2013. 11. 11.

Az önvédelmi tudatosság szintjei

A mai bejegyzésben három szintre osztottam az önvédelmi tudatosságot, ezekre hozok példát és elemzem ki az eseteket.

1. szint – inkább nevezném nullának
„Kizsebelték az alvó utast a villamoson

2013. május 27., hétfő 10:25 | 

Zsebeseket fogtak a rendőrök vasárnap hajnalban. A két negyvenes férfinél egy igazoltatáskor találták meg egy, a 4-6-os villamoson elalvó férfi mobiltelefonját, pénztárcáját és iratait.

A férfi vasárnap hajnalban szenderedett el a villamoson, L. Nándor és R. Sándor ezt kihasználta. Az utas a végállomáson vette észre, hogy kirabolták, azonnal feljelentést tett. A gyanúsítottakat a VIII. kerületi Bérkocsis utcában kapták el. Kezdeményezik az előzetes letartóztatásukat.”

A cikkben szereplő áldozat nem foglalkozott a saját és az értékei biztonságával, elaludt a villamoson és eközben kizsebelték. Korábban már írtam erről, nem ismételném magamat. 
Egy alapvető felelősségtudattal és életösztönnel rendelkező egyén tudhatná, hogy nem jó ötlet kiszolgáltatottan szundikálni. Az a cikkben szereplő illető vélhetően nem gondolt bele a helyzetbe, nem foglalkozott a biztonságával, nem tette meg a kellő óvintézkedéseket; ezt nevezném az önvédelmi tudatosság legalacsonyabb szintjének: a teljes tudatlanság és naivitás.

2. szint – az ösztönös cselekvés
„Fülharapás állította meg az erőszaktevőt

2013. november 4., hétfő 06:57 | 
A bejelentés után alig 11 perccel elfogták a rendőrök azt a fiatalkorú támadót, aki vasárnap hajnalban akart megerőszakolni egy fiatal nőt Szolnokon – írta a Police.hu.

A 16 éves elkövető az utcán támadta meg a hazafelé sétáló fiatal nőt. Lerántotta a földre, leteperte és ruháit elszaggatta. A sértett védekezés közben megharapta támadója fülét, és segítségért kiáltozott, melyet a környéken lakók meghallottak, és azonnal értesítették a rendőrséget. A támadót az utcára lépő lakók zavarták meg, így a férfi otthagyva áldozatát, elfutott a helyszínről.

A rendőrök azonnal megkezdték az elsődleges nyomozati cselekményeket, az adatgyűjtést, a tanúkutatást és a helyszín környezetének átvizsgálását. A bejelentést követő tizenegyedik percben még a helyszín közelében elfogták a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható férfit, akit előállítottak a Szolnoki Rendőrkapitányságra. A nyomozók a 16 éves szolnoki lakost gyanúsítottként kihallgatták, majd őrizetbe vették.”

A jelen besorolás szerint ez a következő önvédelmi tudatossági szint: az ösztönös védekezés. Ilyen esetekben nem tudatosan cselekszik az áldozat, de az ösztön hatására adott esetben tesz bizonyos óvintézkedéseket, illetve reagál a támadásra. Ez általában úgy szokott jelentkezni, hogy az ember kitér a gyanús alakok útjából, inkább átmegy az út túloldalára stb. és nem abban bízik, hogy vele úgysem történhet semmi.
Ennek az ösztönös magatartásnak egy másik megnyilvánulása, hogy aktívan reagál a támadásra. A képességet, hogy egy támadás hatására ne lefagyjon az ember, hanem küzdjön, cselekvőképes maradjon, érdemes erősíteni és fejleszteni.
A szülőknek külön jelezném, hogyha a gyerekük bizonyos helyzetekre agresszíven reagál, főleg, ahol az ijedség is szerepet játszik, ne feltétlenül büntessék meg a fellépése miatt, inkább gondolják végig, hogy egy ilyen reakció más esetben hasznára válhat-e. Itt nem arra gondolok, hogy Rambokat kell képezni a nagycsoportos gyerekből, hanem meg kell tanítani a gyerekeknek az ösztönös reakciók kordában tartását és a szituációhoz illő kezelését. A szülők felelősége is, hogy a gyerekük felnőve mennyire tud majd vigyázni magára.

A cikkben szereplő áldozat példásan viselkedett, mindent megtett azért, hogy ne legyen áldozat: kiáltozott, harapott, küzdött. Véletlenül vagy szándékosan, de egy nagyon jó megoldással sikerült megfutamítania a támadóját, a fülcimpa és a körömágy igen érzékeny pontok a testen, ha nincsen mód vitálpontok (szem, lágyék, torok, halánték stb.) támadására, akkor egy ilyen erős fájdalommal járó válaszreakcióval időt és ezzel életet menthetünk.

 3. szint - tudatos felkészülés
„Támadás a sörözőben: tollal védekezett az egyik turista
2013. szeptember 09., hétfő, 12:19

Négy fiatalra támadt rá egy társaság egy szekszárdi sörözőnél vasárnap délután – közölte a Tolna megyei rendőrség.

Két városnéző fiatal párra támadt rá egy társaság szeptember 8-án Szekszárdon, egy sörözőnél – írta közleményében a rendőrség. Az eset előtt szóváltás alakult ki a vendéglátóhelyen.

A négy fiatal már távozóban volt, amikor több férfi rájuk támadt. Hogy megvédje társait, a támadókat az egyik fiatal férfi igyekezett feltartóztatni. Őt egy viperával próbálták megütni, mire a férfi védekezésül egy fémházas tollat vett elő.

A megrémült fiataloknak végül sikerült elfutniuk. A kiérkező rendőrök előállították és gyanúsítottként hallgatták ki a 45 éves szekszárdi K. Csabát. Az ügyben felfegyverkezve elkövetett garázdaság megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást a szekszárdi rendőrkapitányság.” 

Ez az eset jó példa arra, hogy milyen, amikor valaki készül arra, hogy meg kell magát védenie. Valószínűleg a tollal védekező áldozat tanult valamilyen eszközös önvédelmet (www.eskrima.hu) és kihasználta a környezet által kínált lehetőségek egyikét. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy direkt hordott magánál egy ilyen fémvázas tollat, hogy kogaként(http://hovane.blogspot.hu/2012/07/improvizativ-eszkozok-rovid-botszeru.html) használja.
Ebben az esetben fontos, hogy az illető készült és gyakorolt, mert tisztában van vele, hogy bárkiből bármikor lehet áldozat.



Vigyázzatok magatokra!

2013. 10. 08.

Közbiztonsági áttekintés

Az origo.hu összegyűjtött pár közbiztonsági szempontból veszélyes budapesti helyet, fotókat is készítettek hozzá. A szöveget szokás szerint bemásolom ide, de az eredeti cikket a képekkel együtt ezen az oldalon tudjátok megtekinteni.

"Be ne tedd a lábad sötétben az Óceánárokba és a Béke térre!

ALBERT ÁKOS2013. 10. 07. 08:16

Soroksáron egy ártalmatlannak tűnő helyen öltek meg egy kocogó nőt. Budapesten a nagy közlekedési csomópontokon kívül pont ilyen ártalmatlannak tűnő helyek a legveszélyesebbek. Hol történik a legtöbb gyilkosság és verekedés? Végigjártuk Budapest legrázósabb helyeit.
Brutális gyilkosság történt szeptember végén Soroksáron. A rendőrség hivatalosan egyelőre csak annyit közölt, hogy egy 36 éves nő holttestét találták meg Szigetdűlő területén, a gyilkos elfogására 14 fős nyomozócsoport alakult. A Blikk meg nem erősített információi szerint a nőt kocogás közben kapták el hátulról és megfojtották. A támadás egy elhagyatott, zöldes területen történt, ahol mások is szoktak kocogni, az áldozat pedig naponta futott arra.

A gyilkosság helyszíne, a soroksári Szigetdűlő Budapest kevésbé veszélyes környékei közé tartozik. A rendőrség bűnügyi térképe szerint erőszakos bűncselekmény alig történt erre az elmúlt egy évben, ott, ahol a nőt megtámadták, például egy sem történt korábban. A rendőrségi adatok alapján megnéztük, hol kell óvatosnak lenni Budapesten, melyek azok a terek, utcák, kisebb városrészek, ahol gyakran történnek erőszakos bűncselekmények.

A Blahán jó lesz vigyázni
A rendőrség bűnügyi térképe egy évre visszamenőleg tárol adatokat arról, hogy hol milyen bűncselekmény történt. Minket elsősorban a személy elleni erőszak érdekelt, ide tartoznak a gyilkosságok, erőszakos támadások (a rendőrségi térkép sajnos nem konkretizálja az egyes eseteket, így azt képtelenség eldönteni, hogy egy adott eset a térképen gyilkosságot vagy például testi sértést takar).

Kisebb tereket, utcákat kerestünk, ahol egymáshoz közel több bűncselekmény is történt. A legtöbb ilyen helyszín nem okoz meglepetést: a legfertőzöttebb helyek a belvárosban található forgalmas terek: a Blaha Lujza tér, ahol tizenkét bűncselekmény is történt az elmúlt évben, vagy a Móricz Zsigmond körtér, ahol tizennégy. A VIII. kerület körúton kívüli része nem meglepő módon szintén a fertőzöttebb területekhez tartozik, a Kálvária téren, a Teleki László téren vagy Népszínház utcában is sok a bűncselekmény.

A Belvároson kívül hol itt, hol ott bukkan fel egy-egy bűncselekmény a térképen. Itt kevesebbszer fordulnak elő egy-egy helyszínre koncentrálódó bűncselekmények, de azért itt is találtunk gócpontokat, néhol egész meglepő helyeken.

XV. kerület, Páskomliget út/Zsókavár utca
A város szélén, a 7-es busz pesti végállomásától pár utcára található lakótelep első ránézésre teljesen megújult. A közepén ugyan gigantikus, a szocialista időket idéző toronyház mered az ég felé, körülötte azonban egyre több a felújított, átfestett és újraszigetelt panelház, némelyiken most is dolgoznak. A házak között lévő parkot felújították, éppen most alakítják ki mellette az őrzött parkolót. Utóbbira valószínűleg szükség is lesz, a környéken ugyanis rengeteg bűncselekményt követnek el.

A Zsókavár utcában az elmúlt egy évben tizenegy erőszakos bűncselekmény történt, a környező utcákban még több. Maga az út a lakótelepet kettészelő Nyírpalota utcától vezet egészen a város széléig, ahol egy kisebb bozótos választja el a telepet a mezőtől. Kutyát sétáltató nyugdíjasokat éppúgy látni, mint kapubejáróban álló, rosszarcú alakokat, vagy munkásokat, akik a házfelújításokon dolgoznak.

A Nyírpalota utca másik oldalán húzódó Páskomliget úton még több, tizenkét erőszakos bűncselekmény történt, bár a környéken szétnézve ezt nem is gondolnánk. A panellakások mellett Audikat is látni a parkolóban, nyüzsög az utca, egy anyuka éppen akkor sétál be a gyerekével a közeli piarca, ahol egyébként már 220 forintért is lehet lángost kapni.

IV. kerület, Károlyi István utca/Bercsényi utca
Az újpesti metróvégállomás környéke kifejezetten rosszul néz ki a bűnügyi térkép szerint, holott itt található a gyönyörű városháza, és egy szépen felújított, szökőkutas park is. A Szent István térről induló Károlyi István utcában és a környékén azonban kilenc bűncselekmény történt, és pár utcával arrébb is lehet gócpontokat találni, főleg a Bercsényi utcában.


Aki tájjellegű borokat akar fogyasztani, az ide térjen be
A környék amúgy teljesen ellentmondásos képet mutat: utcasarkonként váltogatják egymást az új építésű emeletes házak és a lerobbant régi épületek, sőt még egy utca két oldala is teljesen ellentétesen néz ki. "Szünnap nincs" - hirdeti egy kocsma oldalán kifüggesztett felirat a Károlyi István utca lepukkant részén, de a további feliratokból az is kiderül, hogy aki tájjellegű borokat akar fogyasztani, az jó helyen jár. A hangulat délután is jó, a kiskocsmából kiabálás szűrődik ki, amelyet egy, az utcán sétáló nő egyszerűen csak azzal kommentál: alkoholisták.

IV. kerület, Óceánárok
Az Óceánárok út melletti lakótelepről nehéz elképzelni, hogy veszélyes, pedig az elmúlt egy évben kilenc bűncselekmény történt erre. Rendezetten nyírt sövények, gyönyörű köztéri kőkert, sehol egy gyanús alak. Igaz, az egyik kapualjban "Lopunk" feliratú graffiti virít. Ez a lakótelep is egy nagyobb zöldterület mellett fekszik, egy vízmosás tőszomszédságában. Susnyás viszont sehol, az egész vízmosást nemrég újíthatták fel: fákat ültettek, és lekövezték az utat. Kocogók és kutyát sétáltatók is használják.


III. kerület, Szindbád utca
Az óbudai Békásmegyeren közel sem követnek el annyi bűncselekményt, mint a pesti oldalon, Budán azonban a belvárost leszámítva így is ez a legfertőzöttebb városrész. Mi a Szindbád utcát néztük meg, az ide tartozó lakótelep egy HÉV-megálló mellett magasodik, és ez az egyetlen olyan tulajdonsága, amely valamelyest megkülönbözteti egy átlagos budapesti lakóteleptől.


A házak közötti sportpályán kosárra dobál egy kamasz, dohányzó férfi áll a Söröző-borozó nevű pincekocsma előtt. Néha elhúz egy kocsi, vagy elsétál egy gyalogos. Egyedül a sokemeletes ház tövében lévő kidobott ülőgarnitúra nem illik az összképbe, de a mellette fekvő matrac arról az árulkodik, hogy valakinek azért jól jöhet, hogy ott van. Itt hat erőszakos bűncselekményt követtek el az elmúlt évben.

XXII. kerület, Városház tér
Budafokon a legtöbb erőszakos bűncselekményt a városházától pár méterre követik el. A közvetlenül mellette futó utcákban nyolc is történt az elmúlt évben. Pedig kifejezetten szép helyről van szó: rendezett tér, kertes házak és egy hangulatos kis piac, ahol még a műanyag pohárban adott cappuccino is finom. Mégiscsak egy utcát kell arrébb gyalogolni, hogy egy szeméttel teledobált földutat találjunk közvetlenül egy nagy zajvédő fal mellett. A fal túloldalán vonatsín és hangos főút húzódik. Az emberek ezen a földúton keresztül sétálnak a piactól az autóparkolóig, nagy szatyrokat cipelve. A legtöbben ottjártunkkor is vásárlók voltak, kivéve három férfit, akik a földút mellett cigiztek és söröztek, hangosan röhögve.

XIX. kerület, Lehel utca
A Kőbánya-Kispest metróvégállomástól pár perces sétára fekszik a Lehel utca. Egy kispesti lakótelepet választ el egy kertes házas résztől. A környéken látszólag minden rendben van, a lakótelepi parkoló bejáratánál lévő figyelmeztető tábla arról árulkodik, hogy az ott lakók legnagyobb problémája az, hogy a közeli KÖKI Terminál vásárlói általában a telepen szoktak parkolni az autójukkal. De ha az ember kicsit jobban megnézi a telep szélén álló panelházat, észreveszi, hogy házilag összebarkácsolt térfigyelő kamerák vannak rajta.

Második ránézésre már azt is ki lehet szúrni, hogy minden kapualjban olyan feliratok olvashatóak, mint "Polgárőrség által védett" vagy "Kamerával őrzött" terület. Az utca túloldalán lévő kertes házak között is van olyan, amelyen az alapból magas betonkerítést még megtoldották egy mozgásérzékelős szögesdróttal is. A környéken az elmúlt évben hét erőszakos bűncselekmény történt, pár száz méterrel arrébb pedig még tizenkettő.

XVII. kerület, Pesti út
A délpesti régióban rengeteg bűncselekményt jelez a rendőrségi térkép, ezek többsége azonban elszórva található, utcáról utcára változik a számuk. A XVII. kerületi Pesti út egyik útszakaszán azonban több erőszakos bűncselekményt is elkövettek. Ötöt egy tízemeletes lakóház tövében, plusz még hármat a közvetlen szomszédságban.

A lakóházat amúgy semmi sem különbözteti meg a mellette lévőktől, és a környéken élők sem aggódnak a közbiztonság miatt. Egy lakó ismeretlenül is azonnal betessékelt minket a lakásába, egy bevásárlásból hazatérő idős nő pedig annyira el volt gondolkodva, hogy a liftben felejtette a retiküljét. Mondjuk azért igen hálás volt, hogy erre felhívtuk a figyelmét. A környék is rendezettnek tűnt, a lakóház mellett egy kínai áruházat és egy takaros kis templomot is találni.

XVIII. kerület, Béke tér
Számomra a pestszentlőrinci Béke tér jelenti az egyik legnagyobb talányt. Ez a takaros kis tér ugyanis a XVIII. kerület egyik legjobb környékén található, két iskola is van a közvetlen közelében, de posta, közért, és még egy remek fagyizó is található a téren. Itt a végállomása az ötvenes villamosnak, pár száz méterre áll a kerületi egészségház, a környékbeliek pedig gyakran rendelnek ételt a közeli pizzázóból.

Az elmúlt egy évben mégis történt öt erőszakos bűncselekmény a téren. A kerületben ennél csak a Havanna lakótelepen fordultak elő nagyobb számban bűncselekmények, ilyen közel egymáshoz."


Vigyázzatok magatokra!

2013. 10. 02.

Egy cikk margójára

A Dívány magazinban megjelent cikkre hívták fel a figyelmem, amitől leesett nálam az ékszíj.
Itt olvasható az eredeti cikk, de hogy ne kelljen annyit klikkelgetni a szöveget be is másolom:

„4+1 önvédelmi sport, mellyel biztonságban érezheti magát

Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy a sötétben, viszonylag kihalt helyeken kénytelen végiggyalogolni. Ilyenkor jól jön, ha az ember tud néhány fogást, amellyel lefegyverezheti az esetleges támadóját. Összeszedtük, melyek azok a sportok, ahol a legjobban elsajátíthatja az önvédelmi gyakorlatokat.

Tai Chi

A keleti harcművészetek közül talán a tai chi az, ami a legnagyobb népszerűségnek örvend. Jó oldala, hogy a lényege nem az erőszak, nem hiába hívják harcMŰVÉSZETnek. Sokan egyfajta jógához, meditációhoz hasonlítják, hiszen célja a test, a lélek és az elme harmóniájának megteremtése. Folytonos, hullámzó mozdulatok és könnyedség jellemzi, olyan mint egy tánc, és érdekessége, hogy nem támadásra tanít, hanem pusztán védekezésre. Különösen jó idősebbeknek is, hiszen a gyakorlatok nem megerőltetőek, mozdulatai lassúak.

„A tai chi-t én nem sorolnám konkrétan a sportokhoz, mivel bár átmozgat, és nem egyszer van izomlázam tőle, de inkább olyan, mint egy táncos meditáció. Már több órán vettem részt különböző helyeken, volt, ahol inkább a befelé fordulás volt a lényeg, akárcsak a jógánál, de volt, ahol ütések, intenzív körkörös mozgások tették ki az idő nagy részét. Nekem az utóbbi jobban bejött, hasznosabbnak találtam. Ami észrevettem magamon, mióta űzöm, hogy sokkal jobban tudok koncentrálni, nem vagyok annyira szétszórt, és jobban is alszom.” /Péter/


Krav Maga

Ha a tai chi az egyik véglet az önvédelmi sportok terén, akkor a krav maga a másik. Itt szó sincs nyugodtságról, meditatív állapotról: itt az erős ütések, rúgások, könyöklések kapják a főszerepet, tehát az egyedüli cél, amit megtanít, az a túlélés. Magát az edzést az izraeli katonaságnál fejlesztették ki, de mára már túlnőtte magát ezen, és számos helyen oktatják. Aki szelíd sportra vágyik, az ne ezt válassza, ha viszont a lehető legbiztonságosabban szeretné érezni magát hazafele menet egy sötét sikátorban, akkor jó, ha van némi gyakorlata benne. Lényegében a közelharcot lehet az órák alatt elsajátítani, így igazán jól jön akár késes támadás esetén is, sőt megtanulható az is, hogyan kell küzdeni több támadó ellen is.

„A krav magáról kb. egy éve hallottam először, amikor egy sorozatban egy csaj így nyomta le a pasiját. Mivel fogalmam sem volt arról, hogy ez pontosan micsoda, utánanéztem. Én egy eléggé visszafogott természet vagyok, ráadásul lány, ezért gondoltam, megjönne az önbizalmam, ha egy kicsit durvább sportot választanék. (Tehát nem az önvédelem miatt kezdtem el). Az órák nagyon tetszenek, úgy érzem, ki tudom így adni a bennem felgyülemlett feszültséget, miközben jól át is mozgatom magam. Úgy érzem, magabiztosabb is lettem általa, ráadásul nem kell félnem, ha sötétben esetleg egyedül kell hazamennem, mert mindenre megtanít, amit egy támadás esetén használni tudok.” /Emese/

Defendo

A defendo a krav magához hasonlóan egy közelharci sport, amit a rendőrségnél fejlesztettek ki. Több fajtája van, viszont abban mindegyik megegyezik, hogy könnyen elsajátíthatóak, és az illetőt a fizikai védekezésen kívül felkészíti a stabil mentális állapot megtartására is a támadás esetén. Magyarországon 2008-ban kezdték el oktatni.


Ninjutsu

Amennyiben olyan önvédelmi sportot keres, ami a küzdés, verekedés elsajátításán kívül az elmére is hatással van, akkor a ninjutsu ideális választás lehet. Ez a ninja és szamuráj hagyományokra építkező sport a tai chi-től annyiban különbözik, hogy ez esetben akár tárgyakat is lehet használni a közelharc esetén, ráadásul minden mozdulat, gyakorlat személyre szabott.  A ninjutsu nem csupán harcművészet, ennél lényegesen sokoldalúbb, ugyanis segítségével megtanulhatóak a rejtőzködés és a lopakodás alapjai is, valamint az is, hogy lehet a legjobban összezavarni a támadót. A cél nem a küzdés, hanem inkább a harc elkerülése, kivédése, na és persze önmagunk és félelmeink legyőzése.

„Még csak párszor vettem részt ninjutsu edzésen, de nagyon megfogott. A mozdulatok nagyon gyorsak benne, ezt még meg kell szoknom. Van minden: ütések, rúgások, földön bukfencezések, kúszások, stb. A filmekben persze olyanokat lehet látni, hogy a ninják összevissza repkednek, szaltóznak, ez azért itt nincs, de nem is baj, elég a többit megtanulni. Még nem érzem úgy, hogy ha valaki megtámadna, akkor simán legyűrném, de a többiek mondják is, hogy azért kell idő ahhoz, hogy magabiztosan alkalmazni tudd a fogásokat a való életben. Viszont nekem nem ez a célom, csak az, hogy mozogjak - ha pedig még meg is tudom általa védeni magam, akkor az egy plusz.”/Tamás/


Aikido

Az aikoido tradícionális japán harcművészetre épülő sport. Ahogy a többi keleti mozgásformánál, itt is nagy hangsúlyt fektetnek a mentális edzésre is, aminek következtében nyugodtabbá, harmonikusabbá válhatunk. Persze ha már önvédelemről beszélünk, meg kell említeni, hogy aikido-val lényegesen fejlődik az ember helyzetfelismerési képessége, így csökken a reakcióideje is. Az edzések során az illető megtanulhatja, hogyan védje ki a leggyorsabban és a leghatásosabban a támadásokat, akár puszta kézzel – vagy lábbal, testtel, stb.-, vagy pedig valamilyen eszközzel. Fontos azonban tudni, hogy ennek a harcművészetnek sem a másik megtámadása a lényege, hanem főleg a védekezés (bár természetesen vannak olyan szituációk, amikor ez nem elég, így támadó gyakorlatokat is el kell sajátítani benne). A cél tehát inkább a támadó erejének semlegesítése, valamint hogy a másikban ne az ellenfelet, hanem a partnert lássuk, mert így lehet a legjobban védekezni, lefegyverezni.

„Engem az aikido azért fogott meg, mert itt egyáltalán nem a verekedésen van a hangsúly. Régebben eljártam meditálni, és bármilyen fura, inkább ahhoz tudnám hasonlítani, ugyanis az edzések egyik alappillére a maximális koncentrálás, és a világ kizárása. Persze ez egy harcművészet, tehát „verekedünk” is, de ezt is inkább egyfajta táncnak érzem.” /Balázs/”


Az a kisebbik baj, hogy a szerző a (küzdő)sport és (harc)művészet fogalmát keveri, hagyjuk figyelmen kívül ezt a szemantikai hibát. A rend kedvéért megemlíteném, hogy a blogon korábban már foglalkoztunk azzal, hogy mia különbség a küzdősport,harcművészet és az önvédelem között, de röviden összefoglalva:
küzdősport: adott szabályrendszerben (!) és mesterséges körülmények között lezajló küzdelemre készít fel, melynek technikai elemeinek nagy része hasznosítható az utcán, de elméleti és gyakorlati önvédelmi képzése nincs vagy elenyésző; szellemi és lelki hátteret (meditáció, filozófia stb.) gyakorlatilag nem ad
harcművészet: egy adott stílus teljes technikai repertoárjának művészi szinten való elsajátítása, amihez társul egy szellemi-lelki háttér is. Technikai elemeinek nagy része hasznosítható az utcán, de elméleti és gyakorlati önvédelmi képzése nincs vagy elenyésző. Előfordul, hogy vannak küzdelmek és versenyek is.
önvédelmi irányzat: olyan technikai rendszer, amely megfelelő gyakorlati technikákat, valamint önvédelmi stratégiát és taktikai elemeket tartalmaz, ami arra készít fel, hogy a gyakorlója nagyobb eséllyel tudja magát megvédeni. Technikai repertoárja az utcai szituációkban hatékonyak, a tanításai főleg a megelőzésre és gyors, minél veszélytelenebb helyzetmegoldásra törekszenek.

Na de térjünk vissza a cikkhez:
A szerző elsőként az tai chit ajánlja, mint „önvédelmi sport”, az nem zavarja, hogy az általa megkérdezett ember is „táncos meditáció”-ként definiálja, illetve jobban alszik tőle. Ez nagyon szuper, de ennek milyen gyakorlati haszna van, ha valakit megtámadnak az utcán…?

Második és harmadik ajánlat a krav maga valamint a defendo, ez teljesen oké (leszámítva, hogy nem sport, de ezt hagyjuk).

Negyedik a ninjutsu. Ennek az önvédelmi megítélése már nem annyira egyértelmű. Vannak olyan ninjutsu klubok, ahol lehet tanulni önvédelmi képzést, tehát ahol a technikai tanításon kívül figyelmet fordítanak az elméleti részre (taktika, stratégia, megelőzés stb.), de akkor ezt nem ártana valahogy jelezni a cikkben. A ninjutsu teljes rendszere olyan elemeket is tartalmaz, ami a szigorúan vett önvédelmi helyzetekben nem sok haszna van.

Az utolsó az aikido. Sokan azt mondják, hogy van valós önvédelmi értéke, én azonban azon a véleményen vagyok, hogy az aikidoból sok hasznos dolgot lehet tanulni (mint pl.: esni, ízületek működése-manipulálása, másik lendületének kihasználása stb.), de alapvetően nem egy önvédelmi stílus. Nézzünk meg egy aikido bemutatót, a támadások mennyire nem életszerűek; ahogy gyakorolsz az edzésen, úgy fogsz küzdeni az utcán.


Összefoglalva tehát, értékeljük a jó szándékot, de ha arra szánjuk magunkat, hogy önvédelem céljából elkezdjünk egy stílust tanulni és gyakorolni, relevánsabb oldalakat keressünk fel, jól nézzünk utána és ne higgyünk az első bulvár/női magazin stb. cikknek.


Vigyázzatok magatokra!


2013. 09. 17.

Off: hamarosan és egy kis olvasnivaló

A közelmúltban történtek olyan esetek amiről szeretném majd megírni a véleménye és elemzem is őket, viszont egyéb más teendőim miatt még nincs időm ezeket megírni. De egy kis türelem és hamarosan érdemben is frissül a blog :)


Addig is, olvassatok egy kis érdekességet az európai harcművészetekről. Bár én gyakorlom, csak pártolom, és önvédelmi értéke sincsen (vagy igen csekély; ez megközelítés kérdése), mégis ajánlom elolvasásra, mert ez egy izgalmas és érdekes rendszer! Nem kell ahhoz keleten, több ezer kilométerre keresgetni, hogy egy izgalmas, kidolgozott és jó harcművészetet találjunk :)

https://docs.google.com/file/d/0ByIm4ZOFbGVAdkFtR1VSdW5XcFE/edit?pli=1

Az ismertető a Kard az élet blogról származik, ha érdekel a téma, érdemes átböngészni.

Hamarosan jelentkezem!


Vigyázzatok magatokra!

2013. 08. 09.

Elvis Presley park

A mai bejegyzésben egy sokak által már hiányolt helyszín elemzős leírást olvashattok. Az eredeti cikk a Velveten jelent meg (egy bulvár hír és körömlakk hirdetés között :D), de az ismerőseim tapasztalata szerint a benne írtak helytállóak.


