Elsősegély

A mai bejegyzésben az utcán (is) előforduló sérülések ellátását szeretném bemutatni.

Az kiemelt szövegrészek a http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok12.htm és a http://www.sk0rpi0.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=65&Itemid=58 származnak.

Sebzések

Sebzésnek nevezzük a bőr, vagy nyálkahártya, illetve az ezek alatt levő szövetek folytonosságának megszakadását mechanikus, kémiai, hő, sugárzás, illetve elektromos behatásra. A sebek fajtái a következők:

1.    Metszett, vagy vágott seb: éles tárgy okozta, éles, sebszélű, többnyire erősen vérző seb. Fertőzésveszély viszonylag csekély.

2.    Zúzott seb: a leggyakoribb, tompa tárgy okozza. Vérzés kisfokú, de nagy a fertőzés veszélye és a fájdalom. A zúzott seb enyhe formája a horzsolás, amely csak a bőr felületét érinti.

3.    Szúrt seb: lehet be-, vagy áthatoló. A vérzés csekély, de igen nagy a fertőzés veszélye.

4.    Szakított seb: tátongó, nagy sebfelület, erős vérzés, nagy fájdalom.

5.    Harapott seb: lehet emberi vagy állati harapás, nagy a fertőzési lehetőség és a fájdalom.

6.    Lőtt seb: minden lőtt seb eleve fertőzöttnek tekintendő. 

Teendők: elsősegély célja a másodlagos fertőzés megakadályozása és a vérzés csillapítása. A seb környékét meg kell tisztítanunk, biztosan fertőzött sebeknél amennyire lehetséges magát a sebet is. (A tisztítás mindig a sebtől elirányuló mozdulatokkal történjen.) 

Tisztítására legjobb biztos eredetű vizet használni, a sebbe benzint tenni tilos ! A seb környékét le kell jódozni és steril fedőkötést alkalmazni. A sebből könnyen ki nem mosható idegen testet eltávolítani nem szabad. Vattát a sebre tenni vagy sebhintőport a sebbe szórni tilos! Ez utóbbi megakadályozza a sebszélek összetapadását és az elsődleges sebgyógyulást. Kézsérüléseknél célszerű mindig levenni a beteg gyűrűit, vagy karóráját, mert a végtag beduzzadása után ezek már nem távolíthatók el. Amennyiben a seb ellátásához ruhadarab eltávolítása válik szükségessé, úgy a beteget mindig az ép oldal felől kell vetkőztetni. Minden sebzésnél fennáll a belsõ sérülés gyanúja is. 

Vérzések

A sebzések nagy részénél fellép a vérzés is. Ennek fajtái: hajszáleres, visszeres, vivőeres, (vagy ütőeres).

A hajszáleres vérzés többnyire spontán csillapodik, hacsak a beteg nem szenved véralvadási zavarban. Ellátása a fedőkötés. 

 Viszeres vérzés és nyomókötés, amikor a gézlapra helyezett kemény nyomópárnát szoros pólyamenetek rögzítik 

A visszeres (vénás) vérzés esetén sötétvörös színű, nagy mennyiségű vér távozik. Nagy az elvérzés veszélye, vagy ha nagy véna sérül, könnyen bekövetkezhet légembólia is. (Levegő jut az érrendszerbe és elzárhat fontos ereket)

Ellátása: nyomókötés. Ez úgy készül, hogy a sebet steril gézzel fedjük, a géz fölé keményebb vattacsomót vagy összetekert pólyát helyezünk, majd szoros pólyázással biztosítjuk a kellő nyomást. Szorítókötés alkalmazása szigorúan tilos! 

Az ütőeres vérzés csillapítására alkalmas nyomáspontok

Vivőeres (artériás) vérzés esetén a szívműködéssel egyidejűleg lüktető, élénk-piros vért veszít a beteg, mely könnyen okozhat elvérzést, ez azonban függ a sérült artéria nagyságától.

Ellátása: vagy az előbb leírtak szerinti nyomókötés, vagy olyan esetben, ha nyomókötés nem helyezhető fel, (arc, nyak, kulcscsont feletti artéria) ujjal kell a vérző eret az alatta levő csonthoz hozzányomni. Hónaljból, vagy térdhajlatból eredő vérzésnél a hajlatba gézgombócot helyezhetünk és a végtagot arra ráhajlítjuk. Általános szabály, hogy a vérző testrész lehetőleg a test többi részéhez viszonyítva magasabban legyen. Szorítókötés alkalmazása itt is szigorúan tilos!

A legsúlyosabb vérzés, akár pár perc alatt is elvérezhet a sérült, ezért nagyon gyorsan el kell

látni. Az artériában folyó ver oxigénben gazdag, ezáltal élénkpiros, világos színű és az

artériában levő nyomás miatt spriccelve (akar méteres magasságba is!!!), lüktetve (a szív

ritmusának megfelelően) távozik. Hatására gyorsan csökken a vérnyomás és rendkívül sok vér

távozhat kis idő alatt.

Orrvérzés: általában magas vérnyomás vagy az orr nyálkahártyában levő értágulatok megrepedése okozza. Teendők: a beteg a fejét hajtsa előre és két ujjával az orrszárnyakat legalább öt percig szorítsa össze. Amennyiben ez hatástalan, úgy géztampon behelyezése indokolt.

Fülvérzés: többnyire koponyasérülés jele! Tamponálni tilos.

Belső vérzések: testüregbe vagy a szövetek közti résekbe történő vérzés, mely lehet oly nagymennyiségű is, hogy végzetessé válik. Tünetei tompa, erős behatás után sápadtság, szapora, könnyen elnyomható pulzus, hideg veríték, nehézlégzés, a körömágyak és az ajak oxigénhiány miatti kékeslila színe.

Tüdővérzés, mely vérköpéssel jár, vagy gyomorvérzés, mely vérhányással is jár, a belső vérzések csoportjába tartozik. Egyetlen teendő a beteg nyugalomba helyezése és a mentők minél előbbi értesítése.

A test reakciói vérveszteségre:

1/2 liter: - semmilyen  vagy mérsékelt gyengeség, ezt a mennyiséget veszik le véradáskor.

2 liter: - az adrenalin termelődése fokozódik, a pulzus gyorsul, verejtékezés lép fel. A nem létfontosságú helyeken, például a bőrben a kis vérerek lezáródnak, hogy a vér létfontosságú szervekhez jusson. A sokk tünetei megjelennek.

3 liter: - ha a vérveszteség ezt a szintet közelíti (amely az összes vérnek a fele), akkor a vérnyomás lezuhan, csukló-pulzus tapinthatatlanná válik. Az áldozat rendszerint elveszíti az eszméletet és leállhat a légzése és a szívműködés.

Vigyázzatok magatokra!