A mai bejegyzésben az improvizatív önvédelmi eszközök utolsó
területét, a hajlékony eszközök használatáról fogok írni.
A hajlékony eszközökből egy hétköznapi szituációban elég sok
áll az ember rendelkezésére. Ez lehet telefontöltő (főleg a régi, nehéz
transzformátorosak), öv, törülköző, kendőbe csavart kő, aprópénz a zokniban,
törülköző, kötél stb.
Ezeknek a használatát két külön kategóriába sorolnám: a feszítéseket,
fojtásokat elősegítő módszerek; és a nehezékkel ellátott, ütésre alkalmas
technikák.
Az első kategóriát (feszítéseket, fojtásokat elősegítő)
meghagynám Hollywoodnak és a vérprofiknak. Úgy vélem, hogy ezek az utcán nem,
vagy csak korlátozottan működnek; egy képzetlen, az ilyen technikákban nem
járatos ember számára pedig kivitelezhetetlen. Egy ilyen varázslós technika
végrehajtásának megkísérlése többet ront a helyzeten, mint segít. Az érdekesség
kedvéért belinkelek egy videót, amiben az indonéz silatból származó, saronggal
(helyi kendőszerű ruha) végrehajtott technikák láthatóak.
Bár nagyon tisztelem és elismerem Maul Mornie (a Silat
Suffia Bela Diri alapítója) munkásságát, azért lássuk be, a fent látott
technikák nagy részét (hanem az összeset) nehezen tudnánk elképzelni, ahogyan
megcsináljuk egy budapesti buszmegállóban, egy elszánt támadó ellen.
Ez pedig a Cold Steel sarong technikákat oktató DVD-nek az
előzetese. Azokat a technikákat érdemes megnézni, amikor a sarong a védekező
kezében van, egy ilyen szituáció elképzelhetőbb, mint amikor az ember vállán
van átvetve valami.
Az ebben a videóban látható technikákat sem találom
hatékonynak, a videón látható végeredményt pusztakézzel is el lehet érni (sok
esetben gyorsabban és egyszerűbben).
Továbbá hangsúlyoznám, hogy minél bonyolultabb egy technika,
stresszhelyzetben annál nehezebben kivitelezhető. A két videóban látható
technikák szépek és látványosak, de egy éles helyzetben nem próbálkoznék még
hasonlóval sem.
A második használati módszer, amikor a hajlékony tárgy
nehezebbik végével ütünk, már életképesebb felhasználási lehetőség. Ez egy
sokkal ösztönösebb és könnyebben kivitelezhető. Mivel a nehezék egy hajlékony
tárgyra van rögzítve, a pályája nehezebben kiszámítható és több meglepetést
okoz a célpontnak: át tud csapódni a blokkon, meg tudja kerülni a fedezéket. Ám
ugyanez a tulajdonság hátrányt is jelent az eszköz használójának, mert miután
becsapódott a nehezék elakadhat, vagy visszapattanhat. Elég kellemetlen, mikor
egy nehéz övcsat visszapattan a használója arcába, vagy ha a pálya
kiszámíthatatlansága miatt a használója térdét találja el.
Szót kell még ejtenem a hatásról. Fontos, hogy a támadásnak
(és a fegyvernek) legyen stophatása; ha az eszköz csak könnyen megsebesíti a
támadót, akkor nem sokat javult a helyzetünk, mert csak még agresszívabb
támadásra számíthatunk. Ha valaki elszánta magát arra, hogy megüssön,
kiraboljon, szétszedjen minket, azt nem nagyon fogja meghatni, ha felszakadt az
arca.
Összegezve a fentieket:
Relatíve sok hajlékony eszköz áll a rendelkezésünkre, de
elég nehéz őket hatékonyan használni. Védekezésre és támadásra korlátozottan
alkalmasak. A támadásnál fennáll a veszélye, hogy a használóját is zavarja,
megsebesíti. A hétköznapi életben megtalálható flexibilis eszközöknek általában
nem nagy a stophatása. Ezek használata inkább úgy elképzelhető, hogy egy rövid
időre lelassítja, megzavarja a támadót, hogy a védekező időt nyerjen.
Vigyázzatok magatokra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése