2012. 03. 20.

Önvédelmi apróságok

Az utcán sétálva figyelem az embereket és olyan alapvető önvédelmi hibákat veszek észre, amik olyan banálisak, hogy nem értem, miért követik el az emberek.
Az önvédelmi magatartásnak ösztönössé kell válnia, és akkor a problémák nagy részét meg tudjuk előzni. Nem kell városi Rambónak lenni, de az alapvető önvédelmi szabályokat tartsuk be, mert apróságokon igenis nagy dolgok múlhatnak.

Figyeljünk jobban a környezetünkre és akkor meg tudjuk előzni a kellemetlen, vagy gázos szituációkat. Példa: a villamosmegálló egyik végében egy „rosszarcúakból” álló galeri várta a villamost, amikor a megálló másik végén egy jó kinézetű lány telefonálva, semmire sem figyelve elindult feléjük. Csak idő kérdése volt, hogy mikor kezdik el inzultálni a nőt, és valóban, rövid időn belül megkezdődtek az első beszólások. A lánynak már volt egy kis sütnivalója, sarkon fordult és hátra ment ahol nagyobb volt a tömeg, tudomást sem véve a különböző „felkérésékre”. Mindez elkerülhető lett volna, ha 10 méterrel előrébb néz, és nem maga előtt 2 méterrel nézi az aszfaltot.

Lányok, nők, hölgyek, figyeljetek a táskátokra, annyiszor láttam már, hogy felelőtlenül otthagyjátok az asztalon, pulton stb.…!
De ugyanez vonatkozik mindenkire a telefon, pénztárca stb. vonatkozásban. Ha felállunk az asztaltól, tegyük zsebre az értékeinket, vagy ténylegesen kérjünk meg megfelelő embert, hogy tartsa szemmel. Példa: Évekkel ezelőtt a Zöld Pardonban egy baráti társaság elment táncolni és a cuccokat ott hagyták az asztaloknál egy pár felügyelete alatt, akik inkább egymással voltak elfoglalva, így két női táskának nyoma veszett. Ez is elkerülhető lett volna, ha olyan emberekre bízzuk a cuccok őrzését.

A szépen megmunkált ékszerek valóban szépek, de ne büszkélkedjünk velük a rossz környékeken. Ugyan ez vonatkozik a drágább elektromos eszközökre is! Ha tudjuk, hogy balhés, rosszhírű környéken járunk, vagy sok „rosszarcú” embert látunk, akkor ne viseljük nyíltan az értékeinket.

Ne aludjunk el az éjszakain, és az ismerősöket se hagyjuk elszenderedni, mert egyes „elemek” pont az ilyen emberekre specializálódnak: kizsebelik őket.

Több helyen tartsuk a pénzünket, hogyha kirabolnak, meglopnak, kizsebelnek stb. minket, akkor ne az összes pénzünket vigyék el.

Ne vegyünk mindent kötekedésnek! Lehet, hogy a másik részegen jófejkedni próbált, és nem sértegetni akart. De ha valaki kötekedik is, ne hagyjuk magunkat inzultálni, próbáljuk meg humorral elütni a dolgot, vagy úgy reagálni, hogy ne legyen kedve/alkalma/lehetősége tovább folytatni. A kötekedések egy része azért kezdődik, mert a kezdeményező fél a dominanciáját akarja kimutatni, ha hagyjuk, hogy leperegjen rólunk a dolog, anélkül hogy a kötekedő egója csorbulna, megúszhatóak a dolgok. Figyelem, ilyenkor nem behódolónak kell lenni! Rory Miller könyvében, az Konfliktus és erőszakban ez jól le van írva.


Vigyázzatok magatokra!

2012. 03. 08.

A bosszúról

A mai bejegyzésben egy alapvető emberi érzésre, a bosszúra hívom fel a figyelmet. Könyvek, filmek tucatjai szólnak erről a témáról, én most önvédelmi szempontból mondom el róla a véleményemet.

Fejbe rúgta támadóját, felfüggesztett börtönt kapott

2012. február 20. 17:42 , Legutóbb frissítve: 2012. február 21. 20:09 Vas András

Egy év tíz hónap, négy esztendőre felfüggesztett börtönre ítélte a Kaposvári Törvényszék azt a barcsi férfit, aki úgy rúgott meg egy kötözködő részeget, hogy az elesett, beverte a fejét, s majdnem belehalt sérüléseibe.
 
A 22 éves barcsi fiatal tavalyelőtt decemberben egy presszóban iszogatott, amikor a részeg sértett belekötött. A vádlott pofonvágta, majd kiment a parkolóba. Miután visszajött, leült a bárpulthoz, ekkor a sértett hátulról átfogta a nyakát, s egy bicskát szorított hozzá. A fiatalember eltolta a kezét, s a vád szerint kétszer-háromszor pofon ütötte. A dulakodás közben a földre estek, majd a vádlott felállt, s megrugdosta támadóját, aki még mindig a kezében fogta a bicskát, melyet végül a többi vendég csavart ki a kezéből. Lefogták a fiatalembert is, eközben részeg támadója kiment a parkolóba. Amint elengedték a vádlott utánament, s amikor utolérte arcon vágta és fejbe rúgta, mire a sértett hanyatt esett, beverte a fejét egy beton térkőbe: koponyatörést és agysérülést szenvedett, maradandó fogyatékosságként pedig látótér-kiesés maradt fenn nála.

A megyei főügyészség életveszélyt okozó testi sértés miatt emelt vádat a barcsi fiatal ellen, aki a már a rendőrségi kihallgatása során beismerte bűnösségét. Az is kiderült, hogy az eset után háromszázezer forint kártérítést fizetett támadójának – aki amúgy az eset kapcsán garázdaságért egy év felfüggesztett börtönt kapott –, akit azóta is támogat. A bíróság ezt enyhítő körülményként vette figyelembe, ezért végül felfüggesztett börtönre ítélte a 22 éves barcsi férfit. Aki védőjével egyetemben tudomásul vette az ítéletet, mely ellen – letöltendő szabadságvesztés kiszabásáért – az ügyészség fellebbezett. Az ügy a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.



Miért nem ajánlott megbosszulni a rajtunk ért sérelmeket?
Nem akarok a jogi témába különösebben belemenni, de ha te bosszút állsz az önbíráskodás, ami büntetendő, így az áldozatból könnyen válik támadóvá, ezáltal bűnözővé az ember. A bosszúállásnak köszönhetően olyan büntetést kaphatunk, ami jelentős anyagi- vagy szabadságvesztéssel jár(hat).

A regényekből tudhatjuk, hogy a bosszú bosszút szül. Ha belemegyünk egy ilyenbe, akkor olyan „bosszúspirálba” ugorhatunk fejest, amiből később emberek közötti háborúvá dagadhat. Ez már csak azért sem éri meg, mert ebbe a „háborúba” olyan emberek is belekerülhetnek, akik nem tehetnek a dologról, mint például a rokonaink, barátaink, szeretteink.

A hirtelen indulatból elkövetett bosszúállást később megbánhatja az ember, főleg, ha annak maradandó nyoma is marad. Nagyon sok ember lelkiismeretes és igazából, ha higgadt és józan gondolkodású, nem akar ártani a másiknak. Ha bosszúból olyan dolgot követünk el, amit később megbánunk, az egy életre nyomasztólag hathat az életünkre.

És ha már mindképpen bosszút akarunk állni, akkor ne felejtsük el a régi közmondást: „A bosszú hidegen tálalva a legjobb”. Ha más nem, azért, mert addig végig gondolja az ember, hogy tényleg megéri-e.


Vigyázzatok magatokra!