2010. 09. 23.

Vélemények a lőfegyver tartásról


Túlélő blogíró kimerítően válaszolt egy korábbi témára, ami a lőfegyvertartásról szólt. Válaszát a saját honlapjára tette fel: http://tuleloblog.blogspot.com/2010/09/lofegyvertartasrol-hozzaszolas.html
Az ott elhangzó kérdésekre, kijelentésekre itt olvashatjátok a reflektálásomat: 



Túlélő véleménye:
"Egy korábbi posztban említettem, hogy a magyar társadalom még nem készült fel arra, hogy az átlag ember éles lőfegyverekhez jusson az otthona, vagy a személyes védelme céljából."
A magyar társadalom igen is felkészült arra, hogy fegyvert tartson. A magyar ember semmivel nem hülyébb mint John Smith farmer Nebraská-ban. Aki fegyvert akar, töltsön ki valami rövid, egyszerű tesztet amiből kiderül, hogy tudja az alapvető biztonsági előírásokat, jogi dolgokat (ne fogd másra a fegyvert, ne tedd az ujjad a ravaszra, csak ha épp lőni készülsz, minden fegyvert kezelj úgy, mintha töltve lenne, stb.) és ennyi.


Miért más egy olyan amerikai, aki úgy vesz fegyvert, hogy semmit nem tud róla, mint egy olyan magyar aki úgy venne fegyvert, hogy semmit nem tudna róla?
"Ha egyik napról a másikra szakadna a nyakunkba a fegyver liberalizáció, akkor Budapestből gyorsan Chicago lenne."
Erre nem hinném, hogy lenne bizonyíték. Főleg úgy, hogy Chicago-ban pont hogy van fegyverkorlátozás. Főnixben, Arizona-ban nincs. Utah államban van a legengedékenyebb fegyverszabályozás. Érdekes, hogy pont arról az államról nem sokat beszélnek bűnözés kapcsán.


Budapest már most is Chicago. Lövöldözés van, késelés van, rablás van. Magyarországon évente 200-300 gyilkosság történik. A gyilkosságokról és az egyéb bűncselekményekről alig számol be a sajtó, nagy részük sose jut el az emberekhez. Nem is beszélve, hogy a bűncselekmények nagy hányadát be se jelentik.
"A magyar rendőrség sincsen kiképezve arra az esetre, hogy a lőfegyver mindennapos lenne az utcán."
Ha a magyar rendőrség nincs kiképezve arra, hogy fegyverrel nézzenek szembe, akkor ott már nagyon nagy baj van. Nem a veszélyes helyzetek oktatása az első dolog amit elméletileg megtanulnak?
"A vásárlást szigorú feltételekhez kötném, amiben orvosi, anyagi, pszichológiai és fizikai kikötések lennének."
Ezt így soha nem támogatnám. Orvosi vizsgálat? Ha köhögsz nem lehet revolvered? Ennek semmi értelmét nem látom. Az anyagi kikötés is érdekesen hangzik. Aki gazdag annak lehet pisztolya, aki szegény, annak meg tilos lenne? A pszichológiai vizsgálatot még megérteném, viszont ha valaki erőszakos, annak valószínűleg van priusza, vagy összeütközésbe került már a rendőrséggel. Ez egy NICS típusú vizsgálatnál úgy is kiderülne. (Ha itt működik, akkor Magyarországon is működne.) A fizikai vizsgálat ugyancsak értelmetlenül hangzik.
"A fegyver viselési engedélyt nem csak egy vizsgához kötném, hanem időszakosan, mondjuk, évente újra kellene engedélyeztetni."
Ha jól tudom a fegyvervizsga 20ezer forint körül lehet. Gondolom az engedély sincs ingyen. Más se hiányozna, minthogy állandóan rendőrségre járjon az ember. Nem is értem, hogy mi értelme lenne a folyamatos engedélymegújításnak. Ha valaki elkövet valami erőszakos bűncselekményt, akkor úgyis elveszíti a fegyvertartáshoz való jogát. Ha viszont nem követ el semmit erőszakos bűncselekményt, akkor mi értelme lenne annak, hogy engedélyekkel zaklatnák a hatóságok? Ebből az lenne, hogy jól megemelnék az engedélyek illetékdíját és kész vagyonokat fizethetnének ki a fegyvertulajdonosok minden alkalommal. (Mindenki ismeri a magyar bürokráciát, ez biztos hogy így történne!)
"Az engedély újbóli megszerzéséhez a vizsga teljesítése lenne a feltétel."
Tehát évi 20-25ezer, csak hogy otthon a fiókodban porosodhasson egy revolver. Van akinek ez egy fél havi fizetése. (Az utiköltségeket és az elveszett időt már meg sem említem.)
"A vizsga tartalmazna elméleti, és gyakorlati feladatokat is, mint pl. hordás, elővétel, tisztítás, tárolás stb."
Nem tudom, hogy ezt miért kéne ezzel bonyolítani. Megvan a 4-5 szabály amerikában, jól megvan vele az ország. Ennyit meg is lehet jegyezni.
"A biztonságos tárolásra vonatkozó előírások betartását egy külön bizottságnak kellene szúrópróbaszerűen ellenőrizni."
A biztonságos tárolás alatt gondolom olyasmit értesz, hogy kulccsal zárt széfben tartani a fegyvert, lőszert a ház egyik részében tartani, azt is elzárva, a fegyvert a ház másik végében széfben tárolni. Hogy így hogy védené meg bárki is az otthonát az más kérdés. Valószínűleg sehogy.
Elmondom, hogy én hogy tartom a puskámat. Asztalon, töltetlenül. Egy töltött tár pedig az asztal mellett van egy lőszeresdobozban. Így.


