Pár gondolat az önvédelemi stílusokról

A mai bejegyzésben azt a témát fogom boncolgatni, ami oly’ sok fórumon, és blogon szerepel.

Igyekszem megosztani veletek a véleményemet, és a tapasztalataimat, ha van kedvetek, örömmel fogadom az építőjellegű hozzászólásokat. A másik pocskondiázását viszont nem szívesen látnám, kérelek, ezeket mellőzétek.

Attól, mert a youtubon vannak gagyi videók és mesterek, ezek nem feltétlenül az adott stílus fokmérői, tehát ha lehet ezekkel se példálózatok.

Mindenre lehet példát, és ellen példát hozni; ezért is igyekszem majd kerülni a stílusok megnevezéseit a bejegyzésben.

Ha valaki önvédelmet szeretne tanulni, akkor egy olyan edzőterembe menjen le, ahol (megbízható!) kifejezetten önvédelmi rendszert tanítanak, és nem valamilyen küzdősportot.

Először is azt kell tisztázni, hogy ami működik a ringben, az nem biztos, hogy az utcán is megállja a helyét.

Például a ringben van rajtad kesztyű, nem lehet herére rúgni, és biztos vagy benne, hogy egy kipördülés után az ellenfeled nem fog elő venni egy bökőt, és nem márt beléd 10 centi acélt.

A ringben egyől egymásnak esnek a küzdők, amíg utcán megy/mehet a kóstolgatás. Ott lehet, hogy megfogják a kabátodat, táskádat stb.

Az utcán (általában) mindig van egy (vagy több...) támadó (akik nem fair play szabályai szerint viselkednek), és egy védekező.

Azt kell megértenünk, hogy mások a szándékok/célok az utcán, mint a ringben. Az utcán a támadó le akar győzni, hogy elvegye az értékeidet (például), a védekező pedig minden eszközt megragadva szabadulni akar. Az utcán nincsenek steril körülmények, nincs mindig lámpa fény, és nem vagy bemelegítve, nincs tatami, ami tompítaná az esést. Máshogyan mozogsz télen, farmerben és bakancsban, mint az edzőteremben, egy rövidnadrágban és pólóban. Ha egyszer elszúrsz valamit, a bíró nem fogja leállítani a meccset.

Mindazonáltal egy jól tanított, jó küzdősport is fel tud készíteni az éles helyzetekre. És ha jól csinálod amit tanultál, meg tudod magad védeni.

Én úgy látom, hogy az önvédelem az egy komplex dolog, nem csupán technikák összegsége. Az önvédelem első pontja a tudatosság. Tisztában kell lenni a várható veszélyekkel, esélyekkel és kockázatokkal. Nem szabad meggondolatlanul viselkedni, és adott esetben kell tudni lemondani pl. az értékekről.

Mindig meg kell próbálni elkerülni a rázós helyzeteket. Ezt próbáld úgy elérni, hogy folyamatosan figyeled a környezetedet. Figyelj a változásokra, hogy még időben tudj reagálni (és megelőzni) a veszélyes szituációt. Szerencsés, ha az embernek jó a helyzet felismerő képessége, és gyorsan tud alkalmaszkodni kívánalmaknak megfelelően.

Nagy szükség van a önuralomra is. Ez szerintem a legnehezebb elsajátítani. Amikor elönt az adrenalin, összeszorul a gyomrod, a vérnyomásod az egekben van, beszűkül a látásod (csőlátás), és nehezen kapsz levegőt, azt nehezen lehet leküzdeni. Szerintem elég szar érzés...

Ha lehet próbáld meg kidumálni magad a helyzetből. Nem mindig reménytelen, egy próbát megér, de ha kell, akkor tedd oda magad.

Az önbizalom is fontos részét képezi az önvédelemnek. Jó, ha tudatában vagy saját képességeidnek, és fel tudod mérni, hogy az elegendő-e az adott szituációhoz.

A magabiztos fellépés is sokat segíthet, gyakran többet ér, mintha elkezdesz verekedni.

A hamis önbizalom viszont kész öngyilkosság. Ne bízd el magad, mert legjobb esetben is úgy pofán vernek, hogy a földön találod magad betört arccal. Lehetőleg ne provokáld a támadót; ha egyből felteszed a kezed, és küzdőállásba állsz, azzal arra kényszeríted az ellenfeled, hogy neked menjen (azon kívül elárulod neki, hogy félsz tőle, és lépéskényszerbe hozod, aminek támadás a vége).

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy pár alkalom/hét/hónap után legyőzhetetlennek hiszik magukat, és belemennek olyan dologba is, amibe nem kellene. Ezt mindenáron kerüld el!

Egy stílus kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy alkatilag mi felel meg a legjobban. Természetesen nem lesz egyszerű a választás, több helyre is érdemes elmenni, több dolgot is ki kell próbálni, mire megtalálod a számodra legideálisabb stílust.

Fontos, hogy megbízható irányzatot, és jó edzőktől tanulj! Kóklerekre ne bízd az életed!

Sokat segít a kiválasztásban az, ha hallgatsz tapasztaltak véleményére. A legjobb egy ismerős/barát/kolléga stb. aki járatosabb a témában. Vannak mindent tudó szájkaratésok, ezekre nem érdemes hallgatni.

Szerintem a jó edző folyamatosan képzi magát (küzd, ő is eljár edzeni), és nem csak a megszerzet tapasztalatait/rangjait/tisztségeit kamatoztatja.

Sokat számít, hogy az edzőnek milyen tapasztalatai vannak; ha tud mesélni azokról az utcai szituációkról, amiket átélt, akkor tudod, hogy nem csak beszélt róla, hanem rákényszerült arra, hogy önvédelemre használja ismereteit.

Ha azt látod, hogy az edzőnek a tanítványai bevisznek egy-egy találatot, a küzdelmek után sérülések vannak a tanítón az jó jel, mert szinten tartja magát az edző (sőt, ő is tanul a küzdelmekből), és azt is mutatja, hogy a tanítványai fejlődnek.

Ha elkezdtél valamilyen stílust, akkor tartsd be, amit mond az edző. Ne kételkedj, csak csináld. Ha hülyeséget tanít, arra úgy is hamar rájössz.

Fontos, hogy az elveket megjegyezd! Ha tudod, hogy mit, miért kell csinálni, akkor könnyebben meg tudod tanulni, és könnyebben tudod magad ellenőrizni.

Törekedj az egyszerűségre, abban kevesebb a hibalehetőség.

És persze gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni.

Én a következő klubot tudom nyugodt szívvel ajánlani:

ESSC Klub

Vigyázzatok magatokra!

Gázspray vs. Gázpisztoly

Ebben a bejegyzésben azoknak szeretnék segítséget nyújtani, akik azon gondolkoznak, hogy milyen önvédelmi eszközt válasszanak.

Az alábbiakban Vass Gábor cikkét olvashatjátok, amiben a szerző górcső alá veszi a gázspray, valamint a gázpisztoly előnyeit és hátrányait.

Magam részéről csak annyit fűznék hozzá a témához, hogy eszébe se jusson senkinek se kést, vagy viperát hordani magával! Ezekkel az eszközökkel könnyen lehet súlyos, maradandó, vagy éppen halálos sérülést okozni. Arról nem is beszélve, hogyha nem tudod rendesen használni ezeket a fegyvereket, akkor az első pillanatban kivehetik a kezedből, és ellened fordíthatják azokat. Elég szar érzés, ha a saját késeddel szúrnak le, nem?
A késnek, és a sokkolónak van még egy hibája: ahhoz, hogy érdemben tudd használni közel kell engedned a támadót, hiszen ezek az eszközöknek a hatótávolsága, akkora, mint a karod hossza.

Szeretném még megemlíteni Vojislav bejegyzését is, ha valaki a gázspray mellett döntene: http://onvedelem.blog.hu/2008/08/12/gazspray_mint_eletmento_eszkoz



Gázspray vs. gázpisztoly

A gázpisztoly mellett a másik ingerlő vegyi anyagot kijuttató szabad hozzáférésű önvédelmi eszköz a gázspray. A kettőt gyakran hasonlítják össze, tegyük mi is ezt, több szempontból megközelítve a kérdést.


1. Hatótávolság
A gáz-riasztó fegyverek közül a peremgyújtású tölténnyel üzemelők (6 mm fb. platz, .22 lg. knall) kis hajítótöltetet (csappantyúelegyet csupán, vagy kis feketelőpor) és gyenge hatóanyagot (CN) tartalmaznak. Hatótávjuk 1-2 méternél kisebb. Így kijelenthetjük, hogy ezek megjelenésük idején (20. század első fele) még valamennyire elmentek önvédelemre, de a modern CS vagy OC töltetű gázsprayk felülmúlják ezeket.
A központi gyújtású töltényt (.315 K, 8 mm K, 9 mm K, 9 mm PAK) tüzelő modern, ma kapható gáz-riasztó fegyverek hatótávolságát illetően eltérnek a források. A műszeres mérések 3-4,5 méter közé teszik (szélcsendben, laboratóriumi körülmények között) a hatótávot. A lőpor égéstermék-hatóanyag keverék füst/gázfelhő látható részét fotózó/filmező megoldások 2 méter és 4 méter közti eredményeket hoztak. Összességében megállapíthatjuk, hogy egy jó ráduplázással a fenti kaliberekkel egy jó 3 méter körüli felhőt képezhetünk magunk és a támadó között. Ez elegendő hatótávolság a gyakorlati életben.
A gázspray-k esetében a kiszórási formától függ a hatótáv. Ha a szórófej erősen terítő (köd/fog) típusú, akkor nem ritka, hogy 1 méter alatti távolságra megy csak el a gáz. A kicsit jobb, kevésbé terítő (cone) szórófejkialakítás esetén a hatótáv 1,5-2 méterre nő. A vékony sugárban (vizpisztolyszerűen) fújó (jet/stream (foam) ) gázsprayk nem ritkán 3-5 méterre is elvisznek.

2. Célzás igénye
A központi gyújtású gáz-riasztó fegyverekből egy vaskos gázfelhőt lövünk ki, mely legalább 30 centi vastag legvékonyabb pontján is, de nem ritkán 60-90 centisre tágul. Ez a felhő nagyon sűrű, szembe kapva szinte nem is látni át. Értelemszerűen egy ekkora gázfelhővel a pontos célzás szinte szükségtelen, hiszen egy ráduplázás szinte biztosan beteríti a támadó fejét is a 3 méteres névleges hatótávon belül. A gázspraykből hasonló előnnyel csak minimális hatótávolságúak dicsekedhetnek, de például egy 3-4 méterre elfújó kis vizipisztolyszerű sugárral egy gyorsan (felénk) mozgó kutyafejet eltalálni gyakorlatilag esélytelen.
A gázspray-k formája ráadásul jellemzően nem könnyíti meg az ösztönös gyors célzást, ellenben a pisztoly/revolverfomájú gáz-riasztó fegyverekével. Az 1. és 2. pontok alapján megállapíthatjuk, hogy a gáz-riasztó fegyver hatótávolság tekintetében legalábbis egyenértékű, gyors és célzottan eredményes használat szempontjából pedig egyértelműen felülmúlja a gázsprayket.

3. Hatóanyag-koncentráció
A Magyarországon forgalomba kerülő CS-gázsprayk és gázpatronok szinte kizárólag német eredetűek. Ott pedig töltetegységenként 80 mg CS hatóanyag az engedélyezett. Egyetlen CS-gázpatron hatóanyagtartalma tehát egy komplett flakon gázspray-ével ér fel. Egy flakon gázsprayt pedig 4-10 másodperc kifújni, míg 5-6 gázpatron kint van maximum 2 másodperc alatt. A paprika-sprayknél nem állítható fel hasonló egyértelmű arányszám, de a gyors ráduplázások lehetősége a gázfegyver mellett szól.

4. Alak, elrettentés
Az egyértelmű, hogy egy fegyverformájú dolog elrettentőbb a humán támadónak, mint a miniatűr hónalj-illatosító formájú. Viszont: ha a támadó nem ember, hanem négylábú, akkor a legelrettentőbb látványnak sem vesszük sok hasznát. Ráadásul nem hagyni kell nézelődni a támadót, hanem - ha olyan a szituáció - akkor előrántani a fegyvert, ráduplázni, és amíg magával van elfoglalva, addig futás. A gáz-riasztó fegyver puszta döreje, fényhatása azonban akkor is megzavarhatja a támadót, ha valamiért a gáz nem fejti ki (eléggé) a hatását.
Gyakran merül fel az éles fegyverrel való összekeverés veszélye: "a gáz-riasztó fegyvernek nincs semmi értelme, mert a támadó úgyis elővesz egy éleset és lelő". Meglehetősen komolytalan érvelés ez, mégis rettenetesen sokan elfogadják. Az ember nem készülhet minden lehetséges veszélyforrásra, mert akkor kénytelen lenne atombunkerbe költözni. Az átlagembernek nagyon kis esélye van arra, hogy előre megfontoltan lőfegyveres támadás érje. Az egyszerű megélhetési bűnöző vagy utcai vagány nagy valószínűséggel nem meri kipróbálni, hogy vajon az adott fegyver éles, vagy gáz, de ha mégis, akkor egypár gázlökettel jó eséllyel semlegesíthető. Ha pedig a támadónk esetleg eleve fegyvernek látszó dologgal nyit, akkor legokosabb, ha nem nyúlkálunk sem spray-ért, sem pisztolyért.

5. Sérülés okozása
A gázsprayk esetében gyakorlatilag kizárt sérülés okozása. (Még ütni sem lehet velük.) A gáz-riasztó fegyverek esetében a torkolattűz, a magas gáznyomás, az el nem égett lőporszemcsék, a hüvelytöltény lezárásának darabjai okozhatnak sérülést. Ennek mértéke azonban felülértékelt. 30-40 centiről már legtöbbször egy kirakott kartonlapnak sem okoz sérülést egy elsütött 9 mm PAK gázfegyver. Emberi bőr/szőrzet/ruházat megpörkölődésénél komolyabbal nem igazán kell számolni. A legextrémebb esetekben fordulhat csak elő ilyen kis távolságon szemsérülés, azt sem a gáztöltet, hanem a kiszakadó műanyag fojtás darabjai okozhatják.A gáz-riasztó fegyverek lövéssel akkor veszélyesek csak, ha rászorítjuk őket lágy testfelületre, mert akkor a gáznyomás néhány (4-6) centiméter mély sebcsatornát okozhat. De érintő távolságból egyszerűbb ütni a fegyverrel, súlyosabb lesz a sérülés...

6. Kezelés bonyolultsága
Itt nagyban függ az értékelés az adott gázfegyvertől. A cső alá töltve hordható öntöltők értelemszerűen csúnyán elbuknak itt, míg egy DA/SA revolver esetében csak az elsütőbillentyűt kell húzkodni. A legtöbb gázspraynél csak a fújási irányt kell megtalálni és lenyomni a szórófejet. De néha megnehezítik a felhasználó dolgát kis rugós fedelekkel, biztosító pöckökkel, vagy éppen az egész szórófejet kell elfordítani bevetés előtt. Ezeket például kifejezetten bonyolultabb stressz alatt használni, mint egy jó gázrevolvert.

7. Költség, bizalmi szint
Egy gázsprayt megúszunk anyagilag pár száz, de inkább 1-3 ezer forintból. Egy használható gáz-riasztó revolver legenyhébb esetben tizenegynéhány ezer forint. Ha így vetjük össze, akkor a gázfegyver esélytelen. Azonban a spray egyszerhasználatos, míg a gáz-riasztó fegyver sokszor megtölthető újra. Így célszerűbb a gázspray árát 1 csomag gázpatronéval összevetni. Ez már körülbelül egyforma értékre jön ki. (Tegyük még hozzá, hogy a gázfegyvert azért nem csak és kizárólag önvédelemre lehet használni!)
Egy gázspray mindig csak egy nyomástartó edény, melyre kívülről ránézve nem ismerjük a még megmaradt nyomás szintjét, a hatóanyag mennyiségét. Nem tudhatjuk, hogy a legközelebbi bevetésekor nem csak egy üres szisszenést kapunk-e. A gázsprayben működés közben folyamatosan csökken a nyomás, ezzel a hatótáv. A gáz-riasztó fegyvernél ellenben tudható hány lövetű, tudható, hogy melyik gyártó milyen töltetű patronját tettük bele. Ha kétség ébred bennünk, akkor kipróbálhatjuk néhány olcsó riasztótölténnyel működőképességét. Erre egy spraynél nincs mód.

8. Viselhetőség
A gázsprayk kisebbek, könnyebbek egy átlagos gáz-riasztó fegyvernél (bár egy zsebpisztoly gyakran keskenyebb, laposabb!), és viselésükhöz nem kell engedély. Ezt viszont megfordíthatjuk, miszerint a hatályos hazai jogszabály szerint nem is kérhető rájuk. Közterületen a polgár pedig csak 20 grammot meg nem haladó töltettömegű gázsprayt viselhet. Ezekből pedig nagyon hamar, 4-6 másodperc alatt kifogy a töltet.

Összefoglalva:
Azok a gázsprayk melyek hatékonyságukban, hatótávjukban, célozhatóságukban, használatuk időtartamában felvehetik a versenyt a gáz-riasztó fegyverekkel, Magyarországon nem szerezhetőek be, és ha már birtokoljuk őket, akkor sem viselhetőek jogi és méretbeli okok miatt. A nagyobb (350-500 ml-es, pisztolymarkolatos) gázsprayk ára is közelíti egy gáz-riasztó fegyverét.

Cikk: Vass Gábor

Az eredeti cikk az alábbi oldalon érhető el: http://www.gazpisztoly.hu/gazpisztoly/gazspray.168.php



Vigyázzatok magatokra!

Újévi köszöntő

Kedves olvasók, ezúton szeretnénk boldog(abb) újévet kívánni!

(nagyobb felbontásért kattints a képre)

Vigyázzatok magatokra!

Karácsonyi köszöntő

Minden kedves olvasónak ezúton kívánunk boldog karácsonyt, és sikerekben gazdag, boldog újévet!

Vigyázzatok magatokra!

Jó hír

Végre egy jó hír!

(Demszkyvel nem értek egyet, de ez az én véleményem, nem szeretném senkire sem ráerőszakolni. Biztos csak a látszatért költenek erre többszáz millió forintot, és nem azért, mert tényleg szükség van rá... De persze, ez meglátás csak az én rosszindulatúságomnak a levetülése.)


Négy fővárosi aluljáróban építettek ki kamerarendszert

Négy fővárosi aluljáróban építettek ki kamerarendszert, amelynek központi fogadóállomását hétfőn adták át a VIII. kerületi Mosonyi utcában. A 150 millió forintos beruházást Demszky Gábor főpolgármester közlése szerint folytatják, a 3 éves felújítási program keretében további 29 aluljárót kameráznak be és így 374 készüléken keresztül figyelik majd azok forgalmát. A teljes aluljáró-rekonstrukció költsége 3,5 milliárd forint, ebből a 33 aluljáró bekamerázására 500 millió forintot költenek. Demszky Gábor kiemelte, hogy Budapest Európa egyik legbiztonságosabb városa, de egy városnak nemcsak biztonságosnak kell lennie, az ott élő embereknek is biztonságban kell érezniük magukat.
A felújítás első ütemében a Deák téren, a Nyugati téren, a Ferenc körúton és a Nagyvárad téren készült el a biztonsági rendszer, összesen 60, mennyezetre épített kamerával.
(MTI)



Vigyázzatok magatokra!

A tisztánlátás végett 2.

A mai bejegyzésben egy kicsit ismételném önmagam. Újra kapok olyan levelet, amiben azt firtatják, hogy az említett helyeken hányszor, és milyen sűrűségben járok, mert „az nem úgy van!” (mármint ahogy én látom). Nos, szeretném, ha ismételten tisztáznánk a dolgokat:
A blogot azért írjuk, szerkesztjük a szerző társsal, mert szeretnénk minél több emberrel megosztani a TAPASZTALATUNKAT, hogy másokat kisebb eséllyel érjen baj. Azokat az információkat, amiket leírunk, nem a kisujjunkból szopjuk, hanem a saját bőrünkön tapasztaltuk meg. Nyílván lehet eltérés két, három, vagy több ember élménye között; sőt, még az is lehet, hogy átépítés (vagy bármi más) miatt változott a posztban leírt helyzettől az aktuális állapot, de a fontosabb észrevételek nem változtak.

Sokaktól hallottam, hogy ők arra járnak, és „még soha semmi nem történt velük”. Hát először is, ennek örülök. Másodszor, ez a kijelentés nem garantálja, hogy nem is fog a jövőben baja esni az illetőnek. Harmadszor rohadtul nem mindegy, hogy az illető, hány éves, hogy néz ki, mettől-meddig tartózkodik (vagy utazik át) az adott helyszínen.
Pl. ha hétfőn, reggel 9 órakor mész ki a Blahára teljesen más tapasztalatod lesz, mint ha szombat este 10 órakor.
És még azt is szeretném elmondani, hogy ha gázos környéken átmész 10 alkalommal, és a 10 alkalomból 10-szer nem történik semmi, akkor ne vond le azt a következtetést, hogy hülyeséget írtak/mondtak a környékről. Sétálj el ott 50-szer, és ne fényes nappal, és könnyen előfordulhat, hogy megváltozik az arány (illetve az illető hozzáállása).

Sokan vádaskodnak, hogy gyűlölet-, félelemkeltő az oldal. Azt is vágták már a fejünkhöz, hogy a levegőbe beszélünk, és a leírtaknak semmi köze nincs a valósághoz. Ehhez csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a tények egyelőre még minket igazolnak: statisztikák (tudom, hogy nem pontosak), a cikkek, illetve a szemmel látható, sétáló „bizonyítékok”: a csövesek, a szipusok, a drogosok, a seftes-, a lehúzós (stb.) „elemek”, vagy az összes többi „rosszarcú” egyén. Ha valaki van olyan naiv, vagy az elmúlt 10 évben autó volt a segge alatt, és nem képes felismerni a számára veszélyes egyéneket, akkor szerintem jobb, ha nem nyilatkozik.
Könnyű úgy ítéletet mondani, hogy nagyrészt fényes nappal, egy szélvédő mögül látod a várost. Tedd le az autódat, és utazz egy kicsit a BKV-vel (de ne valamelyik budai, hegyen járó járattal, ahol a legnagyobb veszély az, hogy fékezésnél megrándul a vállad) és mindjárt más színben fogod látni helyzetet.

Utolsó sorban pedig azt szeretném még javasolni azoknak, akik felháborodva fröcsögnek, mondván, hogy az ő kerületük nem olyan: ne szívjátok mellre. Az, hogy a kerület egyes részei gázosak, nem jelenti azt, hogy az egész kerület olyan. És az, hogy a kerület nagy része nem biztonságos, nem téged minősít, hanem a felelősök hozzá nem értését. Kéretik elfelejteni az ilyen lokálpatrióta hozzáállást, és tisztán látni.


Vigyázzatok magatokra!

Zsebesek

Az ünnepek közeledtével megszaporodik a zsebtolvajlások száma. Ez az az időszak, amikor az emberek nagyobb összeget hordanak a táskájukban, zsebükben, több helyen megfordulnak, és a szokásosnál nagyobb a tömeg.

Zsebesekkel leginkább a tömegközlekedés főbb vonalain, és a forgalmas helyeken találkozhatunk. Boltok, plázák, pályaudvarok, forgalmasabb csomópontok a zsebtolvajok vadászterülete. Minél nagyobb a tömeg, és a forgalom, annál ideálisabb a körülmény egy ilyen bűncselekményhez.

Vannak olyan zsebesek, akik csoportban dolgoznak. Ezek általában úgy fosztanak ki valakit, hogy valamivel elterelik az emberek figyelmét, és amíg rájuk figyelnek, addig a csoport csendes tagja kizsebeli a bámulókat.
Az is előfordulhat, hogy verekedést imitálnak, generálnak, ott még kevésbé tűnik fel, ha valaki neki lökődik az áldozatnak. Ilyen esetben lehet terelni a csoport csendes tagja felé az áldozatot.
Mivel csoportosan dolgoznak, jelentős lehet az erőfölény az áldozat és a zsebesek között. Tettenéréskor gyakran viselkednek agresszíven. Legyünk nagyon körültekintőek, mert nem tudni, hogy kitartozik a zsebes bandába.

A másik fajta, aki egyedül dolgozik. Gyakran improvizálnak, megpróbálják kihasználni a környezet nyújtotta lehetőségeket.
Őket nehezebb kiszúrni, mert általában ügyesebbek, mint akik bandában fosztogatják az embereket, emiatt nehezebb is ellenük védekezni. Ritkán agresszívek, de tetten éréskor tudnak meglepetéseket okozni.

Leggyakrabban a külső zsebekből, táskából emelik el az értéktárgyakat (mobil, tárca stb.), de van olyan, hogy kivágják (pl.: PVC vágóval) a táska/zseb alját. Előfordul az is, hogy a női táskák vállpántját elvágva elfutnak a táskával a kezükben.
Ha bárhol levesszük a táskánkat, kabátunkat, mindig tartsuk szem előtt (pl.: soha ne terítsük a szék háttámlájára, ha gyorsétteremben vagyunk).
Csak azokba a zsebekbe tegyünk értékes dolgokat, amik közvetlenül vannak rajtunk, és rálátunk (tehát a kabátzsebbe ne tegyünk telefont, a farzsebbe pedig ne rakjuk a tárcánkat). A táskákkal ugyan ez a helyzet: váll-, hátizsákba ne tegyünk apró, értékes tárgyakat.
Ajánlatos elosztani az értékeket a zsebek között: ha készpénz van nálunk, akkor több helyre tegyük el, így nem vész el az egész egy zsebelés alkalmával.
Segíthet az is, ha felülre papírzsebkendőt teszünk, így nehezebben tudja kitapintani, megfogni a tárcát, mobilt stb.
Ha valami szokatlan dolgot tapasztalunk (veszekedés, verekedés stb.), jobban figyeljünk a környezetünkre. Ha meglöknek, azonnal ellenőrizzük, hogy nem lettünk-e könnyebbek egy mobillal, vagy más hasonló értékes dologgal.

A forgalmas vonalakon (pl.: 1-es, 2-es, 4-es, 6-os, 61-es villamos, 7-es busz, metrók), a forgalmasabb aluljárókban (pl.: Deák, Keleti, Nyugati), valamint a plázákban, csarnokokban különösen figyeljünk oda.


Vigyázzatok magatokra!