2015. 11. 02.

Széljegyzet a bevándorlásról

Hosszú hallgatás után végre sikerült egy új bejegyzést összehozni. Sajnos a munka és egyéb kötelezettségek mellett nem volt idő, lehetőség új tartalmat megjelentetni. Nem ígérem, hogy ezentúl gyakran fogok majd írni, de megpróbálok havonta-két havonta valami hasznosat felrakni.


Az idei év bevándorlási hulláma megrázta egész Európát, sem az EU sem a kontinens nem volt felkészülve ekkora ember áradatra. Ennek részleteiről és hatásairól olvashattok a különböző portálokon, a mai bejegyzésben csak önvédelmi vonatkozásban fogom vizsgálni a kérdést. A téma nagysága, valamint a blog adta lehetőség szűkre szabja ennek a témának a kitárgyalását, ezért csak vázlatosan írom össze a gondolataimat, remélem, hogy a lényeget ki tudjátok olvasni.

A menekült áradat önmagában nem jelent veszélyt a lakosságra, legalábbis közvetlenül nem. Ha nem vesszük azt figyelembe, hogy milyen betegségeket hozhatnak magukkal a menekültek Afrikából, a Közel-Keletről és más régiókból, akkor kijelenthetjük azt, hogy a magyar közbiztonságra nem voltak hatással.
Oké, mielőtt még a postafiókot és a bejegyzést elárasztaná a sok felháborodott olvasó kommentje, gondoljuk végig pár dolgot:
- Valóban jelent meg meg a médiában olyan eset, hogy nőkkel erőszakoskodott egy vélhetően friss bevándorlókból álló csoport, de a beérkező emberek számát és a megjelent eseteket figyelembe véve ez az arány alacsony.
- Az is lehet, hogy az az arab(nak mondott) társaság nem frissen érkezett az országba, hanem már évek óta itt éltek.
- Elképzelhető, hogy több, a lakosság ellen több támadás is történt, azonban ez nem szerepelt a médiában, így nincsen tudomásunk róla. Sztorikat hallhattunk innen-onnan, de ezek hitelessége sokszor megkérdőjelezhető.

Tehát azt megállapíthatjuk, hogy a több ezer beérkező menekült nem okozott közbiztonsági romlást. A veszélyhelyzet azonban a jövőben rejtőzik. Ha megvizsgáljuk azokat az országokat, ahol nagy arányban vannak frissen betelepült (jellemzően az iszlám kultúrából érkező) közösség, ott jellemzően alacsony a közbiztonság. Mivel a kérdés igen összetett, ezért különböző nézőpontok alapján fogom elemezni.

Pénz
Vannak olyan országok, ahol jelentős számú az egy közösségben (tömbben) élő kisebbség, még sincsen hatással a környék közbiztonságára, mint ez tapasztalható például Kanadában vagy Svájcban. Ez azzal magyarázható, hogy akik emigráltak ezekbe az országokba, azok jómódúak, nem fogják kirabolni a helyi lakosokat, hogy pénzhez jussanak. Mivel a szülők gazdagok, ezért az ő gyerekeik is megkapják azokat a körülményeket, hogy ne szoruljanak "megélhetési bűnözésre". Ezzel szemben, azok, akik Európába érkeztek a Földközi-tengeren és a balkáni útvonalán át, jellemezően nem tehetősek. Valóban fotóztak le olyan menekülteket iPhone-nal vagy más drága cuccal, de azért nem ez volt a jellemző.
Probléma akkor lesz, ha ezek a szegényebb emberek letelepednek, és szaktudás, nyelvtudás stb. hiányában vagy segélyből és támogatásból fognak élni, vagy alacsony fizetésért fognak dolgozni. Azt pedig tudjuk, hogy a rossz anyagi helyzet elég gyakran vezet a bűnözéshez, ami a közbiztonság romlásához vezethet.

Kulturális különbségek
A Közel-Keletről és Afrikából érkező embereknek más kulturális környezete, máshogyan szocializálódtak, mint az európaiak, emiatt adódhatnak együttélési nehézségek.
Kulturális különbségnek számít az is, hogy a bevándorlók máshogyan kommunikálnak, hangosabbak, intenzívebben gesztikulálnak, ami egy átlag magyar embernek szokatlan lehet vagy támadólag hathat.
Máshogyan intézik az ügyeiket, ők máshogyan állnak a törvényhez, ezért az ő probléma megoldásuk a helyi értelmezés szerint önbíráskodásnak felel meg.
A magyar sztenderdhez mérve is más igényességi szintjük van, ezért a környezetük az őshonos (de szépen mondtam) lakosság mércéje szerint rendezetlen, mocskos lehet.
A fenti kisebb-nagyobb különbségek összessége olyan társadalmi ellentéteteket eredményezhet, ami később hatással lehet az átlag emberek mindennapjaira.  Gondoljuk csak például azokra a stockholmi negyedekre, ahova a rendőrök se szívesen mennek be.
Az etnikai feszültségek pedig nyílt konfliktussá is fajulhatnak, ami senkinek sem jó.

Az integrálás hiánya
Európa nincsen felkészülve ekkora bevándorlási hullámra, nincsen megbízható, végig gondold integrációs programjuk, nincs arra egy átgondolt terv, hogy ezt rengeteg embert hogyan fogják letelepíteni, munkát adni nekik és beilleszteni őket a társadalomba. Ennek az az eredménye, hogy ez az etnikai csoportok egy tömbben maradnak, ami nehezíti a társadalomba való beilleszkedésüket és megőrzi a fent taglalt kulturális különbségeket. Sőt, az összezártság csak megerősíti különbözőséget.

Vallás
Ez egy kényes téma. A muszlim vallás nagyon árnyalt és sokszínű, nem annyira egységes, mint ahogyan azt gondolnánk. Például az, hogy fundamentalista, nem feltétlen jelenti azt, hogy robbantgatni fog, hanem ez azt jelenti, hogy a Saria jelenti a jogalapot. Nem akarok belemenni a vallás boncolgatásba, ezért leegyszerűsítve, azt mondhatjuk, hogy az erős ortodox vallás olyan helyzetekhez vezethet, ami nem segíti a különböző kultúrák együttélését, ami szintén kiinduló pontja lehet a konfliktusoknak. Gondolok itt azokra a helyzetekre, amikor nőket tárgyként kezelik és/vagy nem veszik ember számba. Vagy amikor saját vallási elképzelésüket akarják ráerőszakolni a környezetükre, ami szélsőséges megnyilvánulásban ártatlan emberéleteket is követelhet.
Én ebbe a kategóriába sorolnám a francia szerkesztőség ellen intézett merényletet is, ahol azért öltek meg ártatlanokat, mert egy újságban többször is szerepelt Mohamed karikatúrája. (Ami azért gond, mert a muzulmánok szerint ez szigorúan tilos Mohamed próféta ábrázolása.)

A nők veszélyezettsége
Sok muzulmán kultúrában máshogyan kezelik a nőket, mint az európaiban, részben emiatt arányaiban magasabb a nők ellen elkövetett bűncselekmények (bántalmazás, nemi erőszak). Példa erre az utóbbi időben nagyobb nyilvánosságot kapott a svédországi nemi erőszakok számának növekedése. Sajnos még a menekült táborokban sem ritka a nők (csoportos) megerőszakolása.
A nők meg nem becsülése már az elviekben integrálódott, vezetőként és ezáltal példaképként élő vallási vezetőknél is megnyilvánul, mint amikor egy imám nem volt hajlandó kezet fogni Julia Klöckner politikussal.

Mentalitás
Meg akarom említeni még a kerítés emelés kapcsán tapasztaltakat. Azt láttuk, hogy a befogadó országok kerítést emeltek, hogy a több ezer beáramló menekült szabályozott kereteken belül, ellenőrizve, dokumentálva érkezzen az országba, ezzel segítve a nemzetbiztonság működését. A bevándorlók viszont nem a kijelölt helyeken léptek be az országba, hanem átmásztak a kerítésen, vagy átvágták azt. Amikor lezárták a határokat, akkor pedig erőszakkal akartak bejutni, mint például Röszkén. Úgy gondolom, hogy ugyanez a mentalitás fog akkor is megnyilvánulni, amikor olyan törvényekbe ütköznek, amivel nem értenek egyet.


A fenti okokat megvizsgálva kiderül, hogy a bevándorlók jelenléte nem azért jelenthet veszélyt, mert gonosznak születtek és mindképpen romba akarnak dönteni maguk körül mindent, hanem a fent taglalt kulturális, vallási, társadalmi stb. különbségek eredményezik azt a helyzetet, hogy a helyiek nem érzik magukat biztonságban a saját környékükön. Egyszerűbben fogalmazva, a szegénység, a kirekesztettség, a gyökértelenségi érzés olyan bűnözőket kreálhatnak, akik veszélyt jelentenek a befogadó ország lakosaira. Tehát akkor lehet közbiztonsági probléma a bevándorlók miatt, ha azok nem tudnak megfelelően beilleszkedni a befogadó társadalomba. Reméljük, hogy itthon nem eszkalálódik etnikai okokra visszavezethető villongássá a helyzet!


Vigyázzatok magatokra!

1 megjegyzés:

  1. Hogy egyáltalán ne lett volna hatással azt azért nem mondanám, elég csak arra gondolni, hogy a határ melleti gazdák gyümölcsfáit és veteményesét elpusztították. A lopás is közbiztonsági probléma, igaz nem fizikailag, hanem anyagilag. A hírekben jelentettek sok betörést, illegális ház és területfoglalálst, magánlaksértést. Balhéztak a rendőrökkel, igaz az nem feltétlenül közbiztonsági ügy, mivel nem közvetlenül a lakosságnak lett belőle baja. Ugyanakkor volt rengeteg dolog amit egyszerűen elnéztek nekik a hatóságok és cégek, és szabad utat adtak nekik mindenben, csak hogy nehogy baj legyen. Ahol nem tették ott mindig elszabadult a pokol. (Főleg a keleti pályaudvar jut eszembe, úgy emlékszem hogy ott volt baj a legtöbbször.) De abban teljesen igazad van, hogy szerencsére a lakosságot nem igazán érte inzultus és remélhetőleg most már a fizikális támadások lehetőségét is ki lehet zárni.

    Abban is teljesen igazad van, hogy mostanában már nem lehet tudni hogy melyik híresztelés igaz és melyik csak zavarkeltés és álhír, meg rémhírterjesztés. Annyi új hírblog jelent meg az elmúlt néhány hónapban, hogy már nem lehet tudni hogy mi igaz és mi nem, hogy melyik ír igazat és melyik terjeszt hazugságokat. aktívblog, meg hírtop.in-dia, meg a hasonló domain nevekkel ellátott weboldalak.

    A többi gondolatoddal i segyetértek. Nem egyszerű helyzet, remélem a határzár működni fog és nem indul meg a tömeg újra a magyar határon. Abból megint kitörne az ellenségeskedés mindenki között.

    VálaszTörlés