Ha gyerek van egy háznál az más kérdés, de a túlzott tárolási szigorítások helyett jobb ha az ember megtanítja a gyerekét a fegyverekkel kapcsolatos biztonsági dolgokra. Ez a szülők felelőssége.


A szúrópróba szerű ellenőrzés pedig. Nem is tudom hogy mondjam. Beront két rendőr a házadba, csak úgy, kutakodnak, vizsgálódnak. Mivel a házkutatási parancs megszerzése csak akkor lehetséges -tudomásom szerint-, ha a nyomozó hatóságok szerint bűncselekmény esete forog fenn egy épületben, így gondolom úgy érted, hogy házkutatási engedély nélkül mennének be a bizottság tagjai. Ilyet nagyon nem lenne jó eljátszani.
"Önvédelemre, birtokvédelemre csak bizonyos kaliberű, típusú stb. fegyvereket kellene engedélyeztetni, és ha valakinél mást találnak, azt szigorúan meg kellene büntetni."
Hogy érted azt, hogy "bizonyos kaliberű"? Ha felnézel egy komolyabb fegyvertbolt weboldalára, legalább 100 féle kalibert találsz. Nem mindegy, hogy valaki .45-ös pisztollyal védi a házát, vagy egy .308-as kaliberű puskával? A .45-ös talán praktikusabb lenne, de hogy ki mit választ, azt miért holmi rendőrszázados határozná meg? Semmi közük hozzá. Nekem 5.56-os puskám van, .223-as lőszerrel töltve. Tudom, hogy egy sörétes shotgun jobb otthonvédelemre, én mégis ezt választottam. Miért? Nem mindegy? Azt veszek amit akarok és senki ne szóljon bele, se politikus, se rendőr, se más. Persze van ahol az Egyesült Államokban is vannak értelmetlen szabályok, de ha már Magyarországon változtatna valaki a törvényeken, akkor legyenek jó törvények.
"Mondanom se kell, hogy a fegyverrel való visszaélés súlyos büntetést vonna maga után."
Ez most is így van. Már ha nem politikus az elkövető. Aki a múltkor fegyverrel fenyegetett meg egy biciklist az azóta sincs börtönben. Pedig már évekkel ezelőtt törtönt az eset.
És persze a tesco-s lövöldözőket se érdeklik a szigorú fegyvertörvények.
"Az alábbi cikk jó példa arra, hogy nem felkészült emberek számára milyen veszélyt jelenthet egy éles fegyver, ami óhatatlanul is betör a hétköznapi ember életébe:"
Nem, az a cikk csak arra jó példa, hogy hülyegyerekek vannak a világon. Ennyi erővel diszkós autóbalesetes cikket is idézhetünk, balesetek történnek, hülye fiatalok is vannak, bármi lehet veszélyes, idétlenkedő fiatalok még a lépcsőn is lelökhetik egymást. (De azért a lépcsőt csak ne tiltsuk be.)
"Szerintem minél könnyebb fegyverhez jutni, annál kisebb a közbiztonság."
Ennek semmi értelme. Ha neked a kabátod zsebében lenne egy pisztoly, nem éreznéd magad biztonságban egy sötét utcában? Fegyverhez jutni pedig könnyű. Már illegális úton. Legális úton meg mondhatni lehetetlen. De amelyik bűnöző fegyvert akar, az megtalálja a módját a fegyverbeszerzésnek. 


Az én véleményem:

 
"A magyar társadalom igen is felkészült arra, hogy fegyvert tartson. A magyar ember semmivel nem hülyébb mint John Smith farmer Nebraská-ban. Aki fegyvert akar, töltsön ki valami rövid, egyszerű tesztet amiből kiderül, hogy tudja az alapvető biztonsági előírásokat, jogi dolgokat (ne fogd másra a fegyvert, ne tedd az ujjad a ravaszra, csak ha épp lőni készülsz, minden fegyvert kezelj úgy, mintha töltve lenne, stb.) és ennyi."
A magyar társadalom alatt nem csak az egyszerű állampolgárokat értettem, hanem a rendőrséget, a bürokratikus jogszolgáltatást, végrehajtást stb. Szerintem amíg dilettáns emberek ülnek bizonyos székekben, addig nem szabad döntéseket hozniuk.

"Erre nem hinném, hogy lenne bizonyíték. Főleg úgy, hogy Chicago-ban pont hogy van fegyverkorlátozás. Főnixben, Arizona-ban nincs. Utah államban van a legengedékenyebb fegyverszabályozás. Érdekes, hogy pont arról az államról nem sokat beszélnek bűnözés kapcsán.

Budapest már most is Chicago. Lövöldözés van, késelés van, rablás van. Magyarországon évente 200-300 gyilkosság történik. A gyilkosságokról és az egyéb bűncselekményekről alig számol be a sajtó, nagy részük sose jut el az emberekhez. Nem is beszélve, hogy a bűncselekmények nagy hányadát be se jelentik."

Chicago csak egy hasonlat, az 1900-as évek eleji chicagoi állapotokra utaltam.
Véleményem szerint több bűncselekmény történne, ha több lőfegyver lenne az utcán.

"Ha a magyar rendőrség nincs kiképezve arra, hogy fegyverrel nézzenek szembe, akkor ott már nagyon nagy baj van. Nem a veszélyes helyzetek oktatása az első dolog amit elméletileg megtanulnak?"
És szerinted nincsen baj a kiképzés minőségével? :)

"Ezt így soha nem támogatnám. Orvosi vizsgálat? Ha köhögsz nem lehet revolvered? Ennek semmi értelmét nem látom. Az anyagi kikötés is érdekesen hangzik. Aki gazdag annak lehet pisztolya, aki szegény, annak meg tilos lenne? A pszichológiai vizsgálatot még megérteném, viszont ha valaki erőszakos, annak valószínűleg van priusza, vagy összeütközésbe került már a rendőrséggel. Ez egy NICS típusú vizsgálatnál úgy is kiderülne. (Ha itt működik, akkor Magyarországon is működne.) A fizikai vizsgálat ugyancsak értelmetlenül hangzik."
Nem arra gondoltam, hogy náthásan nem lehetne lőfegyvered :)
Az orvosi vizsgálatot úgy értettem, mint orvosi pszichikai vizsgálatot. Ne egy gyorstalpalón végzett pszichológai asszisztens végezze a vizsgálatot, hanem egy hozzáértő pszichiáter.
Azért kötném anyagi feltételhez, hogy valaki ne a fegyver segítségével akarjon pénzt szerezni. Ha már ott van a szekrényében a pisztoly, könnyebben elcsábul, mint ha utána kellene járnia, és meg kellene vennie a fegyvert.
A fizikai vizsgálatot úgy valósítanám meg, hogy az illető hogyan tudja hordani, elővenni stb. az fegyvert. Ne legyen a fegyver hordás ön-, és közveszélyes.

"Ha jól tudom a fegyvervizsga 20ezer forint körül lehet. Gondolom az engedély sincs ingyen. Más se hiányozna, minthogy állandóan rendőrségre járjon az ember. Nem is értem, hogy mi értelme lenne a folyamatos engedélymegújításnak. Ha valaki elkövet valami erőszakos bűncselekményt, akkor úgyis elveszíti a fegyvertartáshoz való jogát. Ha viszont nem követ el semmit erőszakos bűncselekményt, akkor mi értelme lenne annak, hogy engedélyekkel zaklatnák a hatóságok? Ebből az lenne, hogy jól megemelnék az engedélyek illetékdíját és kész vagyonokat fizethetnének ki a fegyvertulajdonosok minden alkalommal. (Mindenki ismeri a magyar bürokráciát, ez biztos hogy így történne!)"
Lehet, hogy az 1 év szűk időintervallum.
Viszont logikusnak tartom, hogy megújítsák az engedélyt, mert az ember változhat (változik) fizikailag, szellemileg stb. Nem elég, hogy az illetőnek van fegyvere, azzal tudni kell bánni. Erről tenne vizsgát az, aki hordja az eszközt (hordás, elővétel, szituációs lövészet stb.)

"Tehát évi 20-25ezer, csak hogy otthon a fiókodban porosodhasson egy revolver. Van akinek ez egy fél havi fizetése. (Az utiköltségeket és az elveszett időt már meg sem említem.)"
Azért veszel fegyvert, hogy porosodjon? Ugyan, ha azért veszel fegyvert, mert tartasz attól, hogy használnod kell, akkor azzal foglalkozni kell, főleg, ha az utcán akarod hordani. A tartás, mint az otthon védelmi eszköz nyilván más elbírálásban kellene, hogy részesüljön.

"Nem tudom, hogy ezt miért kéne ezzel bonyolítani. Megvan a 4-5 szabály amerikában, jól megvan vele az ország. Ennyit meg is lehet jegyezni."
Ha meg lehet jegyezni, akkor biztosan számot is lehet róla adni.
Valaki kutyát nem tud otthon tartani, én egy ilyennek a kezébe nem szívesen adnék fegyvert.

"A biztonságos tárolás alatt gondolom olyasmit értesz, hogy kulccsal zárt széfben tartani a fegyvert, lőszert a ház egyik részében tartani, azt is elzárva, a fegyvert a ház másik végében széfben tárolni. Hogy így hogy védené meg bárki is az otthonát az más kérdés. Valószínűleg sehogy.
Elmondom, hogy én hogy tartom a puskámat. Asztalon, töltetlenül. Egy töltött tár pedig az asztal mellett van egy lőszeresdobozban. Így.

Ha gyerek van egy háznál az más kérdés, de a túlzott tárolási szigorítások helyett jobb ha az ember megtanítja a gyerekét a fegyverekkel kapcsolatos biztonsági dolgokra. Ez a szülők felelőssége.

A szúrópróba szerű ellenőrzés pedig. Nem is tudom hogy mondjam. Beront két rendőr a házadba, csak úgy, kutakodnak, vizsgálódnak. Mivel a házkutatási parancs megszerzése csak akkor lehetséges -tudomásom szerint-, ha a nyomozó hatóságok szerint bűncselekmény esete forog fenn egy épületben, így gondolom úgy érted, hogy házkutatási engedély nélkül mennének be a bizottság tagjai. Ilyet nagyon nem lenne jó eljátszani."
A szülőkre vonatkozó résszel maximálisan egyetértek.
A szúrópróba szerű ellenőrzést szintén az utcán hordott fegyverre értem.
Az otthonban pedig ellenőrizni kellene, hogy van-e fegyverszekrény, az előírtaknak megfelelően van-e kialakítva stb. Én sem szívesen élnék egy olyan országban, amikor a rendőr bármikor betoppanhat.

"Hogy érted azt, hogy "bizonyos kaliberű"? Ha felnézel egy komolyabb fegyvertbolt weboldalára, legalább 100 féle kalibert találsz. Nem mindegy, hogy valaki .45-ös pisztollyal védi a házát, vagy egy .308-as kaliberű puskával? A .45-ös talán praktikusabb lenne, de hogy ki mit választ, azt miért holmi rendőrszázados határozná meg? Semmi közük hozzá. Nekem 5.56-os puskám van, .223-as lőszerrel töltve. Tudom, hogy egy sörétes shotgun jobb otthonvédelemre, én mégis ezt választottam. Miért? Nem mindegy? Azt veszek amit akarok és senki ne szóljon bele, se politikus, se rendőr, se más. Persze van ahol az Egyesült Államokban is vannak értelmetlen szabályok, de ha már Magyarországon változtatna valaki a törvényeken, akkor legyenek jó törvények."
Sarkítok: nem szeretném, ha a szomszédomnak egy 88-as flak figyelne a hálószobájában. 
Önvédelemre, az otthon védelmére tartsanak revolvert, de ne egy automata géppisztolyt. 

"Ez most is így van. Már ha nem politikus az elkövető. Aki a múltkor fegyverrel fenyegetett meg egy biciklist az azóta sincs börtönben. Pedig már évekkel ezelőtt törtönt az eset.
És persze a tesco-s lövöldözőket se érdeklik a szigorú fegyvertörvények."
Szerintem ezen kellene változtatni. Szerinted nem? Úgy vélem, hogy bármilyen erőszakos bűncselekmény esetében szigorú legyen a büntetés, függetlenül attól, hogy volt-e lőfegyver az esetnél, vagy sem.

"Nem, az a cikk csak arra jó példa, hogy hülyegyerekek vannak a világon. Ennyi erővel diszkós autóbalesetes cikket is idézhetünk, balesetek történnek, hülye fiatalok is vannak, bármi lehet veszélyes, idétlenkedő fiatalok még a lépcsőn is lelökhetik egymást. (De azért a lépcsőt csak ne tiltsuk be.)"
Részben igazad van. Hülye emberek mindenhol vannak, de én úgy gondolom, hogy ezeknek a hülye embereknek kevesebb esélyt kell adni, hogy súlyos hülyeségeket csináljanak.

"Ennek semmi értelme. Ha neked a kabátod zsebében lenne egy pisztoly, nem éreznéd magad biztonságban egy sötét utcában? Fegyverhez jutni pedig könnyű. Már illegális úton. Legális úton meg mondhatni lehetetlen. De amelyik bűnöző fegyvert akar, az megtalálja a módját a fegyverbeszerzésnek."
Ha valaki meg akar verni, azt könnyebb kivédeni, mint ha le akar lőni.
Ha minden 18 éven felüli embernek lehetne fegyvere, szerinted a fegyveres rablások száma mennyivel nőne meg? Szerintem sokkal. Aki most késsel fenyegetőzik, az a lazább fegyvertartási törvények miatt lőfegyverrel fenyegetőzne. Szerintem.
És itt nem szeretnék Amerikai, vagy Nyugat-Európai példára válaszolni, mivel ott mások a körülmények: a társadalmi berendezkedés, a rendőrség, a törvényhozás és végrehajtás, az emberek mentalitása stb. 


Örömmel fogadok minden véleményt, hozzászólást a témával kapcsolatban. 


Vigyázzatok magatokra!

2010. 09. 21.

Fegyveres rablások


A mai bejegyzésben a fegyveres, főleg a késes fenyegetéses rablásra szeretném felhívni a figyelmet.


"2010.09.20.
Késsel tartotta sakkban, míg kiforgatta zsebeit

Hazafelé, az utcán támadta meg, s fosztotta ki ivócimboráját egy különös visszaeső, többszörösen büntetett előéletű fiatalember Tokodaltárón. A rendőrök rövid idő alatt elfogták a rablót - értesült a HavariaPress. Az eset vasárnap éjszaka történt a Komárom-Esztergom megyei község egyik kocsmájánál. A 31 éves áldozat együtt italozott támadójával, aki hazafelé menet, az utcán kapta elő 15 centis pengéjű kését. A késsel megfenyegette a férfit, közölve, hogy megszúrja, ha megmozdul. A sakkban tartott áldozat zsebeit aztán módszeresen átkutatta a támadó, s a megtalált pénzzel, egy mobiltelefonnal, valamint egy kézi számítógéppel távozott. A megtámadott ember elmondása alapján a rendőrök rövid idő alatt azonosították, s még aznap, éjfél előtt elfogták a rablót. A 27 éves fiatalembert, aki nem volt már ismeretlen a rendőrök előtt, őrizetbe vették. A korábban négy esetben rablás, zsarolás, személyes szabadság megsértése, valamint testi sértés kísérlete miatt elítélt fiatalember előzetes letartóztatását kezdeményezték."


Erre a hírre azért hívom fel a figyelmet, mert jól bemutatja, hogy a rablások egy része hogyan történik. A bűnöző fegyverrel, az esetek legnagyobb részével késsel, megfenyegeti az áldozatot, míg a támadó, vagy egy tettestárs elveszi az értékesebb tárgyakat: elsősorban kézpénzt, mobilt, ékszert, elektronikai eszközöket.

Ilyen helyzetben már késő védekezni, elől van a fegyver, és általában az ember hasának szegeződik, vagy a kés éle ott matat a toroknál. Ha kényszerítve vagyunk, akkor az a legjobb, amit tehet az ember, hogy átadja az értékeit, és ha kellő lélekjelenléte van, akkor megpróbál lefaragni az elszenvedett veszteségekből, pl.: visszakéri a SIM kártyát.

Pár helyen tanítanak olyan technikákat, amik pont az ilyen fenyegető esetekből való szabadulásról szólnak. Nem azt mondom, hogy ezeket hülyeség megtanulni, de nagyon fontos, hogy az ember tudjon mérlegelni, hogy megéri-e kockáztatni; pl.: késsel fenyeget a támadó, ha átadod az értékeidet, buksz (mondjuk) 15 000 forintot, ha ellenállsz, akkor lehet, hogy átszúrja a gyomrodat. Megéri a 15 000 forintot, hogy 3 hétig kórházban legyél, fájdalmaid legyenek, kimaradj a munkából, örök életre magadon viseld a támadás nyomát, és talán maradandó sérülésed is legyen? Arról nem is beszélve, hogy sok esetben az ilyen típusú rablás úgy történik, hogy az egyik támadó fegyverrel fenyeget, és csak erre összpontosít, míg a másik (a támadót segítő társ) átkutatja az áldozatot, és minden értékét elveszi; ilyen esetekben gyakorlatilag esélytelen, hogy egy edzőteremben tanult technikát alkalmazva megússzuk a helyzetet komoly sérülés nélkül. (Az egyik ismerősömet úgy rabolták ki, hogy egy ember kés szorított a torkához, a másik kettő pedig egy-egy oldalról átkutatta; ilyen helyzetben jobb nem izmozni.)

Fontos, hogy ha már fenyegetnek bennünket, működjünk együtt a támadóval (egy bizonyos mértékig), mert nem tudhatni, hogy milyen ideg-, vagy elmeállapotú a bűnöző. Ha drogos, és már kattog az adagja miatt könnyen eljárhat a keze. Kerüljük a hirtelen mozdulatokat (ha csak nem visszatámadunk), mert az ijedség miatt könnyen belénk állhat a kés.
A cél az, hogy minél előbb, minél kevesebb sérüléssel, és veszteséggel szabadulni a helyzetből.

Ezen szituációk egy része elkerülhető, ha az ember figyeli a környezetét, és betartja az alapvető önvédelmi szabályokat. Fontos, hogy ne csak előre figyeljünk, hanem a teljes környezetünket tartsuk szemmel, ne felejtsünk el oldalra (különösen az utcasarkoknál), és hátra nézni. Elemezzük az utcán lévő emberek viselkedését, és vegyük észre az árulójeleket, a testbeszéd, a viselkedés sok mindent elárul. Ha tudjuk, hogy rossz környékre visz az utunk, készüljünk fel: a pénzt több, nem nyilvánvaló helyre rejtsük el, halkítsuk le a telefonunkat (rosszul jöhet, ha alkalmatlan időpontban csörren meg, ezzel ránk terelve a figyelmet), igazítsuk meg ruházatunkat, hogyha futásra kerül a sor, ne akadályozzon bennünket semmi, és készítsük elő önvédelmi eszközünket.


Vigyázzatok magatokra!


2010. 09. 18.

Új ESSC honlap

Új honlapja és videója van az ESSC Klubnak, érdemes meg nézni.

A klub főleg eszközös (kés, bot), és pusztakezes önvédelemet oktat eskrima, és scherma alapokkal.
Egyszerű, lényegre törő, hatásos technikákat tanítanak, és nem csak a testet edzik, de mentálisan is fejlesztik az itt tanulókat.

Ajánlom mindenkinek, aki reális és működő önvédelmet szeretne tanulni.




2010. 09. 14.

Metró

A mai bejegyzésben a metrón való utazást fogom boncolgatni. Az aluljárókra nem fogok részletesen kitérni, de a címkék közül nagyon sok leírásban megtalálható az adott területhez tartozó metróaluljáró bemutatása is.

Az aluljárókról általánosságban annyit tudok elmondani, hogy egy balhé esetén jobb, ha nem számítunk a metróbiztonságiak közbelépésre. (Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a biztonságiak egész nap tétlenül üldögélnek, és a seggüket vakargatják.) Előfordulhat, hogy a metrószinten felszerelt kamerák segítségével érzékelik a balhét, de mire odaérnek, már késő. Persze ez nem minden esetben igaz, lehet, hogy még időben odaérnek, és rendet tudnak tenni, de az is előfordulhat, hogy le sem szarják a balhét, de az is lehet, hogy az állomáson nem tartózkodnak biztonságiak. (Pl.: nekem tavaly nyáron két punkkal volt egy kisebb balhém, a kamerától 10-15 méterre, de senki nem jött, hogy rendet tegyen, így magam oldottam meg a helyzetet).
Ilyen gázos szituációban jobb, ha nem arra építünk, hogy majd megmentenek bennünket. A legbiztosabb megoldás, ha magunkra számítunk.

A metrójáratok is olyanok, mint a város: vannak nyugisabb, és gázosabb időszakai, jobb és rosszabb részei. Aki gyakran, és rendszeren utazik metróval, az nagyjából tudja, hogy mikor van a csúcs, mikor utaznak kevesebben, melyik megállónál milyen alakok szállnak fel.

Először nézzük az időszakokat. Reggelente kevés „veszélyes elem” utazik, ekkor ugyanis az emberek nagy része munkába, vagy iskolába megy. Délelőtt és a nap nagy részében előfordulhatnak „kellemetlen alakok”, de igazán csak este fordulnak elő nagyobb számban, az esti csúcsforgalom után. Ez nem azt jelenti, hogy napközben a metrón teljes biztonságban érezhetjük magunkat, hiszen semmi sem garantálja, hogy délben nem szállnak fel „veszélyes elemek”. Nem szabad elővigyázatlanul közlekedni, mindig be kell tartani az önvédelmi tanácsokat, és a veszélyesebb időszakban (pl.: este) fokozni az éberséget, és jobban figyelni a környezetünkre.
Figyelem! Nem szabad elővigyázatlannak lenni, mert vannak olyan bűnözők, akik a tömegben tudják csak tevékenységüket folytatni, mint például a zsebtolvajok. Az önvédelem nem csak az erőszakos esetek elleni felkészülésről szól, figyeljünk hát az értékeinkre is.


A metróvonalaknak vannak olyan szakaszai, amik arányaiba veszélyesebbek a többinél. Ezt úgy kell érteni, hogy a veszélyes szakaszoknál jobb, ha az ember éberebb, mint a többi résznél, mert előfordulhat, hogy „nem kívánatos elemek” szállnak fel, de ez nem jelenti azt, hogy a többi megállóban felhagyhatunk az elővigyázatossággal.

M1 (kisföldalatti):
Oktogon, Vörösmarty utca, Kodály körönd, Bajza utca, Mexikói út – érhetik meglepetések az embert, jobb odafigyelni

M2 (piros metró):
Deák Ferenctér – mivel csomópont, itt sok ember fordul meg, érdemes odafigyelni
Blaha Lujza tér, Keleti Pályaudvar, Stadionok – a környéken sok a „veszélyes elem”, ezért jobb elővigyázatosabban közlekedni
Örs vezér tere - mivel csomópont, itt is sok ember fordul meg, érdemes odafigyelni

M3 (kék metró):

Újpest Központ, Újpest Városkapu, Gyöngyösi utca - a környéken nagyobb számban fordulnak elő „veszélyes elemek”, ezért jobb elővigyázatosabban közlekedni
Árpád híd – mivel csomópont, itt sok ember fordul meg, érdemes odafigyelni, továbbá itt is gyakoribbak a „veszélyes elemek”
Nyugati Pályaudvar - mivel csomópont, itt sok ember fordul meg, érdemes odafigyelni, továbbá itt is gyakoribbak a „veszélyes elemek” (főleg hétvégén, és este)
Deák Ferenc tér – mivel csomópont, itt sok ember fordul meg, érdemes odafigyelni
Ferenc körút, Klinikák, Nagyvárad tér -  a környéken sok a „veszélyes elem”, ezért jobb elővigyázatosabban közlekedni
Határ út - a környéken sok a „veszélyes elem”, ezért jobb elővigyázatosabban közlekedni
Kőbánya-Kispest - mivel csomópont, itt sok ember fordul meg, érdemes odafigyelni


Még pár szót a metrószerelvényen való utazásról.
Sok esetben kényelmes leülni, és olvasni, vagy zenét hallgatni, de ezen tevékenységek végzése közben is legyünk elővigyázatosak. Ha tudjuk az időszak, vagy a metróvonal adott része nem éppen biztonságos, akkor figyeljünk jobban oda, hogy még időben tudjunk reagálni egy esetleges veszélyes helyzetre. A kérdést nem kell túl misztifikálni, például mielőtt a metró beáll a megállóba, és kinyitja az ajtaját nézzünk fel az olvasnivalóból és figyeljük meg, hogy milyen emberek szállnak fel. Ha nem ítéljük veszélyesnek a felszállók egyikét sem, akkor lehet tovább olvasni.

Szerencsésebbnek tartom, ha az ember nem ül le, hanem állva utazik. (Persze, ha munka, vagy edzés után megy haza az ember, akkor fáradt, és jól esik leülni.) Szerintem az a legjobb, ha beállunk valamelyik ajtó széléhez, azon az oldalon ahol nincsen utasforgalom.
A hármas üléseknél is van egy ajtó, a két padsor közötti részen (ezen keresztül lehetne átmenni a szomszéd szerelvénybe), ide szerintem akkor érdemes állni, ha a padokon már ülnek; ha üresek, és úgy állunk az említett részhez, akkor előfordulhat az a kellemetlen eset, hogy egy „veszélyes elemekből” álló társaság szétszóródik a mellettünk lévő padokon, így szorult helyzetbe kerülhetünk.

A különböző vonalakon máshol nyílnak az ajtók, ezt érdemes figyelembe venni, ha utazik az ember, mert így be tud állni a szemközti oldalra, átlátja a terepet, és nincsen útban a le-és felszállásnál:

M1 (kisföldalatti):
A menetirány szerinti jobb oldalon.

M2 (piros metró):
A menetirány szerinti baloldalon, a végállomáson változhat, de ott már úgy sem érdekes.

M3 (kék metró):
Újpest Központ – Dózsa György út: a menetirány szerinti jobb oldalon
Lehel tér – Nagyvárad tér: a menetirány szerinti bal oldalon
Népliget – Határ út: a menetirány szerinti jobb oldalon
Kőbánya-Kispest: változó, de ott már úgy sem érdekes


A kellemetlen élmények egy részét megelőzhetjük úgy, ha udvariasan (normálisan) viselkedünk az ellenőrökkel, és biztonságiakkal, főleg, ha azok a bérlet, vagy a menetjegy érvényességét ellenőrzik. Természetesen bunkó emberek mindenhol vannak, de szerintem egyszerűbb előre felmutatni a jegyet/bérletet, mint leállni szívózni.

Kényelmesebb és praktikusabb, ha bérletünket egy könnyen elővehető helyen tartjuk, és nem kell emiatt a tárcánkban, táskánkban kotorászni, ha elővesszük a tárcánkat, azt könnyen kikaphatják a kezünkből.


A metrójáratok ellenőrzöttebb területek, mint más járatok, vagy mint az utca, de nem árt itt is résen lenni, főleg a kiemelt szakaszokon, és időszakokban.


Vigyázzatok magatokra!


2010. 09. 07.

A lőfegyvertartásról

A fegyver liberalizáció égető probléma, és véleményem szerint elkerülhetetlen. A XXI. században élünk, a társadalmi változások miatt egyre több ember gondolkodik azon, hogy éles lőfegyverhez kellene jutni, és minél több ember gondolkodik így, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az akaratukat érvényesíteni fogják.
Elkerülhetetlennek látom azt, hogy ne lazítsanak a fegyvertartási törvényeken, szerintem előbb-utóbb legálisan lehet majd fegyverhez jutni. Ahhoz, hogy elejét vegyük a tragédiáknak, és a súlyos bűncselekményeknek fel kell készíteni az embereket (rendőröket, civileket egyaránt) arra, hogy a fegyvert ésszel használják, és reálisan álljanak a kérdéshez.

Egy korábbi posztban említettem, hogy a magyar társadalom még nem készült fel arra, hogy az átlag ember éles lőfegyverekhez jusson az otthona, vagy a személyes védelme céljából.
A magyar rendőrség sincsen kiképezve arra az esetre, hogy a lőfegyver mindennapos lenne az utcán.
Én sem szeretném, ha Vadnyugattá válna Magyarország, ezért kell fokozatosan bevezetni a módosításokat. Ha egyik napról a másikra szakadna a nyakunkba a fegyver liberalizáció, akkor Budapestből gyorsan Chicago lenne. Ezt el kell kerülni. Fontos, hogy a gyerektől kezdve, az idős emberekig mindenki helyén tudja kezelni a kérdést. A rendőrök jobb kiképzésén kívül, még a törvényi eljárásokon is módosítani kellene.

El kellene érni, hogy az emberek jól ellenőrzött módon, és visszakereshetően tudjanak fegyvert vásárolni. A vásárlást szigorú feltételekhez kötném, amiben orvosi, anyagi, pszichológiai és fizikai kikötések lennének. A fegyver viselési engedélyt nem csak egy vizsgához kötném, hanem időszakosan, mondjuk, évente újra kellene engedélyeztetni. Az engedély újbóli megszerzéséhez a vizsga teljesítése lenne a feltétel. A vizsga tartalmazna elméleti, és gyakorlati feladatokat is, mint pl. hordás, elővétel, tisztítás, tárolás stb. A biztonságos tárolásra vonatkozó előírások betartását egy külön bizottságnak kellene szúrópróbaszerűen ellenőrizni.

Önvédelemre, birtokvédelemre csak bizonyos kaliberű, típusú stb. fegyvereket kellene engedélyeztetni, és ha valakinél mást találnak, azt szigorúan meg kellene büntetni.
Ez egy nagyon sarkalatos pontja a témának: szigorú törvényeket kell hozni a társadalom védelmében, és azokat következetesen be is kell tartatni, a lehető leggyorsabban. Nem lenne szabad kivételezni, és teret engedni a bürokratikus eljárásoknak.
Mondanom se kell, hogy a fegyverrel való visszaélés súlyos büntetést vonna maga után.


Az alábbi cikk jó példa arra, hogy nem felkészült emberek számára milyen veszélyt jelenthet egy éles fegyver, ami óhatatlanul is betör a hétköznapi ember életébe:

"Lábon lőtte egymást két fiú Kecskeméten

Független Hírügynökség
2010. szeptember 6., hétfő 19:47

Véletlenül lábon lőtte egymást két fiú Kecskeméten egyikük nagyapjától elcsórt pisztollyal. Egyikük combján áthatolva érte társát is a lövedék, az első fiú súlyosan megsérült.

Saját magukat sebesítették meg egy pisztollyal azok a tizenéves fiatalok, akik korábban azt vallották a rendőröknek, hogy nem akartak drogot venni egy másik fiútól, aki erre lábon lőtte őket, majd elmenekült.
A rendőrök a lövöldözés miatt azonnal átnézték a környék térfigyelő kameráinak képeit, ezek nem támasztották alá a fiatalok állításait. A könnyebben sérült fiút a kórházban kihallgatták a nyomozók, ő bevallotta, hogy nagyapjától vette el a pisztolyt és azt nézegették barátjával a színház lépcsőjén, amikor a fegyver elsült.

A támadásról szóló történetet azért találták ki mert megijedtek. A pisztolyt a lépcső közelében, 2-3 méterre egy bokor tövében elrejtették, a fegyvert a rendőrök végül megtalálták.
A fiú társát továbbra is műtik, így egyelőre csak annyit tudni, hogy súlyos az állapota. A fegyver típusát, és hogy azt engedéllyel tartotta-e tulajdonosa, egyelőre nem tudni.
"


Vigyázzatok magatokra!

Frissítés:

Egy kommentből kiderült, hogy félreérthetően foglaltam állást a kérdéssel kapcsolatban. A poszttal csak azt akartam elmondani, hogy én sem értek egyet azzal, ha több lőfegyver lenne az utcán, de ha már lazítanak a fegyvertartási törvényeken, akkor azt olyan feltételekkel tegyék, amit taglaltam a bejegyzésben is.
Szerintem minél könnyebb fegyverhez jutni, annál kisebb a közbiztonság.

2010. 09. 06.

ESSC edzések új teremben



Kezdő és középhaladó edzés

Budapest, XIII. kerület Victor Hugo utca 6-8. (Dinamit Fitnesz, küzdősport terem)
Időpont: Kedd és csütörtök: 19:30 - 21:00

Felszerelés: Hosszú nadrág, edzőcipő, póló, valamint 2 db 70 centis bot (az edzésen beszerezhető)
Kezdés: szeptember 7.

Tel: 06-30-273-5732