2010. 03. 08.

Az otthon védelme

A mai bejegyzésben, egy fontos, de sokszor elhanyagolt témát járom körbe, még pedig az otthoni önvédelmet.

Többször említettem a blogon, hogy mindig kell egy bizonyos készültségi szint. Sajnos, olyan világban élünk, amikor az otthonunkban sem lazulhatunk el teljes nyugalommal. Természetesen itt nem arra gondolok, hogy gázspray-vel kell vécére menni.

Az első lépés, hogy biztonságossá tegyük otthonunkat. Ez a lakásban lakóknak könnyebb, hiszen kevesebb helyen tud bejutni egy támadó: a bejárati ajtón, esetleg a folyósóra néző ablakon.
Azoknak, akik családi házban laknak, nehezebb a dolguk, hiszen több irányból tudnak bemenni az otthonukba. Több olyan helyiségük is van, ami támadásnak lehet kitéve: garázs, pince, padlás (a házon kívül van a feljáró), szerszámos kamra stb.

Külön-külön nem taglalnám a két típust, hiszen nagyjából ugyanazok a szabályok vonatkoznak mind a két típus védelmére.

Az első, amivel először találkozik a támadó, az a kerítés, lakásos esetében a lépcsőházi bejárat. Ez az első védelmi vonal, ezért fontos, hogy ez jó állapotba legyen, és kívül tartsa az illetéktelenül behatolókat.
Sajnos nem élünk olyan helyen, olyan környezetben, hogy a látszatmegoldások elégségesnek bizonyuljanak: egy derékig érő kerítés nem ér semmit, és az a kapu sem, amit kilinccsel bárki kinyithat.

A nyílászárók védelme is nagyon fontos. Ha valaki rácsot szereltet az ablakra, az olyat válasszon, amin egy gyerek sem fér be, valamint nem lehet kitépni a falból. A betörők sok esetben azt is megteszik, hogy a körbe vágják, majd szépen leemelik a rácsot, és bemásznak az ablakon. Természetesen ez nagy zajjal jár, de sajnos tapasztaltam már, hogy ez sem riasztja vissza a betörőket.
Javasolt az ablak (be)törésálló fóliával bevonni. Nagyon fontos, hogy a fólia a kereten belül is legyen rögzítve az ablakhoz, mert ha csak az ablak széléhez van ragasztva, akkor be lehet nyomni a szilánkokra törött üveggel együtt! A fóliát rá kell hajtani az üvegszélére, és úgy rögzíteni a keretben!
Ezek sajnos sokba kerülnek, de esetlegesen megtérül. Érdemes befektetni egy ilyen védelmi vonalba (is). Borzasztó érzés, ha idegenek kutatnak a cuccaink között, nem csak anyagi kárt okozva, hanem lelki sérülést is.

Fontos, hogy az ajtón több zár is legyen. Mindegyiknek a lehető legjobbnak kell lennie, ne ezen spóroljunk; plazma tévét ráér később is venni, első a biztonság.
Nem elég, ha zárak jók, az ajtónak is masszívnak kell lennie. Az összes zár annyit ér, mint az ajtó, amibe beszerelik. Ha a korhadt ajtófélfa beszakad egy rúgástól, vagy feszítéstől, akkor semmit nem ért a drága biztonsági rendszerünk.
Ajánlott az ajtón belülre masszív, erős láncot, vagy kallantyút szereltetni. Ez segít, hogy legyen egy olyan védelmi vonalunk, amikor még relatíve biztonságosan lehet kinyitni az ajtót. Továbbá ha otthon vagyunk, és beakasztjuk ezt az alkalmatosságot, akkor kívülről akkor sem tudnak bejönni, ha már álkulccsal, vagy zárfésűvel feltörték az ajtón található zárakat.
A pince-, garázs-, padlásajtóra hasonló szabályok vonatkoznak: ne vegyük félvállról a kérdést, ne spóroljunk a védelmen.
Ha van hátsó ajtónk, azt is úgy kezeljük, mintha az lenne a bejárati ajtó. Sokan elfeledkeznek róla, és emiatt ott kísérlik meg a betörést. Sokszor az sem segít, ha a hátsó ajtó/kertajtó a szomszéd felé nyílik. Ne bízzuk a házunk védelmét a véletlenre.
Alap dolog, de sokan elfelejtik, hogy sötétítőfüggönyöket kell akasztani az ablakokra. Sokszor azért törnek be valahova, mert látják, hogy mit lehet elvinni, és kik laknak a házban/lakásban. Aki nem szeret a függönnyel babrálni, az tegyen fel fóliát az ablakra.

Sajnos olyan világban élünk, ahol az otthonunkban sem lehetünk teljes biztonságban; itt is vannak olyan szabályok, megelőző lépések, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Azért, mert nem az utcán vagyunk, még simán történhet bajunk. Ennek kétféle esete van: a nyers erőszak, illetve, amikor fondorlatos módon csalják ki tőlünk az értékeket.

