A mai bejegyzésben egy kicsit ismételném önmagam. Újra kapok olyan levelet, amiben azt firtatják, hogy az említett helyeken hányszor, és milyen sűrűségben járok, mert „az nem úgy van!” (mármint ahogy én látom). Nos, szeretném, ha ismételten tisztáznánk a dolgokat:
A blogot azért írjuk, szerkesztjük a szerző társsal, mert szeretnénk minél több emberrel megosztani a TAPASZTALATUNKAT, hogy másokat kisebb eséllyel érjen baj. Azokat az információkat, amiket leírunk, nem a kisujjunkból szopjuk, hanem a saját bőrünkön tapasztaltuk meg. Nyílván lehet eltérés két, három, vagy több ember élménye között; sőt, még az is lehet, hogy átépítés (vagy bármi más) miatt változott a posztban leírt helyzettől az aktuális állapot, de a fontosabb észrevételek nem változtak.
Sokaktól hallottam, hogy ők arra járnak, és „még soha semmi nem történt velük”. Hát először is, ennek örülök. Másodszor, ez a kijelentés nem garantálja, hogy nem is fog a jövőben baja esni az illetőnek. Harmadszor rohadtul nem mindegy, hogy az illető, hány éves, hogy néz ki, mettől-meddig tartózkodik (vagy utazik át) az adott helyszínen.
Pl. ha hétfőn, reggel 9 órakor mész ki a Blahára teljesen más tapasztalatod lesz, mint ha szombat este 10 órakor.
És még azt is szeretném elmondani, hogy ha gázos környéken átmész 10 alkalommal, és a 10 alkalomból 10-szer nem történik semmi, akkor ne vond le azt a következtetést, hogy hülyeséget írtak/mondtak a környékről. Sétálj el ott 50-szer, és ne fényes nappal, és könnyen előfordulhat, hogy megváltozik az arány (illetve az illető hozzáállása).
Sokan vádaskodnak, hogy gyűlölet-, félelemkeltő az oldal. Azt is vágták már a fejünkhöz, hogy a levegőbe beszélünk, és a leírtaknak semmi köze nincs a valósághoz. Ehhez csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a tények egyelőre még minket igazolnak: statisztikák (tudom, hogy nem pontosak), a cikkek, illetve a szemmel látható, sétáló „bizonyítékok”: a csövesek, a szipusok, a drogosok, a seftes-, a lehúzós (stb.) „elemek”, vagy az összes többi „rosszarcú” egyén. Ha valaki van olyan naiv, vagy az elmúlt 10 évben autó volt a segge alatt, és nem képes felismerni a számára veszélyes egyéneket, akkor szerintem jobb, ha nem nyilatkozik.
Könnyű úgy ítéletet mondani, hogy nagyrészt fényes nappal, egy szélvédő mögül látod a várost. Tedd le az autódat, és utazz egy kicsit a BKV-vel (de ne valamelyik budai, hegyen járó járattal, ahol a legnagyobb veszély az, hogy fékezésnél megrándul a vállad) és mindjárt más színben fogod látni helyzetet.
Utolsó sorban pedig azt szeretném még javasolni azoknak, akik felháborodva fröcsögnek, mondván, hogy az ő kerületük nem olyan: ne szívjátok mellre. Az, hogy a kerület egyes részei gázosak, nem jelenti azt, hogy az egész kerület olyan. És az, hogy a kerület nagy része nem biztonságos, nem téged minősít, hanem a felelősök hozzá nem értését. Kéretik elfelejteni az ilyen lokálpatrióta hozzáállást, és tisztán látni.
Vigyázzatok magatokra!
A blog azért indult, hogy felkerüljenek azok a környékek, amik veszélyesek lehetnek egy átlagember számára. Később, a közbiztonság és Budapest változása miatt már inkább önvédelmi tanácsokat tettem közzé. Sajnos időhiány miatt már nem tudom frissíteni a blogot, azonban az itt olvasható elvek és útmutatók még mindig megállják a helyüket. Ha észrevételeidet szeretnéd megosztani vagy ha privát levelezésben szeretnél tanácsot kérni, akkor várom megkeresésed az hovaneblog@gmail.com e-mail címen.
Pici vagyok...
VálaszTörlésMagam részéről csak azt szeretném hozzáfűzni az előbb említett bejegyzéshez, hogy EBBŐL a blogból egyetlen egy dolgot profitál sztyópa meg én. Ez pedig nem más, mint az, hogy ha egy ember elolvassa az adott bejegyzést, akkor az az ember kicsit tisztábban látja a hely "szépségét" és nem a média szűrőjén keresztűl. Valamint azt, hogy ha a SAJÁT tapasztalatunk által leírt dolgok segítségével nem lesz baja, vagy minimális.
A blog célja az, hogy megmutassa, hogy bizonyos helyen mit történHET veled. Mire figyelj, hogy elkerülhesd az ESETLEGES atrocitásokat, vagy mit tegyél ha kész a baj.
Nem szerelemből csináljuk, nem kapunk érte pénzt sem elismerést, holott csupán segíteni akarunk, azzal amiket mi átéltünk, és nem szeretnénk ha mással is megtörténne. Ami meg kicsit feldühít, az pedig az, hogy ha valaki segítséget nyújt, pláne egy ilyen témában, a saját magatok védelme érdekében, akkor azt olyan dolgoknak hordja el egyes olvasó, hogy az már kritikán aluli. Természetesen lehet másnak is véleménye, hozzászólása, meglátása, ami ütközhet a blog mibenlétével, vagy a benne szereplő bejegyzésekkel, DE ha van valakinek ilyen gondolata... 1-ne rejtse véka alá. 2-ha lehet, akkor kultúráltan írja meg (kinek inge vegye magára). Szóval amilyen szépen csak kérni lehet, kérem, hogy írjatok, vitázzunk dolgokról, de ne "anyázzunk". Normálisan meg lehet beszélni.
Köszönöm.
Legyetek jók!
Pici