Nemi erőszak, rablások: hírhedt hely az Elvis Presley park

2013. augusztus 7., szerda 13:00

Budának hiába van jó híre, vannak olyan területei a városrésznek, amikbe sötétedés után nem igazán mer bemerészkedni az ember. Ilyen a sokszor rendbe rakott, de még mindig veszélyes a II. kerületi Elvis Presley park is. Ezen a környéken erőszakoskodott két lánnyal az a férfi, akit nagy erőkkel keres a rendőrség. A helyiek tartanak a tértől, ahol veszélyes alakok fordulnak meg, rablások, kocsifeltörések és verekedések történnek.
Durva szatír támad meg nőket a II. kerületi Császár-Komjádi Uszoda előtt, eddig két áldozata volt írtuk meg hétfőn a Hír24 értesülése alapján. Az állítólagos támadónak eddig két áldozata volt, az egyiküket megerőszakolta, a másik zúzódások árán kiszabadult. A lap szerint a rendőrségnek már van információja róla, hogy néz ki a tettes, és szexuális erőszak megalapozott gyanúja miatt folytatnak eljárást, egyelőre ismeretlen tettes ellen.
Mi is megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK), hogy megtudjuk, hogy néz ki a feltételezett tettes, amire a rendőrség a Police.hu-ra feltöltött közleményt és a lenti videót (amin egy futó férfi látható, vélhetően a Frankel Leó úti Volksbank biztonsági kamerájának felvételén) küldte el.
"A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint egy ismeretlen férfi 2013. július 29-én 1 óra 55 perc és 2 óra 30 perc közötti időben a Budapest II., Frankel Leó út és a Kavics utca kereszteződésénél megállított egy egyedül hazafelé sétáló fiatal lányt" – fogalmaz a közlemény. Ezután kivette a lány kezéből a telefont, majd a közeli bokros területre vitte a lányt, és megerőszakolta. A helyszín nagy valószínűséggel a Kavics utca felsőbb szakasza menti bokros, éjjel vaksötét terület, ahova két ösvény vezet be az utcáról (ld. a lenti térképen, illetve galériánkban).

Sarka Kata esete
Hajdú Péter feleségét július 24-én támadta meg egy férfi a Komjádi uszoda melletti utcában. A beszámolók szerint a környékbeli nőket gyakran rémisztgető férfit még aznap elkapták a rendőrök a Margit körúton. Ellene garázdaság miatt már többször indult eljárás. Pár nappal később el is rendelték az előzetes letartóztatását, így kizártnak mondható, hogy ő követte el a szexuális célú támadásokat.

Az Elvis park nappal
A Budai Irgalmasrendi Kórház egyik portása kérdésünkre elmondta, ugyan az esti kapuzárás után már nem észlel sokat a kint történtekből, azért tapasztalt jó adag balhét a környéken. Tavaly két rablás is volt errefelé, de elkapták a tetteseket, amúgy főleg a fiatalok balhéznak egymással. A legújabb fejlemény, hogy elmondása szerint a hatóság elzavarta a hajléktalanokat (lehet, hogy a hőségnek köszönhető, de nappal valóban csak egy hajléktalant láttunk).

A közeli sportbolt eladója szerint a kocsifeltörések a leggyakoribbak, ezek miatt volt már, hogy a rendőrök a boltból leskelődtek a tolvajok után. Egy kerékpárboltban azt mondták, a környék alapvetően jól meg van világítva, pláne az Árpád fejedelem útja melletti járda, így a veszélyes részek kikerülhetők. Pláne 10-ig elég sűrű a forgalom a Komjádi uszoda környékén, mivel akkor érnek véget az utolsó edzések ott, mindenki megy haza.

Ha leszáll az éj
A 2011-ben a Főkert által kikupált, most részben locsolt, részben kiégett füvű park éjjel már nem mutat olyan barátságos arcot, mint nappal. Akinek nincs itt dolga, és gyalog van, gyorsan átsiet a kórház és a fürdő tövében (ha bátrabb), vagy az Árpád fejedelem útja kivilágított járdáján (ha kevésbé). A kivilágítatlan park tele van ilyenkor magányosan sétálgató, különös emberekkel, akikbe esti látogatásunkkor mi is beleakadtunk.
Egy hajléktalan férfi kivételével egyikük sem hallott a történtekről, de mindegyikőjük kiemelte a környék veszélyességét. Egy férfi egy kis trafón ülve italozva mesélt nekünk arról, mennyi rablást látott itt. A legátfogóbb képet azonban adta.
Amikor egy 30-as és egy 60-as éveikben járó, padon ülő férfipárost kérdeztük, hallottak-e az erőszakoló szatírról, nemmel feleltek, de egyikük elmondta, a Népliget mellett ez a park a fővárosi melegek kedvelt helye, ha egy gyors numerát el akarnak intézni, "ennek itt hagyománya van" – magyarázta. Attrocitás a férfit is érte már, őt szkinhedek verték meg a környéken egyszer, de ő is tudott rablásokról, verekedésekről. Búcsúzóul hozzátette, azért nem csak melegszex folyik itt, majd a háta mögé mutatott a Zsigmond köz sikátorába: "Én is nagyot néztem, amikor megláttam, de ott éppen egy nőt dugnak".

Olvasónk harca a környékkel
A Kavics utcában lakó olvasónk szerint a történtek teljesen kiszámíthatóak voltak, ugyanis a környék éjszaka teljesen kihalt, a közvilágítás egyenlő a nullával, és a rendőrség sem éppen arról híres, hogy a kerület ezen részén razziázik.
„Körülbelül tíz éve lakom ebben a házban, szóval nagyjából sejtem, hogy mik történnek errefelé. Nyáron, mikor nyitva van éjszaka a teraszajtó, havonta egyszer legalább hallom, hogy valaki (női hang) kiabál, de hát mit is tehetnék én ez ellen?! Én is csaj vagyok, és megmondom őszintén, félek itt éjszaka utcára menni. A legdurvább rész egyébként a Császár és Lukács mögötti park, ott aztán csak tényleg az nem történt meg, amit az emberi elme nem tud elképzelni. Tele van prostival (női és férfi prostituáltakkal) és simán ott a terepen lerendezik a dolgot.
Csak az mászkáljon itt éjszaka, aki meg is tudja magát védeni az esetleges támadásoktól. A Frankel Leó út teljesen kihalt, alig-alig fények, se tömegközlekedés, se semmi. Abszolút ideális az olyan férgeknek, mint ez is volt, hogy megtámadjanak egy egyedül sétáló lányt. Felháborító, hogy Bel-Budán ennyire szarik az egész városvezetés a közbiztonságra. Ez régen egy impozáns része volt Budának, nem véletlenül van itt rengeteg fürdő, templom és egy gyönyörű zsinagóga is. Az meg, hogy rendbe teszik a környéket, süket duma, mióta itt lakom, ezt mondják. A lényeg: egyedül senki ne sétáljon ezen a környéken éjszaka, szálljon fel szépen az éjszakai járatra, kísértesse magát haza, vagy üljön taxiba."


Továbbra is várom a helyszín bemutatásokat, ha szeretnéd a tapasztalataidat megosztani a többi Olvasóval, küldd el az írásodat a hovane@citromail.hu e-mail címre. 


Vigyázzatok magatokra!

2013. 06. 28.

2013. 06. 06.

Egy tanú története

Sokan értetlenül állnak azelőtt, hogy miért olyan nehéz egy bűncselekménnyel kapcsolatosan tanút találni. Az egy dolog, hogy sok esetben a tanukat megfélemlítik (ld. 2013 januárjában történt szigethalmi késelést), de sok esetben a hatósággal sem könnyű az együttműködés. Nem egy friss cikk, de még mindig elgondolkodtató. Sajnos, nem ez az első eset, ahol hasonló történetről számolnak be.


„Így aláznak meg egy tanút


Joób Sándor

2013. április 12., péntek 16:46 |

Bűncselekmény szemtanúja volt, és vacillál, hogy tanúskodjon-e? Szeretné tudni, hogy a hatóságok tekintetbe veszik-e a kéréseit, szempontjait? Fél a gyanúsítottaktól és a rokonaiktól? Olvasónk megtette, amit morálisan helyesnek gondolt – többé nem fogja.


Zsuzsa tavaly ősszel a belvárosban sétált, amikor feltűnt neki, hogy két, 14 év körüli fiú sírva áll három idősebb kamasz előtt. Zsuzsa látta, hogy nem éppen barátságos a hangulat. A két jól öltözött, 14 év körüli srác reszket a félelemtől, a három másik fiú pedig fenyegeti őket.


Zsuzsa korábban éveken át foglalkozott halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel. A három támadó közül fel is ismerte egyiket, akivel évekkel korábban szinte naponta találkozott egy intézményben. A szituáció nyilvánvaló volt, a járókelők közül mégse avatkozott közbe senki. Zsuzsa elindult feléjük, hogy megpróbáljon segíteni a két sarokba szorított kamaszon, de a háromfős gang addigra elfutott és otthagyta a két reszkető fiút.

Öt pohár csapvíz 
„Ezek meg fognak ölni! Ezek meg fognak ölni!” – a zokogó és láthatóan sokkhatás alatt álló fiúk csak ezt tudták ismételgetni Zsuzsának. Megpróbálta megnyugtatni őket, és elkísérte őket egy darabon Kiderült, hogy nem történt nagyobb baj: csak a fiúk telefonját vették el, de megfenyegették őket, hogy ha ezt bárkinek elmondják, akkor megölik őket. Zsuzsa felajánlotta a két kiskamasznak, hogy ha kell, tanúskodik a rendőrségen, hiszen fel is ismerte az egyik támadót. Megadta ezért a telefonszámát a fiúknak.

Elváltak egymástól. Körülbelül egy óra múlva csörgött Zsuzsa telefonja. Az egyik megtámadott fiú apja hívta, és arra kérte, hogy menjen vissza a helyszíneléshez. „Az elkövetkező 40 percben körülbelül tíz különböző rendőrnek mondtam el mit történt és honnan ismerem a támadót. Hosszú időbe telt, mire egyáltalán azt tudták tisztázni egymás között, hogy melyik kerülethez tartozik az ügy" – meséli.
Délután öt óra volt. Zsuzsát ekkor beültették egy rendőrautóba és a kapitányságra vitték. „Az elkövetkező öt óra az általam látott öt másodperces esemény rekonstruálásával zajlott. Kínomban, és mert nem volt jobb dolgom, az üres időkben helyesírásilag ellenőriztem és javítottam az írásos vallomásomat, illetve egy koszos kanapén ücsörögtem” – mondja. Az ügyön 10-15 rendőr dolgozott, és mivel Zsuzsa az egyik támadó nevét is megadta, fél óra alatt elő is állították a srácot. 

Amikor a rendőrségen este 10 óra körül Zsuzsa félig tréfásan rákérdezett, hogy mikor kap egy pizzát és esetleg egy köszönömöt, azt a választ kapta a rendőröktől, hogy csak maradjon nyugodtan, hiszen állampolgári kötelessége a tanúskodás. Nem volt mit tenni, Zsuzsa kiment, és megitta az ötödik pohár csapvizet aznap este. Végül este 11-re ért haza.

Farkastörvények
Pár hét elteltével újra behívták a rendőrségre, hogy képekről azonosítsa a támadókat. Zsuzsa itt sem tudott mást mondani, mint amit korábban: csak azt a fiút ismerte fel, akit már korábbról is ismert. A 16 éves fiúról kiderült, hogy nyolc rendbeli bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, volt, amikor nem csak fenyegetőzött. Azt is megtudta, hogy ettől függetlenül szabadlábon van. 

Zsuzsa már el is felejtette az egészet, amikor hónapokkal később idézést kapott a bíróságra. „Engem ugyan tanúnak idéztek, de ez a levél is fenyegetésekkel volt tele. Ha nem megyek el, akkor ezertől 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatnak, és ha kell, rendőri elővezetést is elrendelhetnek” – fogalmaz. Felhívta egy jogász ismerősét, aki azzal nyugtatta: nem kell tartania semmitől, bemegy a bíróságra, elmondja mit látott, majd szembe kell fordulni a vádlottal, akit felismert és rá kell mutatnia. 

Zsuzsa éppen ezt szerette volna elkerülni. Segítő foglalkozásúként ugyanis ismeri jól azt a kört, ahonnan az a fiú is kikerült, aki a 14 éves kamaszokat rabolta ki a nyílt utcán. Mint mondja, tudta jól, hogy a fiatalok olyan környezetből jönnek, ahol farkastörvények uralkodnak, ahol a kíméletet és a bűntudatot nem ismerik, és a bosszú természetes reakció.