Az első, és legfontosabb szabály, amit már az óvoda óta ismerünk: NE NYISSUNK AJTÓT IDEGENEKNEK! Arra való a kukucskáló, hogy ott nézzük meg, hogy kicsenget. Ha látjuk, hogy ismerős, csak utána nyissuk ki a zárat, és tájuk ki az ajtót. Ha nincs kukucskáló, segít az előbb említett lánc, vagy kallantyú. Fontos, hogy a lánc, és annak rögzítése is masszív, megbízható legyen. Nem szabad, hogy egy rúgástól szétnyíljon az egyik láncszem.

Igazoltatás nélkül ne engedjünk be rendőrt, kéményseprőt, mikulást, hóembert, senkit! Sok szélhámos van az utcán, akik a könnyen átverhető, naiv (általában idős) emberekre utaznak. Ne engedjük be senkit a lakásba, ha nem ismerős az arca, ne beszéljünk az értékeinkről, még a szomszédoknak se (előfordulhat, hogy továbbadja valakinek, aki szintén elmeséli valakinek stb.).
A szélhámosok sokszor udvarias, csevegő stílusban puhatolják ki, hogy mennyi pénz van a lakásban, és hol. Figyeljünk erre oda, ne dőljünk be! Rövid, tömör, átgondolt válaszokat adjunk.

Sokan próbálkoznak azzal a módszerrel, hogy egy kismama becsönget a kiszemelt lakásba/házba, és megkéri szépen a tulajt, hogy had telefonáljon/tegye tisztába a gyerekét stb. Ha bebocsátást nyer, akkor nem csak ő lép be az ajtón, hanem addig a sarokban/a folyosón stb. helyen várakozó 2-3 kigyúrt (adott esetben felfegyverkezett) verőember is tiszteletét teszi otthonunkban. Mondanom se kell, hogy ezek után mi jön: összeverik az embert, és felforgatják a lakást.
Az a lényeg, hogy van egy csali, akit az emberek nagy része beengedne a lakásába, hogy segítsen neki. A naiv, jóravaló áldozat ezt meg is teszi, és ekkor rohannak be a lakásba a verőemberek. Sajnos, ilyenkor még a kukucskáló sem biztosít megfelelő látószöget, emiatt vannak olyan vakfoltok, ahol elbújhatnak a támadók. Szomorú, de a saját biztonságunk érdekében hozott döntések miatt azok károsulnak, akik igazán rászorulnak segítségnyújtásunkra.

Nagyon sok múlhat azon, ha a fontos helyekre gázsparyt helyezünk ki. Természetesen jet fejeset. Egy gázspary-t mindképpen tegyünk a bejárati ajtó mellé, hogy ha valaki nem akar eltakarodni az ajtónkból, vagy éppen erőszakkal akar bejönni, akkor kéznél legyen.
Kés, bot, vipera stb. önvédelmi használata a lakásban nem ajánlott. Részben azért, mert kevés a hely az előszobában, vagy késsel egyszerre nem lehet több embert feltartani (vagy nehezebben).
Sokan ajánlják a gázfegyver, és a gumilövedékes (elöltöltős) fegyverek alkalmazását. Valaki viszolyog ezektől az önvédelmi eszközöktől, valaki szeret ezekkel foglalkozni.
Aki magabiztosan tudja használni, az tegye, de NAGYON SOKAT GYAKOROLJON A FEGYVERREL!!! Sokkhatásra az ember nem mozog úgy, mint a gyakorlás közben; remeg a kéz, beszűkül a látás stb. ilyenkor nagy hasznát látja az ember a begyakorlott, rutinná vált mozdulatoknak. Gumilövedékes fegyverekről itt olvashattok többet: http://www.kickgunner.blog.hu/
Aki bátortalan, az inkább maradjon a gázspray mellett! Sokkal többet ronthat a helyzetén, ha félve használ egy fegyvert.
Fontos, hogy ha gyerek van a lakásban, akkor olyan helyre tegyük az önvédelmi eszközöket, ahol nem találhatja meg, de a felnőttek könnyen hozzáférhetnek. Ha már elég nagy, akkor tanítsuk meg a gyerekeknek az eszköz használatát (itt a spray-re gondolok).
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a fegyver könnyen elérhető helyen legyen, és ne legyen rajta zár, lakat stb., mert éles helyzetben hátráltatja annak elővételét (próbálj meg az izgalomtól remegő kézzel beletalálni egy kicsi kulccsal, egy kicsi kulcslyukba…).
A gumis fegyverek esetében ne feledkezzünk meg a rendszeres karbantartásról: beszáradhat a kenőanyag, ha porosodik, sokat áll a fegyver, az csökkenti a hatékonyságot. Figyeljünk oda az eszközre, ne hanyagoljuk el. Mindig friss lőszer legyen benne, kenődő kenőanyaggal, új gumival.

Végül, de nem utolsó sorban kisméretű, de nagy értékű tárgyakat jól rejtsük el, lehetőség szerint minél több helyen. Ha már annyira feledékenyek vagyunk, akkor, ha lehet ne a bankkártyára írjuk fel a pin kódot. A nagy értékű tételek blokkját, számláját tartsuk meg, mert ezzel tudjuk igazolni a biztosító előtt, hogy valóban rendelkeztünk ilyen tulajdonnal.


Vigyázzatok magatokra!

1 megjegyzés: