Kerambit

A mai bejegyzésben a kerambitról fogok írni, ami népszerű a külföldi harcművészeti piacon, és ismert a magyarországin is. Gyakorlati szempontok szerint fogom vizsgálni az eszközt, kiemelve előnyeit és hátrányait.

A kerambit (vagy más néven karambit) Délkelet-Ázsiából származik, jellemzően az Indonéz térségben terjedt el. Eredetéről két ismertebb elmélet van. Az egyik szerint eredetileg egy mezőgazdasági kés volt, az európai kacorkéssel „rokon”. A másik elképzelés szerint a nagy halászhorogból alakult ki.

Az eszköz elég speciális formájú, a jellegzetes formái miatt könnyen fel lehet ismerni.

A kerambit egy fő eleme, a markolat végén található gyűrű, amibe alaptartásnál a mutatóujjat kell beledugni, így a penge éllel-heggyel a kisujj alatt jön ki a markunkból. A másik jellegzetessége a negatív élű, erősen ívelt penge (sok esetben szúrásra alkalmatlan), de a modern változatoknál előfordul szögletes formájú is.

Ezt a fegyvert jellemzően a indonéz silatban és a fülöp-szigeteki eskrimában használják, de más stílusok is felfigyeltek rá. Népszerűségének oka abban rejlik, hogy nagyon látványos, a laikusok számára hatékonynak tűnő technikákkal tarkított videót lehet vele készíteni. A látványosságot pedig kiegészítik egy-két marketing húzással, és már meg is kapjuk a túlmisztifikált „kerambit fetisizmust”. Vizsgáljuk meg önvédelmi szempontból ezt a fegyvert, és realizáljuk az előnyeit, hátrányait.

Eszköz:

Előny:

- jól rejthető, könnyen hordható (akár egy nagyobb zsebkés)

- a speciális forma erősíti a vágás erejét

- a hétköznapokban bizonyos területen jól alkalmazható (doboz nyitás, zsinegek vágása stb.)

Hátrány:

- a kerambitnál elengedhetetlen, hogy éles legyen, hiszen ez egy vágó fegyver. Tapasztalataim szerint az átlagember nem tud kést élezni (vagy megpróbálja, de elrontja a pengét, főleg a sorja élezőkkel), így tehát nem tudja megfelelő állapotban tartani ahhoz az eszközt, hogy az tényleg hatékonyan működhessen. Ha tompa a penge, akkor a vágásnál az első komolyabb akadálynál elakadhat.

Gyakorlása: a kerambit használatához speciális tudás, technikai rendszer szükséges, amit több éves gyakorlással sajátítható el, és bonyolultsága miatt rendszeres gyakorlást igényel.

Előny:

- fejleszti a test, főleg a kezek koordinációját

- javítja a kombinációs készséget

Hátrány:

- ha huzamosabb ideig nem gyakorolják, könnyen berozsdásodhat a tudás, a bonyolultabb és összetettebb technikák miatt

- gyakorlása jobban igényli a gyakorlótárs jelenlétét, mint más eszköz

- a kerambit oktatásánál olyan technikát is tanítanak, ami a bonyolult és összetett technikák miatt a kivitelezésére egy éles küzdelemben nincsen se idő, se lehetőség

- sok videóban látni, hogy a fegyvert a markolat végén található karika segítségével a mutatóujj (néha a kisujjon) pörgetik illetve csak ezzel az ujjak tartják egy vágás során. Ez látványos elem, de véleményem szerint több problémát okozhat a használójának, mint ahány előnyt biztosít. Az ilyen önveszélyes technikák általában csak a látvány értéket emelik.

- ha a mutatóujjon kiperdítik a fegyvert vitálponton (pl. szem) okozhat jelentős sérülést, de a többi felületen (pl. bicepsz) elhanyagolható a hatása.

- ha az ujjunkat a karikába dugjuk, megfosztjuk magunkat attól a lehetőségtől, hogy fogást váltsunk a fegyveren.

- a pusztán a mutatóujjal tartott fegyverrel történő vágást sem érzem biztosnak, hiszen ekkor a fegyverre nehezedő összes erőhatást annak az egy ujjnak kell megtartania, emiatt az egy elakadás, vagy rántás esetén megsérülhet. 

- hátránynak tartom továbbá azt is, hogy az erősen hajlított kerambittal nem lehet szúrni

- az ESSC Klubban szerzett tapasztalat alapján én azt tapasztaltam meg, hogy a küzdő felek vagy nagy távolságban vannak egymástól, vagy közel vannak egymáshoz, dulakodnak. A kerambit által igényelt küzdőtávolság viszont, úgymond, közepes távolság, ami egy küzdelemben csak átmeneti állapot, így a gyakorolt kerambit technikák olyan távolságra épülnek, ami egy küzdelemben csak pillanatnyi. Nézzünk csak meg pár kerambit videót, mikor fogja a támadó hagyni, hogy ízekre vagdossák? Vagy hátra, előre, oldalra lépne, hogy elkerülje pengét.

Alkalmazása:

Előny:

- ha jó az eszköz, a használója jól tudja alkalmazni, akkor hatékonyan lehet vele sérülést okozni, ölni (önvédelem esetében ez nem feltétlen előny!)

Hátrány:

- gyakorlatilag csak ölni, és megnyomorítani lehet vele az embert. A kerambit használatánál gyakorlatilag nincsen „békésebb” megoldás, egy küzdelem során nem lehet eldönteni, hogy gyilkosság vagy önvédelem a szituáció vége

- az eszköz harci használata az okozott sérülések miatt pszichikailag önveszélyes: a szétkaszabolt erekből és izmokból fröcskölő vér, a kiontott belek látványa és bűze pszichés sokkot okozhat a fegyver használójának. Egy ilyen eseményt nehezen dolgozza fel az emberi elme, főleg, ha erre nincsen felkészítve, felkészülve

- a kerambittal nem lehet blokkolni (tehát ha valaki kisbaltát akar a fejünkbe állítani, akkor azt egy kerambittal nem tudjuk kivédeni), mert rövid

- a fegyver használata igényli az éles pengét (ruhaanyagokat, zippzárat, vastag bőrkabátot stb. kell átvágni)

- a fegyver rövid hatótávolsága miatt közel kell kerülni a támadóhoz, ami miatt nagyobb veszélynek van kitéve a védekező (pl. nagyon jó, hogy a kerambittal védekező szétvágta a támadó bicepszét, de mit ér vele, ha közben háromszor hasba szúrták?)

- több támadó ellen nehezen lehet vele védekezni, hiszen a fegyvernek rövid a hatótávolsága, így nehéz távol tartani a különböző irányból érkező támadókat

Összegezve tehát a véleményemet: szerintem a kerambit önvédelemre alkalmatlan eszköz, ne csapjuk be magunkat, ne legyünk a divat áldozata! Ha valaki a mozgáskultúra, az egzotikus fegyverek és harcművészetek, vagy a testkoordináció fejlesztése miatt szeretné elsajátítani ennek a fegyvernek a használatát, akkor vágjon bele, de önvédelemre nem ajánlom.

Vigyázzatok magatokra!

A képek a www.bladeforums.com és a www.reddragonmaa.com oldalakról származnak.