2012. 01. 31.

Gázspray - mit ne csinálj

A mai bejegyzésben összegyűjtöttem, hogy mit ne csinálj a gázspray-jel:

Ne dobd be csak úgy a táskába, mert baj esetén nem tudod gyorsan elővenni.

Ha a kabátzsebedben hordod, akkor a spray-n kívül mást ne tegyél a zsebedbe, még zsebkendőt se.

Ne vegyél ismeretlen márkájú gázspray-t! A megbízható márkák drágábbak ugyan, de megbízhatóak.

Ne vegyél lejárt szavatosságú spray-t, mert gyengülhet a benne lévő hatóanyag!

Ne hordjál olyan gázspray-t, amit már korábban használtál, mert csökkent a benne lévő hajtógáz hajtó ereje, így nem a megszokott (elvárt) hatékonysággal működik.

Ne fenyegess vele, hanem használd, ha arra kerül a sor!

Ne kerülj olyan helyzetbe, hogy a saját gázspray felhődet tüdőzd le.

Ne maradj ott, miután lefújtad a támadót, hanem menekülj!


Vigyázzatok magatokra!

2012. 01. 24.

Honnan tudod... (humor)

Honnan tudod, hogy túl régóta foglalkoztat egy harcművészet/küzdősport/önvédelmi irányzat:

A nadrág vásárlásnál nem az a szempont, hogy jól áll, vagy kényelmes, hanem az, hogy ebben a nadrágban jól tudsz e rúgni, ugrani, és ezt kipróbálandó, felszökkensz egy székre.

Ha előtted meghajolnak, automatikusan te is viszonzod a gesztust; akár egy megnyitón, a szavalóval szemben is.

Cipő vásárláskor, az új cipőt kipróbálandó, teszel néhány szökkenést a boltban, és közben különböző alapállásokba helyezkedsz, kipróbálsz néhány lépést, majd megvizsgálod a cipő orrát, hogy elég kemény -e

Dühödben, vagy csak úgy gyakorlásképpen ütöd, rúgod az utadba eső kemény tárgyakat, oszlopokat... És azok eltörnek...

Egyszerű beszélgetés közben öntudatlanul gyakorlod az ajtónfélfán a belharcos kéztechnikákat.

Újra belebújsz a fürdőköpenyedbe, mert a bal felének kell lennie a jobb fölött.

Piros lámpánál, vagy vezetés közben Ura Kiten Ken -t gyakorolsz a kormányon.

Kizárólag különböző ütő-, és rugótechnikákkal kapcsolod le és fel a villanyt.

Azt veszed észre, hogy már megint a falat fested, mert otthon gyakoroltál valamelyik hosszú fegyverrel.

Képtelen vagy edzőtársaiddal, vagy más harcművészetet gyakorló emberekkel hosszabb ideig együtt lenni anélkül, hogy ne mélyedjetek el a legutóbbi edzések történéseiben; természetesen stílusonként külön-külön.

Az irodában kés technikákat gyakorolsz egy golyóstollal.

A borítékbontó kés potenciális fegyver a kezedben. Joggal.

Mielőtt lefeküdnél, gondosan ellenőrzöd, hogy van-e elérhető távolságban valami fegyver

Átgondolod, hogy milyen technikát alkalmaznál, ha hirtelen megtámadna a szembejövő járókelő.

A bulikon csodálkozol, hogy miért bámul téged mindenki némán, hiszen te csak váltottál néhány szót az edzőtársaddal. Igaz legalább a fele valamilyen idegen nyelven volt.

A buszon, a kocsmában stb. beszélitek meg és mutatjátok be (egymáson) az edzésen tanult technikákat, és nem értitek, hogy miért tűnik el mindenki a közeletekből.

Mondjuk a díszpárna ellen hajtasz végre pengedobó gyakorlatokat. Golyóstollal.

Ha elmész valahova, mindig kínosan ügyelsz arra, hogy legyen nálad valami „láthatatlan” amit fegyverként használhatsz.

Hogy ne lepleződj le rögtön az ellenség előtt, eltávolítod a kocsidról az áruló jin-jang matricákat, és minden mást is, ami a harcművészetekben való jártasságodra utal.

Ha egy túltömött metrón le akarsz szállni, de az udvarias, ám határozott kérésedre nem reagálnak, akkor az edzésen jól begyakorolt könyök technikával törsz utat magadnak az ajtóig.

Az evőeszközös fiókból képtelen vagy úgy egy kést kivenni, hogy ne csinálnál vele valamilyen tanult technikát (eskirmások 5 perces technikázás után megállnak és elgondolkoznak azon, hogy eredetileg mit is akartak a kenőkéssel).

Az esernyő (és más botszerű hétköznapi tárgy) akaratlanul is kard/rövidbot technika gyakorlóeszközévé válik a kezedben.

Ha megijesztenek ösztönösen az adott stílusodnak megfelelő védekező tartásba helyezkedsz. Másik esetben reflexből leütöd a másikat.

A barátnődön/barátodon is kipróbálod az edzéseken tanultakat, utána csodálkozol, hogy ő miért nem élvezi/kíváncsi.

X éve nem voltál nyaralni, de az edzőtáborba mindig elmész.

Nem tudsz kommentár nélkül megnézni olyan filmet, amiben bunyóznak/késelnek/vívnak.

A telefonszámládat kiegyenlítetlen, de a havi edzéspénzedet pontosan befizeted.

Az ízületi sérüléseket és véraláfutásokat jobban kezeled, mint a háziorvosod.

Mikor elolvasod a felsoroltakat, bólogattál és elismerően hümmögtél.

2012. 01. 12.

Borotvakés

A bejegyzést inkább olvasnivalónak, érdekességnek szánom, semmint önvédelmi iránymutatásnak. Röviden összefoglalom a borotvakés fegyverként való használatáról szóló tapasztalataimat és ismereteimet.


A borotvakést korábban, a biztonsági borotva elterjedéséig, minden háztartásban használták. A piacról a biztonságosabb, cserélhető pengéjű borotva szorította ki, de a mára már újra divatba jött.

Korábban nem csak borotválkozásra használták, hanem fegyverként is forgatták, hiszen könnyen beszerezhető volt, könnyű volt rejteni, a mindennapokhoz tartozott, hatékonyságát pedig számos eset bizonyítja.


Az utcán történő alkalmazásáról főleg a XX. század elejéről tesznek említést, de nagy ritkán napjainkban is használják.

Az Amerikai Egyesült Államokban nagyon sokáig jellemzően a feketék fegyvere volt a borotvakés, mert ők semmilyen fegyvert nem hordhattak magukkal. Ha a rendőr egy négernél kést, botot, pisztolyt vagy bármilyen más fegyvert talált, akkor azért keményen megbüntették. A borotvakésért azonban nem tudták felelősségre vonni őket, hiszen az a napi higiéniához szükséges eszköz volt.

Ausztráliában bandák specializálódtak a borotvakés használatára, ennek segítségével rabolták ki az embereket. A „forgatókönyv” nagyon egyszerű volt: többen körbeállták az áldozatot, egy könnyed vágással elérték, hogy berezeljen, majd elszedték tőle az értékeit. A borotvakés nagyon éles, így egy könnyű, gyors mozdulattal is ijesztő sebet lehet vele ejteni, mert könnyen szétvágja a húst, és a sebből látványosan folyni kezd a vér. A seb, az egyenes sebszélek miatt gyorsan gyógyul és a legtöbb esetben csak egy cérnavékony heg marad utána.

Brazíliában a capoeirások is használták, egyesek úgy, hogy a lábujjuk közé szorították a pengét:


 A borotvakést a filmekből is jól ismerhetjük, mint a maffia egyik kedvenc fegyverét, hiszen kézenfekvő és hatékony eszköz. Valamint egy időben a hobók és a motorosok is előszeretettel hordták magukkal, és alkalomadtán fegyverként is használták.



Manapság, amikor jobbnál-jobb (megbízható, jól rejthető, biztonságosan hordható stb.) késeket és fegyvereket lehet kapni, már nincsen jelentősége ennek az eszköznek, bár az interneten találkoztam olyan klubokkal, akik tanítják a borotvakés fegyverként való használatát; ez szerintem főleg marketinghúzásnak tudható be.

Elemezzük, hogy mint fegyver, milyen előnyökkel bír a borotvakés:
- jól rejthető
- könnyen hordható (bár nincsen semmiféle biztonsági zár, így kinyílhat a zsebben)
- a penge kiképzése nagyon hatékony vágást tesz lehetővé
- nem nehéz beszerezni
- olcsó

Hátrányai:
- könnyen csorbul, vagy törik a penge
- gyakorlatot igényel az elővétele, nyitása
- nem olyan biztos a fogása, mint mondjuk egy késé
- az élezése speciális eszközöket igényel
- nem könnyű stabilan tartani

A használata lényegében megegyezik a késével, annyi különbséggel, hogy a borotvakéssel nem lehet szúrni, csak vágni, ezáltal nagyobb gyakorlati tudást igényel. Mivel könnyen csorbul, ezért a támadási felületek főleg a fej és a puha testrészek, mint pl.: a nagyobb izmok, lágyék stb.

Használatának előnye:
- nagyon hatékonyan vág
- ijesztő sérüléseket okoz (nagyon vérző sebeket lehet vele ejteni)
- gyors fegyver
- könnyen rejthető
- kis mérete miatt nem feltűnő
- a látványa ijesztő lehet

Hátrányai:
- könnyen csorbul, vagy törik, így lehet, hogy az első támadás után használhatatlanná válik
- speciálisabb tudást igényel a használata, mint mondjuk a késé
- nem lehet vele szúrni
- a kialakítása miatt nem lehet stabilan fogni
- mivel csak vágásra alkalmas, kisebb a hatótávolsága, közelebb kell menni az ellenfélhez
- csak úgy lehet használni, hogy durva sérüléseket okozunk vele
- nem lehet vele blokkolni
- kicsi a stopphatása
- az eszköz harci használata az okozott sérülések miatt pszichikailag önveszélyes: a szétkaszabolt erekből és izmokból fröcskölő vér pszichés sokkot okozhat a fegyver használójának; egy ilyen eseményt nehezen dolgozza fel az emberi elme, főleg, ha erre nincsen felkészítve, felkészülve
- mivel nem lehet vele blokkolni, kicsi a hatótávolsága, ezért a több támadó elleni védekezésre alkalmatlan


Mindent összevetve, a borotvakés önvédelemre alkalmatlan. Az utcán régen volt létjogosultsága, mint kényszerűségből használt fegyver, de manapság értelmetlen használni, hiszen sokkal megbízhatóbb, a célnak jobban megfelelő eszközök állnak a rendelkezésre. A látványa okozta hatást filmekben lehet kamatoztatni, de másra (a borotválkozáson kívül) nem alkalmas.


Vigyázzatok magatokra!

2012. 01. 04.

Általános önvédelmi tanácsok


A mai bejegyzésben a szilveszteri élményekből merítve pár általános tanácsot szeretnék adni, amivel megelőzhetőek egy buli során, vagy után fellépő kellemetlen szituációk.


Vigyázz a részeg barátaidra. Lehetőleg mindig legyen a társaságban egy józanabb tag, aki figyel a többire. Fontos szerepe lehet, ha például baleset miatt mentőt kell hívni (Az önvédelem alatt nem feltétlen csak arra kell gondolni, hogy valaki ránk támad az utcán. Számomra az önvédelembe az is beletartozik, hogy tágabb értelemben is vigyázunk magunkra.), de ő lehet az is, aki kinavigálja a társaságot egy balhésabb szituációból. Például, ha egy részeg társunk beszól valakinek, aki ezt zokon veszi, és meg akarja torolni a vélt vagy valós sérelmet, akkor a társaság józan tagja ki tudja dumálni a helyzetet, így elkerülhető a verekedés.

Ami részegen viccesnek tűnik, nem biztos, hogy a másik is ugyanolyan humorosnak fogja találni. Lehetőség szerint ne idegeneken próbálgassuk a stand-up comedy-s vénánkat.

Részegen nagyon bátrak vagyunk, és nagyon erősnek érezzük magunkat, és ezért olyan szituációkba is belemegyünk, amibe nem kellene. Ne tegyük. Korábban is írtam már, hogy a hamis (eltúlzott) önbizalom önveszélyes lehet. Az emberkedés (szerintem) nem ér annyit, hogy másnap törött állkapoccsal próbáljuk meg elmondani a rendőrnek, hogy hogyan vertek meg minket.
Ehhez kapcsolódik az is, hogy nem kell a provokációra reagálni. Beszóltak? És akkor mi van? Nem kell a sértegetésekre, a provokációra válaszolni. Azért, mert egy részeg barom elmond téged/barátnődet/anyádat stb. valaminek, attól az még nem úgy van. Ne foglalkozz vele, ne menj bele a provokációba, de úgy, hogy ne tűnjön gyengeségnek, meghátrálásnak. Azt mutasd felé, hogy érzékelted a véleményét, de nem foglalkozol vele, vagy adj kitérő válaszokat. Ne menj bele a szájkaratéba. Valamikor el lehet játszani, hogy „nem hallottad meg” a beszólást, és tovább sétálsz.

Részegen az ember hajlamos félreértelmezni a külvilág jeleit. Mondjuk, ha valaki véletlen a lábadra lép, nem feltétlen akar megtámadni, így nem kell a kezedben lévő korsóval leütni.

Ne szakadjatok le egymástól! Mindig figyeljetek a társaitokra és soha ne hagyjatok hátra senkit! Fontos, hogy egy társaság összetartó legyen.
Ha valamelyik társ nagyon részeg, akkor valaki(k) kísérjék haza, mert lehet, hogy elalszik a járművön, vagy egy padon és simán kizsebelik.

Legyél udvarias, ez nem csak önvédelmi szempontból fontos.

Ne villogj a pénzeddel, nem mindig jó, ha látják, hogy mennyire vagy „kitömve”. Egyesek különösen a pénzes, részeg emberekre specializálódtak.

Lányoknál a túl kihívó öltözködés hátrányt is jelenthet, sok férfi (főleg, ha részeg) előszeretettel „ismerkedik” a magukból sokat mutató nőkkel, és sokszor ez az ismerkedési szándék vehemens…


Vigyázzatok magatokra!

2011. 12. 21.

Példa az életből: éjjeli támadás


A mai bejegyzésben ismét az életből merítünk példát és a cikk elemzésén keresztül hívom fel a figyelmet a fontosabb részletekre.


„Pillanatok alatt elfogták a nőt bántalmazó férfit
2011. december 16. péntek 18:53 |

A támadó azzal fenyegette meg a nőt, hogy ha nem ad neki pénzt, elvágja a torkát.

Elfogtak a rendőrök egy férfit, aki megtámadott, bántalmazott, majd kifosztott egy fiatal nőt Szombathelyen - közölte a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese pénteken az MTI-vel.

Molnár Miklós hadnagy tájékoztatása szerint az elkövető csütörtökön kora este a Rohonci úti lakótelepen támadta meg a gyalogosan haladó fiatal nőt: hátulról a nyakánál megragadta őt, az emeletes házak közötti füves, bokros területre kényszerítette, ott a földre nyomta, rátérdelt, befogta a nő száját és többször ököllel arcul ütötte.

A támadó azzal fenyegette meg a nőt, hogy ha nem ad neki pénzt, elvágja a torkát. A bántalmazás és a fenyegetés hatására a sértett hagyta elvenni a nála lévő értékeket, a tettes pedig elfutott a helyszínről.

A nő segélykiáltására egy közelben lakó férfi a támadó után szaladt, sikerült a tettest utolérnie, majd a rendőrök helyszínre érkezéséig visszatartania.

A gyanúsítottat a rendőrök előállították, majd őrizetbe vették. A férfi elszámoltatása során kiderült, hogy a támadó az idén szabadult a börtönből, korábban is hasonló bűncselekmény miatt szabtak ki rá büntetést.”


Ez egy nagyon szerencsétlen helyzet, a támadó a fizikai fölényét kihasználva, elrángatja az áldozatot egy félreeső helyre, ahol fegyver fenyegetve elveszi tőle az értékeit.
Mivel a körülmények részleteit nem ismerjük, ezért általánosságban írom le azokat a szempontokat, amik betartásával nagyobb eséllyel tudjuk elkerülni ezeket a helyzeteket.