Azt hitte, megússza egy rendőrségi vallomással? 
Megpróbálta ezért felhívni a bírónőt, hogy megkérje: saját érdekében ne kelljen a bíróságon találkoznia a vádlottal. A titkárnő azonban nem akarta kapcsolni a bírót, mondván nincs fogadóórája (Zsuzsa utólag tudta meg, hogy a bíróknak egyáltalán nincs is fogadóórája). „Megkérdeztem a titkárnőt, hogy vajon könyörgést vár-e tőlem? Ő kioktatott, hogy mégis mi bajom van, nem lehetek olyan tájékozatlan, hogy azt hittem, ezt egy rendőrségi vallomással megúszom.” 
Zsuzsa nem adta fel. Két óra múlva újra telefonált, akkor végre tudott beszélni a bíróval. Elmondta az aggályait, hogy miért nem akar szemtől szembe találkozni a vádlottal. „A bíró kicsit meglepődött a kérdésemen, majd megengedte, hogy amíg én vallomást teszek, addig őket kiküldik a tárgyalóteremből” – mondja. 
Zsuzsát azonban ez sem nyugtatta meg, mert belegondolt, hogy ettől függetlenül még akár az ajtóban vagy a folyosón is összefuthatnak. Beszélt más segítő foglalkozásúakkal, és ők is azt javasolták, minden módon kerülje el, hogy felismerjék a vádlottak padján ülők. 


Paróka akciósan
Zsuzsa ezért vett egy parókát akciósan, 1990 forintért. A tárgyalás napján felvette, a kilógó tincseket szempillaspirállal feketére festette és egy baseball sapkát húzott a fejébe. Felvette a 25 éve nem viselt ruháit és elindult a bíróságra. „Az utcán több embert megkérdeztem, látszik-e, hogy paróka van rajtam. Többen azt felelték, nem látszik, de az ép elmeállapotomat láthatóan megkérdőjelezték”. 

A bíróságon vette észre, hogy egy olyan nadrágot vett fel, amiben korábban kirándulni járt és bizony alul csupa sár a szára. „Kicsit elszégyelltem magam, de ezen túllendültem, hisz mégiscsak jó ügyet szolgálok” – mondta magának.

Felment a kijelölt emeletre, amikor meglátott a tárgyalóterem mellett egy talárba bújt nőt, akiről azt hitte, ő a bírónő. Odament hozzá, hogy kérdezzen valamit, de kiderült, hogy ő az ügyész. „A velem egykorú nő undorral vegyes cinizmussal jegyezte meg, hogy elég szokatlan a külsőm”.
Azután történt meg az, amit Zsuzsa épp el szeretett volna kerülni. A tárgyalóterem elé megérkeztek a vádlottak, akiket futószáron vezettek a rendőrök. Zsuzsa még jobban a parókájára húzta a baseballsapkát, és csak a földet merte nézni, nehogy összetalálkozzon bárkivel a tekintete. „Ez volt tehát az én tanúvédelmem: üljek a tárgyalóterem előtt együtt a vádlottakkal.” 


A tanúk félnek
A vádlottakat rokonok és ismerősök is elkísérték tárgyalásra. Egyikük odament Zsuzsához és megkérdezte, merre van a vécé. Zsuzsa nem mert fölnézni, csak a kezével mutatta az irányt. A földet bámuló Zsuzsa nem sokkal később azt hallotta, hogy a vádlottak ismerősei közül valaki telefonál és épp azt meséli valakinek, hogy a tanúkat külön hallgatják meg, mert a tanúk félnek. „Ezt tényszerűen mondta valakinek, mintha ez a legtermészetesebb dolog lenne.” 

Zsuzsa több mint egy órát várt, amikor az ügyésznő izgatottan odalépett hozzá és megköszönte neki, hogy nem ment haza. Ezután hívták be a tárgyalóterembe. Az ajtó fölötti hangszóróba legalább a nevét nem mondták be, mert korábban adatai zárt kezelését kérte. A tárgyalóterembe így is a kint várakozó vádlottak előtt vonult be.
A teremben az ügyésznő ismét megjegyezte, hogy a tanúnak milyen szokatlan a külseje. Zsuzsa elmondta, nem érzi magát biztonságban, azért öltött ilyen furcsa maskarát. A vádat képviselő ügyésznő erre ismét cinikus hangon azt kérdezte tőle: „miért, talán megfenyegették magát, amíg kint várakozott?” 

Megtanulsz hallgatni
Zsuzsánál ekkor szakadt el a cérna. Teljesen magára hagyatottnak és megalázottnak érezte magát és egyáltalán nem értette, miért neki kell szégyenkeznie az igazság házában, a vád képviselője miért beszél vele ilyen hangon, a bíró pedig miért hagyja ezt. 

Zsuzsa a bíróság előtt elmondta, mit látott, de keserűségében végül csak megjegyezte: „bánom már hogy egyáltalán részt veszek ebben”. „Az ügyésznő erre emelt hangon azt kérdezte tőlem, hogy most komolyan az a bajom, hogy itt kell lennem” – mondja. Zsuzsa eddigre annyira összezavarodott, hogy semmi kedve nem volt a hatóság segítségére lenni. Kérdeztek még tőle olyanokat, hogy honnan ismeri a vádlottat, akit felismert, milyennek ismerte meg, de ezekre inkább már csak nem tudommal válaszolt, majd amint lehetett, hazament.

Zsuzsa így foglalta össze tanúskodásának tanulságait: „Becsületes vagy, de egy csomó időd és energiád megy el rá. Ezért senki nem hálás, sőt ne pofázz. Megaláznak, porba taposnak az igazság házában. Megtanulsz hallgatni. Ez szégyen, de nem rám nézve.””





Ha valakinek van hasonló esete vagy éppen pont az ellenkezőjét tapasztalta, várom komment formájában észrevételét vagy levelét, a megszokott e-mail címen: hovane@citromail.hu


Vigyázzatok magatokra!