Példák egy rablássorozatból

Ennek a cikknek az elemzését azért teszem fel, mert jól szemléltethető vele pár olyan jelenség, ami egy rablás során jellemzően megtalálható.

„Egy éjszaka háromszor rabolt két fiatalkorú
2010. október 23. 15:46

A 15 és 17 éves fiúk késsel fenyegették áldozataikat, a rendőrök elfogták őket

Egy 15 és egy 17 éves gyáli fiút vett őrizetbe a VIII. kerületi rendőrkapitányság rablás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt szombaton.

A rendőrség tájékoztatása szerint a két fiú pénteken éjjel három rablást is elkövetett. Először egy 15 éves fiút fenyegettek meg késsel, és vették el az értékeit a VI. kerületben, majd két órával később a VII. kerületben szintén kést rántva követettek el rablást. Szombat hajnalban a támadók a VIII. kerületben csaptak le ismét, ahol egy 22 éves férfit raboltak ki.

A rendőrség az áldozatok által adott pontos és részletes személyleírások alapján rövid időn belül a József körúton elfogta rablókat, akiknél megtalálták az ellopott értékeket.

MTI”

http://www.hirado.hu/Hirek/2010/10/23/15/Egy_ejszaka_haromszor_rabolt_ket_fiatalkoru.aspx


Elsőként a rablások helyszíneit emelném ki: VI., VII., VIII. kerület. Korábban már írtam arról, hogy a belső kerületek közbiztonsága nem jó. Ez megmutatkozik ebben az esetben is.
Jól kivehető az is, hogy a bűnözők nem kerületek, hanem terület szerint tevékenykednek. Egy területet és annak vonzáskörzetében (itt érdemes figyelembe venni a tömegközlekedési járatokat) keresik az áldozatukat. Egy bizonyos környéken aktívak; azért, hogy valakiket lehúzzanak, nem mennek át a város túloldalára. (Az ne tévesszen meg bennünket, hogy az elkövetők gyáliak voltak; valószínűsítem, hogy az említett kerületek valamelyikében laknak, vagy nagyon jól ismerik a környéket).

Felhívnám a figyelmet arra is, hogy az elkövetők rabolni akartak, biztosra mentek: ketten voltak és kést használtak. Nem akartak kockáztatni, ezért a túlerő és az eszköz. Ez olyan előnyt jelent, amit az áldozat nem, vagy csak nagyon nehezen tud ledolgozni, ezért is hangsúlyozom a probléma megelőzésének fontosságát, valamint az önvédelmieszköz alkalmazását (ha nincs más módja a menekülésnek).

Fontosnak érzem megemlíteni, hogy a jó személyleírás segítette a rendőrök munkáját. Ha már nem tudjuk megvédeni magunkat, igyekezzünk (feltűnésmentesen) jól megnézni a támadókat, hogy később jó személyleírást tudjunk adni a hatóságoknak.

Végül szeretném kiemelni, hogy az elkövetők 15 és 17 évesek voltak. (Ismét egy példa a fiatalkori bűnözésre.) Ne bízzuk el magunkat! Attól, mert valaki fiatalabb nálunk, még veszélyt jelenthet ránk nézve.

Általánosságban azt javaslom, hogy figyeljünk oda az intő jelekre, így nagyobb eséllyel tudjuk elkerülni a gázos szituációkat.
Pl.: ha egy rosszabb környéken, egy sötét utcában egy kisebb csoport látszólag céltanul ácsorog a sarkon, és amikor a felfigyelnek ránk, akkor szinte parancsszóra mindennel törődnek, csak velünk nem, akkor kezdjünk el gyanakodni. Menjünk át a túloldalra, és figyeljük a reakciójukat: ha követnek, akkor nagy valószínűséggel nem azt szeretnék megkérdezni, hogy hány óra van… Így már előbb kinyilvánítják a szándékukat, ezért előbb (talán jobban) fel tudunk készülni, lesz időnk elővenni az önvédelmieszközünket stb.
Ezért is fontos, hogy kialakuljon bennünk egy önvédelmi magatartás. Nem paranoiásnak kell lenni, hanem körültekintőnek és elővigyázatosnak.


Vigyázzatok magatokra!