Egy olvasónk okulásunkra megírta nekünk történetét, amit most változtatás nélkül közlök.
Ezúton is köszönjük, hogy megosztotta velünk!
"Olvastam a legutóbbi posztot a blogon, és hogy örömmel veszed mások tanácsait, tapasztalatait. És mivel az oldal címe "hova ne", gondoltam, ha csak egyetlen ember is okul az én hibámból már megérte.
A végén kezdve: IX. kerület, Ráday utca. Nos, ide NE, illetve ide okosabban, okosabban, mint én.
A történet szintén röviden: céges vacsora az egyik étteremben. Megkértem az egyik kollégámat, hogy vigyen el, neki céges autója van, én pedig ihatok. Egy bazi nagy övtáskával szoktam járni, amiben minden benne szokott lenni, aminek én szükségét érzem, éreztem kb. két hónappal ezelőttig (minden irat, bicska, jegyzetek, ajándékba kapott toll, szerencse érme, és még nagyon sokáig sorolhatnám). Éppen ezért nehéz is (volt).
Normálisan fel voltam öltözve, az étteremben az asztalok kicsik, nem akartam, hogy útban legyen. Mikor megérkeztünk, még meg is vitattuk, hogy nem akarom bevinni a brifkót, hova tegyem: az anyósülés alá, vagy a csomagtartóba. Úgy döntöttünk, a csomagtartóba. A vacsora véget ért, hazahozott a kollégám, nyitom a csomagtartót, se brifkó, se laptop. Amíg a rendőr nem szólt, észre sem vettük, úgy nyitották ki a vezető felőli ajtót (új Mondeo - állítólag kis túlzással egy tollal is ki lehet nyitni az új Fordokat, több nagy cég már nem hajlandó Fordot venni céges autónak, mert annyira nyitják őket).
Másnap visszamentem (a rendőrséget tizenegy körül hívtam ki, hajnali négykor kerültem ágyba), beszéltem a környéken emberekkel, kiderült, hogy ez rendszeres, és az értékek nélküli tárcát, táskát a Vásárcsarnoknál szokták kidobni. Kiderült, hogy a családon belül többeket is ugyanitt loptak meg/raboltak ki, van, akit több, mint tíz évvel ezelőtt.
Nos, az iratokat két hónap elteltével sem sikerült teljesen pótolni. Csak a jegyzőkönyvet három hétig üldöztük (erről külön posztot lehetne írni). Azóta bizonytalanabb vagyok, utálom érte magam. Drága, GPS-es telefonnal együtt (azért nem vittem be, mert csak a céges telefont vittem be az étterembe) kb. 150 ezres az én károm, erre jön rá a laptop, és az autó zárjavítása, plusz ugye az eszmei érték.
Benne volt az övtáskámban az egyik slusszkulcsom, vagyis az én autómon is zárcsere, addig őrzött parkoló. A költségeket el lehet képzelni.
Nem kérdés, hogy hibáztam, remélem, hogy ha más haszna nem is volt, legalább így, ezúton tanulhat belőle más."
Vigyázzatok magatokra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése