Off: hamarosan

Kedves Olvasók, a blog nem állt le, a nyári szabadságolások miatt több munka jut egy emberre, mint átlagosan. Hamarosan jelentkezem új bejegyzéssel, addig is mindenkinek kellemes nyaralást! :)


Vigyázzatok magatokra!

Ajánlás

Ezt a cikket mindenki figyelmébe ajánlom: http://divany.hu/eletmod/2012/05/23/igy_elozzuk_meg_hogy_lopas_vagy_rablas_aldozatai_legyunk/

Az alapvető biztonsági óvintézkedések vannak benne összegyűjtve, főleg nőknek szólóan. Megéri átolvasni és betartani a leírtakat.


Vigyázzatok magatokra!

Egy rablás kielemzése

Nem régen, a Ferenciek terén kora reggel 5 „veszélyes elem” rátámadt egy srácra; konkrétan hátulról lerúgták, és amíg az áldozat a földön feküdt, elvették tőle az iPodját, majd elfutottak.

„Aluljáróban raboltak ki egy fiatal fiút, elfogtuk őket! videóval (BRFK)

2012.06.10. vasárnap 19:05

Mint arról korábban hírt adtunk- 2012. május 26-án 5 óra 50 perc körüli időben a Budapest V., Ferenciek tere metró aluljárójában egy férfit ismeretlen támadó hátulról megrúgott, melynek következtében a sértett a földre került. A földön fekvő férfit a támadó egyik társa több alkalommal megütötte, majd elvették Ipod-ját és elmenekültek a helyszínről. 

A kiadott felhívás hatására sok állampolgári bejelentés érkezett a rendőrségre. Az adatgyűjtésből és a lakossági bejelentésekből származó információk elemzése és értékelése segítséget nyújtott az elkövetői kör teljes körű beazonosításában.

Így a BRFK V. kerületi Rendőrkapitányság nyomozói és a Bűnügyi Bevetési Osztály munkatársai egy közös akció keretében még aznap éjjel az 5 támadó közül 4 főt elfogtak és előállítottak az illetékes kapitányságra.

A V. kerületi Rendőrkapitányság nyomozói a 4 főt őrizetbe vették és előterjesztést  tettek az illetékes ügyészségen az előzetes letartóztatásukra.

A BRFK ezúton kívánja megköszönni mindazon állampolgároknak a segítségét, akik  hozzájárultak ahhoz, hogy a rendőrség mihamarabb beazonosítsa az elkövetői csoportot.

A banda utolsó tagja önként adta fel magát az V. kerületi Rendőrkapitányságon 2012. június 9-én. A férfit őrizetbe vették az V. kerületi Rendőrkapitányság munkatársai, és előterjesztést tettek előzetes letartóztatására.”

http://www.police.hu/friss/brf-20120608_n4.html

A térfigyelő kameráknak köszönhetően felvétel is van a rablásról:

Kielemezve az esetet, milyen tanulságokat lehet levonni?

Az áldozat nagyobb eséllyel elkerülhette volna a támadást, ha nem hallgat zenét menet közben. Részben azért, mert nem hívta volna fel a figyelmet arra, hogy van nála valami értékes technikai cucc (iPod). Részben pedig azért, mert meghallhatta volna, hogy rohannak felé, vagy hallhatta volna azt, hogy beszélnek arról, hogy kirabolják.

Egy ilyen támadás ellen gyakorlatilag nem lehet védekezni. A támadás hátulról érkezett, váratlanul, érthető, hogy felkészületlenül érte az áldozatot. Ezt csak úgy lehetett volna kivédeni, ha az ember bele sem kerül; tehát ha az áldozat kiszúrta volna, hogy ilyen alakok követik, például bemehetett volna valahova, hogy lerázza őket.

Az önvédelmi eszközöknél jobban megvédhet minket az odafigyelés és a megelőzés.

Jó, hogy voltak térfigyelő kamerák, hiszen ennek segítségével elkapták az elkövetőket.

Hiába jó környék a Ferenciek tere, a baj bárhol megtörténhet (hol kisebb, hol nagyobb eséllyel). Ezért sem szabad teljesen figyelmetlenül közlekedni, mindig figyeljünk a környezetünkre.

Vigyázzatok magatokra!

Off: széljegyzetként

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy nem csak a médiából érdemes tájékozódni. Nagyon fontos, hogy az ismerősök, a tágabb környezet beszámolóit is meghallgassuk. Ha az ember csak a saját tapasztalatainak hisz, előfordulhat, hogy kevésbé megalapozott, "korlátolt" véleményt alakít ki. Például, ha valaki csak reggel 8-8:30 és 18:00-18:30 között közlekedik egy helyen, más véleményt alakít ki, mint aki éjjel 2-kor is arra jár. Ezért érdemes odafigyelni, hogy mit mondanak a szavahihető ismerősök. 

Például, nem régen az egyik ismerősömet a Blahán próbálták kizsebelni; a másik (női) ismerősömet pedig Angyalföldön, a Fiastyúk utcánál próbálták megerőszakolni. Szerencsére mindketten meg tudták magukat védeni, és nem történt komolyabba baj. 

Vagy például az Oktogon és környékét én laza helynek tartom, de ennek ellenére megtörtént, hogy egy turista házaspárt az Andrássy úton pakoltatott ki két "veszélyes elem". Sőt, egy jó barátomat is megpróbálták kipakoltatni, de mivel a srác miskolci, meg volt a kellő rutinja az ilyen helyzetek kezelésére :)

Ez a blog arról szólt a kezdetekben, hogy az összegyűjtött tapasztalatot megosszam másokkal, hogy elkerülhetőek legyenek a gázos szituációk, vagy ha már megtörtént a baj, akkor legyen némi helyismerete vagy rálátása az áldozatnak. A blogban szereplő helyek nem polgárháborús övezetek, ahol bármi megtörténhet és csak az ököljog van érvényben.

A legtöbb "helyszín elemzés" már nem felel meg az akkori állapotoknak, Budapest közbiztonsága javulni látszik, természetesen, még mindig vannak olyan helyek, ahol érdemes figyelni, de a legtöbb hely normális. Elővigyázatossággal meg lehet előzni bajt. 

Vigyázzatok magatokra! 

Improvizatív fegyverek: hosszú botszerű tárgyak

Végre akadt egy kis időm, így folytatom a hétköznapi tárgyak improvizatív önvédelmi eszközként való használatáról szóló cikksorozatot.

A mai bejegyzésben a hosszú, botszerű tárgyakat fogom vizsgálni.

A mai, városban élő átlagember kevés olyan tárgyat tart magánál (az utcán), ami hosszú, botszerű és önvédelemre alkalmas. Ha ilyen tárgyra gondolunk elsőként a hosszú férfi esernyő és a sétabot jut az ember eszébe.

Az esernyő igazából nem egy masszív szerkezet. Könnye elhajlik, deformálódik egy-két ütés után. A fém hegye viszont alkalmas a szúrásra, de csak akkor hatékony, ha arcra történik a támadás. 

Kés ellen már hatékonyabban használható, a hosszúsága miatt, de nem akkora hatékonysággal, mint egy edzett acél vipera :) Arra jó, hogy a kést kiverjük a támadó kezéből, de komoly ellenállásra nem alkalmas.

Hárításra (vipera, bot ellen stb.) nem alkalmas, mert könnyen eltörhet egy erőteljes ütéstől. Lássuk be, nem arra találták ki, hogy az ember erőszakos támadások ellen védekezzen vele (kivételek persze vannak).

Az esernyőt nehéz hatásosan használni, mint korábban említettem, a fémhegye jól működhet, ha arcra szúrunk vele, ez viszont nagy ügyességet és kellő jártasságot igényel.

Úgy lehet hatékonyabbá teni, ha a gyári fogantyúját valamilyen masszívabb, keményebb, nehezebb fejre cseréli az ember (pl. tömörfa, alumínium stb.), de ennek használata is kellő technikai tudást követel meg, hiszen ezt a „buzogányt” célba kell juttatni, mégpedig vitálpontra (főként fej, esetlegesen ízületek).

Önvédelemre alkalmasabb a sétapálca vagy a sétabot, hiszen erősebb konstrukció, mint az esernyő, jobban bírja az ütéseket, akár támadásnál, akár védekezésnél.

A viktoriánus korban az úriemberek hétköznapi viseletéhez tartozott a sétapálca és sokan megtanulták önvédelmi fegyverként használni. A bartitsu sokat foglalkozott ezzel a témával (Vigny stílusa), napjainkban a canne de combat küzdősportban él tovább.

Újabban újra foglalkoznak a sétapálcák és sétabotok önvédelmi szerepével, általában canne defense néven tanulható meg; ennek az irányzatnak az alkalmazása sok tanulást, felkészültséget és helyet igényel.

Az íreknél is kialakult a sétabot önvédelmi fegyverként való használatának a stílusa, de ez eltér a canne de combattól. Az ír botok, shillelagh-ok vaskosabbak, így a használatuk is más, mint a karcsúbb sétapálcáké.

Egy masszív sétapálca/sétabot alkalmas az önvédelemre, blokkolásra és visszatámadásra egyaránt alkalmas. Késes támadó ellen is jól használható, a hossza és masszivítása miatt növelhetjük az esélyünket. Több személyes támadás esetén jobban távol tudjuk magunktól tartani a támadókat.

Hátránya, hogy helyigényes; lépcsőházban, liftben, járműven kisebb hatékonysággal alkalmazható. A hosszúsága okozta előny bizony helyzetekben hátránnyá is válhat.

Kocsmában, szórakozóhelyeken stb. ritkán van lehetőségünk hosszú eszközt a kezünkbe kapni, de néha azért akad egy-egy lehetőség. Ilyen például a szék- vagy asztalláb. Bár ezeket nem olyan könnyű megszerezni, azért helyzetben relatíve rövid idő alatt beszerezhető (főleg, ha a sok használattól rozogák már a bútorok; így nem okoz nehézséget kitörni az egyik lábat).

Egy széklábbal elég jól lehet védekezni és visszatámadni is. A hossza, keménysége, súlya optimális kocsmai fegyverré teszi, nem véletlen, hogy annyi Rejtő könyvben kap szerepet :)

Használata hasonlít a viperáéhoz, ezért pusztakezes és eszközös támadó ellen is hatékonyan tudunk védekezni.

Az otthon védelme érdekében, váratlan helyzet esetén több eszközt is fel tudunk használni: kertesházban általában akad szerszám, vagy szerszámnyél, növénykaró stb. A lakáson belül is megtalálható a sétabot, de egy karcsúbb sodrófa, baseballütő, kalapács, wcpumpa (a régi, esztergált nyelű), partvisnyél is megteszi.

Értelemszerűen a fent felsorolt tárgyak nem tökéletes önvédelmi eszközök, tekintve, hogy nem ez a rendeltetési céljuk,kényszerhelyzetben azonban hatékonyan lehet használni őket, ha kellően elszánt az ember. Azért is érdemes eszközös önvédelmet tanulni, mert az archaikus fegyverek (tőr, botok) használatánál kialakul egy olyan képesség, aminek köszönhetően a hasonló formájú hétköznapi használati tárgyakat is hatékonyan tudjuk fegyverként forgatni.

Vigyázzatok magatokra!

Off: vagyok, vagyok

Kedves Olvasók!

A blog él és megy tovább!
Munkám miatt nagyon kevés időm van (vagy éppen nincs), ezért nem tudom az oldalt olyan gyakorisággal frissíteni, mint korábban. Hamarosan új bejegyzéssel jelentkezem, addig is szíves türelmeteket kérem.

Sztyopa

Improvizatív fegyverek

Visszatértem, folytatom a blog szerkesztését :)

A mai bejegyzésben elkezdek egy cikksorozatot, amiben sorra fogom venni a hétköznapi tárgyak önvédelmi eszközként való használatát. Vizsgálni fogom a hatékonyságukat, előnyüket-hátrányukat, és a használatukat. Ha valakinek ötlete, kérdése, észrevétele van, küldjön levelet a blog e-mail címére (hovane@citromail.hu) vagy komment formájában össze meg velünk.

Amit általánosságban elmondhatunk a hétköznapi tárgyak önvédelmi eszközként való felhasználhatóságáról, az az, hogy nem szerepelnek olyan jól, mint amiket direkt erre a célra gyártottak. Ez érthető, hiszen az elsődleges szempontjuk az, hogy megvédjenek minket az esőtől, írni lehessen velük, kinyissák az ajtónkat stb. Az élet viszont állíthat minket olyan helyzet elé, ahol ezeket az „ártatlan” tárgyakat kell fegyverként forgatnunk; ebben segítenek nekünk az olyan képzések, ahol már alapból megtanulunk fegyverekkel harcolni, így könnyebben fogunk párhuzamot találni a hasonló típusú tárgyak között.

Milyen tárgyak lehetnek a segítségünkre?

Elég körbenézni ott, ahol vagyunk és máris egy seregnyi eszközt tudunk felhasználni: kulcsok, esernyő, masszívabb toll, csavarhúzó, sniccer, telefon, aprópénz, imbuszkulcs, hajlakk stb.

Ezeket a tárgyakat véletlenszerűen soroltam fel, és mindegyik olyan, ami növeli az esélyünket egy önvédelmi helyzetben. Természetesen, ezeknek az archetípusát kell tudni használni.

Én a következő archetípusok szerint csoportosítom ezeket az improvizatív fegyvereket:
- hosszú, botszerű tárgyak, pl.: esernyő, sétabot, sodrófa, székláb
- rövid, botszerű tárgyak, pl.: toll, imbuszkulcs, telefon, újság/magazin, korsó (ezt később kifejtem), elemlámpa
- késszerű eszközök, pl.: csavarhúzó, sniccer, masszívabb toll, törött üveg, levélbontó, 200-as szög stb.
- hajlékony ütőfegyverek, pl.: telefontöltő, hálós narancs, kulcscsomó passtartón stb.
- ökölbe való fegyverek, pl.: kulcs, körömolló, rövidebb szögek stb.

A következő bejegyzésben egy típust és az abba tartozó tárgyakat fogom elemezni, ha tehetem, példákkal is illusztrálva.

Vigyázzatok magatokra!