám támadt dögöljön is meg!” stb., de higgyük el, ha valakit a kezünkkel ölünk meg, amikor érezzük, ahogyan markolatig döfjük a kést a hasába, nem fogjuk ilyen könnyen félvállról venni, és bizony megmozdul az emberben a lelkiismerete. De ez így is van rendjén, ne felejtsük el, jól szocializált, érző emberek vagyunk.  


Vigyázzatok magatokra!

2011. 12. 06.

Ha már megtörtént a baj...

A mai bejegyzésben nem a konfliktus, az önvédelmi helyzetek megelőzéséről fogok írni, hanem azok utóéletéről. 
 

Elsőként arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mit csináljunk, ha már megtörtént a baj.
Ha egy önvédelmi helyzet rosszul végződik, ne rágódjunk rajta. Nem szabad azon tépelődni, hogy „mi lett volna ha…”, hanem túl kell lépni. Tudom, hogy ez így leírva egyszerűen hangzik, de a tanulságok levonása után nem szabad agyalni az eseten, mert komoly lelki-mentális problémákhoz vezethet. Próbáljuk meg feldolgozni az esetet. Kezeljük úgy, hogy ez „benne van a pakliban”.
Gondoljunk bele: nem lehet mindenre előre felkészülni. Nem lehet mindent megúszni. Sajnos, benne van a pakliban, hogy mi húzzuk a rövidebbet. Természetesen, meg kell próbálni elkerülni a gázos helyzeteket, meg kell próbálni a lehető legkevesebb sérüléssel, veszteséggel kikerülni a bajból, de ha nem sikerült, akkor se essünk kétségbe. Tanuljunk a hibából, vagy fogadjuk el, hogy most nem volt szerencsénk.
Nem szabad összetörni, tovább kell lépni (néha nehéz, de meg kell tenni) és arra kell törekedni, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő velünk.

Ha sikeresen megoldottunk egy önvédelmi szituációt, akkor örüljünk neki, hogy megúsztuk. Jegyezzük meg azokat a momentumokat, amik segítettek abban, hogy jól jöjjünk ki a helyzetből, később ez a tapasztalat még jól jöhet.
Ne értékeljük túl magunkat. Például, ha egyszer sikeresen megvédtük magunkat, akkor később ne játszunk köpenyeges szuperhőst. Az önbizalom hasznos és szükséges, de a túlzott önbizalom veszélyes lehet.


Vigyázzatok magatokra!

2011. 11. 25.

Még egy példa az életből

Off: Jó hír! Úgy fest a dolog, hogy januártól újra heti, kétheti rendszerességgel tudom majd frissíteni a blogot. Addig is szíves türelmeteket kérem!


A mai bejegyzésben egy olyan hírt fogok elemezni, amiben több olyan momentum található, amire érdemes felhívni a figyelmeteket.


„Késelés egy doboz cigiért? A parkban rabolta ki áldozatát

2011. november 16. 17:01 a.v

A Kaposvári Városi Ügyészség felfegyverkezve elkövetett rablás miatt vádat emelt egy nagybajomi férfival szemben, aki az idén május tizedikén este fél tizenegy körül Kaposváron a városligeti Malom-tóhoz ment, majd a tóhoz vezető út melletti padon üldögélő sértetthez lépett és egy cigarettát kért tőle.

A gyanútlan kérdezett adott is neki egy szál cigit, ám köszönet helyett a vádlott kötekedni kezdett, azt firtatta egyre erőszakosabban, mennyi pénzt fogadna el a sértett az elkért cigarettáért. Miközben heveskedett, a jobb nadrágzsebéből egy tizenkét centis pengéjű kést vett elő, fenyegetően hadonászni kezdett vele a sértett előtt, s követelte, adja oda neki a doboz cigarettát, amiből megkínálta.

A sértett értelemszerűen megijedt, s tartva tőle, támadója megvágja vagy megszúrja, átadta a cigis dobozt, majd a pad mögé hátrált, ám a férfi nem tágított, s késével továbbra is fenyegetőzve a mobiltelefonját is követelte tőle. A megtámadott ezt már nem akarta odaadni, ám a késes rabló elvette tőle a tizennyolcezer forintos készüléket, s a háromezer-ötszáz forintos sim-kártyát, majd elment. A rendőrök azonban elfogták, így a nagybajomi férfi előzetesben vár a tárgyalására.”


Ahogyan már többször is írtam, a rablások előtt szokott lenni valamilyen bevezető: cigit kérnek, megkérdezik mennyi az idő stb. Ilyenkor a támadó felméri a leendő áldozatot, elaltatja annak a figyelmét. Ha több „elem” is van, akkor a kérdés feltevésnél körbe tudják venni a célpontot.
Nagyon fontos, hogy ha ilyet kérdeznek tőlünk, akkor ne bonyolódjunk beszélgetésbe az illetővel (főleg, ha gyanús) és nagyon figyeljünk a környezetünkre és a kérdezőre. Ne arra figyeljünk, amit mond, hanem a testtartására, a látjuk-e a kezét stb. Ajánlatos nem a szemébe nézni, hanem a mellkasa közepére, mert így egyszerre látjuk a kezét, a lábát és jobban működik a perifériás látásunk is.

A cikkből kiderül, hogy a támadónál egy 12 centis kés volt, egy ekkora pengével nagyon súlyos, halálos sérüléseket lehet okozni. Az ilyen esetek miatt jobb, ha az ember beszerez valamilyen használható önvédelmi eszközt (pl. gázspray-t).

Az áldozat jól tette, hogy nem hősködött a késsel szemben és úgy helyezkedett, hogy a támadó és közte ott legyen a pad. Ezt nagyon jól tette! Ha lett volna nála spay nagyobb biztonságban tudta volna lefújni az „elemet”, hogy utána elfuthasson.

Azt is jól tette, hogy mikor már nem volt más választása, akkor átadta az értékeit. Egy mobil sokkal kevesebbet ér, mint egy átszúrt máj, vagy egy átvágott hasfal. Ezt ne felejtsük el. Természetesen, amíg reális esélyünk van arra, hogy győztesen kerüljünk ki a veszélyes szituációból, addig küzdjünk az értékeinkért, de feleslegesen ne kockáztassuk az életünket egy pótolható tárgyért.


Vigyázzatok magatokra!

2011. 11. 08.

Gyakorlati példa: a lakás környéke


A munka mellett végre sikerült egy kis időt szorítani, hogy frissítsem az oldalt.
A mai bejegyzésben arra hozok gyakorlati példát, hogy miért kell jól körbe nézni a kiválasztott lakás/albérlet környékén.

Drogosoktól retteg Józsefváros
  • Megjelent: 2011.10.27. 12:56|
  • Frissült: 2011.10.27. 14:49
A VIII. kerület több pontján is van olyan lakás, amelyet kábítószeres csoportok foglaltak el, drogtanyaként működik. A többi ott lakó évek óta retteg, de segítség egyelőre nem érkezik.

A Hír24 információi szerint ilyen drogtanya működik a Diószeghy Sámuel utca egyik régi bérházában is. A kábítószeresek csapatostul - akár tízen, tizenöten is - bezsúfolják magukat egy-egy lakásba, mindenféle jogalap nélkül. A szóban forgó épületben két ilyen lakás is van, mindkettő önkormányzati kézben. Az ingatlanok üresen állnak vagy legalábbis állnának. Úgy tudni, egy ott lakó segíti a „bérlőket” a bejutásban, mindezt persze pénzért. Egyszerűen feltöri a zárat és beengedi őket.
A lakók szerint az odaszokott „vendégeik” gyakorta hangoskodnak, zenélnek, mulatnak vagy éppen veszekednek a birtokba vett lakásokban, de az is előfordul, hogy drogmámoros állapotban kóvályognak a ház folyosóin. Bár eddig senkit sem bántottak, a lakók félnek: a legtöbben otthon maradnak és gyerekeiket is igyekeznek zárt ajtók mögött tartani, biztos, ami biztos…
Mikor szerdán ott jártunk, a ház előtt nem túl bizalomgerjesztő alakok jöttek-mentek, vagy éppen ácsorogtak órákon át. Képeket is készítettünk, de csak tisztes távolból.
Úgy tudni, a rendőrök is rendszeres látogatói a háznak, szinte naponta kihívja őket valaki. A lakók szerint néha az egyenruhások is tucatnyian érkeznek. Van, amikor többeket bevisznek, de gyakran „üres kézzel” távoznak. Ám ha egy estére el is tüntetik a kábítószereseket, azok újra és újra megjelennek. Vannak köztük olyanok is, akik egyszerűen beköltöztek a padlástérbe.

A házban megforduló drogosok zöme reggelre eltűnik, semmit sem hagynak maguk után, még a kábítószerezéshez használt tűket is elviszik. Az említett két lakást azonban már kipakolták, még a gáztűzhelyeket is kiszerelték. Vélhetően nem szakszerűen, úgyhogy a lakók emiatt is aggódnak.
Az itt élők többször tettek már panaszt az önkormányzatnál, de mint mondják, semmi sem történik, pedig két-három éve küzdenek már a problémával. Értesüléseink szerint pont e hét kedden jártak a helyszínen az önkormányzat emberei, hogy lelakatolják mindkét lakást. Eredményt azonban ez sem hozott: a lakatokat az esetek zömében egyszerűen leverik, ha pedig ez nem megy, az ablakrácsokat szerelik le, és bemásznak. Így vagy úgy, de megoldják a bejutást.
Úgy tudni, nem ez az egyetlen ház a környéken, ahol gondot okoznak ezek az emberek. Ezt Józsefváros polgármestere is megerősítette. Kocsis Máté a Hír24-nek elmondta: három súlyos "gócpontról” tudnak a  kerületben, az egyik a már említett Diószeghy Sámuel utca, a Karácsony Sándor utca valamint a Corvin áruház mögötti terület, a  Blahánál.

A polgármester beszámolt arról is, hogy éppen múlt hétfőn tartottak közbiztonsági egyeztető fórumot a problémáról, Józsefváros fent említett részeinek megtisztításáról. A megbeszélésen részt vett a kerület vezetése és Budapest  rendőrfőkapitánya is. Kocsis Máté hozzáfűzte: határozottan arra kérte Tóth Tamást, hogy a rendőrség év végéig számolja fel ezeket a drogtanyákat, és tegyen a közterületen történő kábítószerezés ellen is. Mint mondta, ehhez a kerület minden támogatást megad.

A Hír24 kereste a rendőrséget is, ahol azt mondták, az ügyben később adnak tájékoztatást.”


Korábban írtam, hogy a VIII. kerület egyes részeiben vannak olyan szolgálati lakások, ahova nem hajlandóak beköltözni a rendőrök. Nem véletlenül.
A blogon már több bejegyzés is foglalkozott azzal, hogy a VIII. kerület bizonyos területeit jobb elkerülni, mert nem biztonságos. A cikkben meg is említik ezeket a területeket: „Úgy tudni, nem ez az egyetlen ház a környéken, ahol gondot okoznak ezek az emberek. Ezt Józsefváros polgármestere is megerősítette. Kocsis Máté a Hír24-nek elmondta: három súlyos "gócpontról” tudnak a  kerületben, az egyik a már említett Diószeghy Sámuel utca, a Karácsony Sándor utca valamint a Corvin áruház mögötti terület, a  Blahánál.
Az ilyen figyelmeztetésekre jó hallgatni. Sok kellemetlenséghez és veszélyes helyzethez vezethet, ha az ember rossz környéken akar lakást bérelni, vagy venni.

A cikkben olvasható drogosok igen veszélyesek lehetnek! Bár az író nem tett említést testi erőszakról, előfordulhat, hogy a kábszeresek támadnak, rabolnak, erőszakoskodnak. A pénz előteremtése elsődleges céljuk, mindennél fontosabb, hogy az adagjukat meg tudják venni, és ezért megtesznek bármit: lopnak, rabolnak és előfordul, hogy ölnek is.
A drog hatása alatt (a drog típusától függően) olyan dolgokat is elkövethetnek, amit tiszta pillanatukban nem. Ilyenkor kiszámíthatatlanul viselkednek, kivetkőznek emberi mivoltukból. Vannak olyan szerek, aminek hatása alatt sokkal tompábban érzékelik a fájdalmat, ilyenkor az önvédelmi képzéseken tanult ízületfeszítések, védekezési technikák nem sokat érnek. Ha egy veszélyes szer hatása alatt álló drogossal van dolgunk, akkor készüljünk fel a legrosszabbra, nem csak az ő, de a mi részünkről is.

Ahhoz, hogy ne kelljen ilyen esetekkel naponta szembesülni, jobb, ha a lakás kiválasztásakor több napszakban is megnézzük a környéket, hétköznap és hétvégén egyaránt. Ajánlott a szomszédokkal is beszélni, valamint rákeresni a neten. A hírekben ritkán jelennek meg olyan esetek, amik pontos képet adnának az egyszerű átlagember életét megkeserítő esetekről, viszont a közösségi oldalakon, fórumokon, blogokon az emberek beszámolnak az ilyen történésekről, ezáltal komplexebb képet kaphatunk az adott környékről.


Vigyázzatok magatokra!