A nőt hátulról kapta el a támadó. Mit tehetünk, hogy nagyobb eséllyel elkerüljük az ilyen támadásokat?
Ne hallgassunk zenét, ha kihalt vidéken vagyunk, mert nem halljuk, ha valaki jön mögöttünk.
Ha kivilágítatlan, sötét, zegzugos helyen visz az utunk, akkor kerüljük el azokat a részeket, ahova beránthatnak minket, ami fedezéket jelenthet a támadónak. Ilyen helyek lehetnek, a bokrok, sövények, garázssorok stb. Ne restelljünk az úttesten menni, ahol lesből nem támadhatnak ránk.
Kihalt, veszélyes környéken készítsük elő az önvédelmi eszközünket.

A cikkben olvashatjuk, hogy a férfi elkapta a nő nyakát és úgy kényszerítette a bokros területre. Ha már megtörtént a baj, nem tudtuk elkerülni a támadást (nem lehet minden balhét elkerülni!), akkor itt tudjuk használni az önvédelmi képzések során elsajátított technikákat. A megbízható önvédelmi irányzatok megbízható technikákat tanítanak az ilyen helyzetekre.
Ilyenkor minden erőnkkel azon legyünk, hogy szabaduljunk, hogy megmenekülhessünk. A támadó olyan helyre, helyzetbe akar kényszeríteni minket, ami neki kedvez; minél jobban engedünk neki, annál rosszabb lesz a helyzetünk.
A földre teperés, szájbefogással ugyanaz a helyzet, mint amikor a támadó hátulról megragadta a nő torkát: ilyen helyzetekre is tanítanak az önvédelmi irányzatok technikákat.

Egy önvédelmi eszközzel nagyobb valószínűséggel tudott volna szabadulni az áldozat, de ehhez az szükséges, hogy az önvédelmi eszközt tényleg jól tudja használni a védekező! De ne csak az eszközös önvédelemre hagyatkozzunk, kell érteni a pusztakezes technikákhoz is, hiszen előfordulhat, hogy az eszköz nem áll a rendelkezésünkre. Példával élve: egy gázspray-vel nagyobb eséllyel szabadulunk a szorult helyzetből, de ha nincs nálunk spray, akkor is kell, hogy olyan tudás legyen a birtokunkban, amivel esélyt adunk magunknak, hogy meg tudjuk magunkat védeni!

Feltehetőleg a támadó azért fogta be a nő száját, mert az sikított, segítségért kiáltozott. Nagyon jól tette! A cikkből kiderül, hogy valaki az áldozat segítségére sietett, mert meghallotta a segélykiáltásokat. Tudom, hogy nagyon banális, de ne némuljunk meg, ha támadás ért minket. A hangunk is lehet fegyver! El tudjuk képzelni, hogy milyen az, ha valaki pár centiről, tiszta erejéből a fülünkbe üvölt? Ettől pár pillanatra ledermed az ember, és ez a pár pillanat életet menthet.


Vigyázzatok magatokra!

2011. 12. 16.

Még egy példa az életből: késes támadás

A mai villám posztban, egy cikk részletével ismét rávilágítok arra, hogy a kés miért nem jó önvédelmi eszköz.

„A vádlott egy kést vett elő, majd amikor a sértett a folytatódó szóváltást hallva kilépett a lakásból, Rafael László Róbert eltette a kést. A veszekedés csitultával a háziasszony visszaindult otthonába, ekkor a vádlott újra elővette kését, és megpróbálta hátulról megszúrni a nőt. Férje ezt meglátva - feleségét védve - a szúrás irányába lépett, így a vádlott késével a férfi hasát szúrta meg. A két férfi dulakodni kezdett, és a vádlott még kétszer megszúrta a sértettet.”


A cikkben azt olvashatjuk, hogy a támadó hasba szúrt valakit, majd a szúrás után még dulakodtak és további két szúrás kellett ahhoz, hogy a támadó fél el tudjon menekülni a helyszínről.
Ezt most képzeljük el önvédelmi szituációban, úgy, hogy a védekezőnél van a kés. Hiába használ kést a védekező fél, így is dulakodásra kerül a sor, ahol a támadó még bőven okozhat kárt a megtámadottnak. Ismét bebizonyosodott, hogy a késnek kicsi a stophatása, tehát (többek között) ezért sem ajánlott önvédelmi eszköz.

A cikk folytatásában az is kiderül, hogy a késes támadás életveszélyes sérüléseket okozott. Egy átlagember nincsen arra felkészülve, hogy megöljön egy másik embert. Persze, a képernyő mögött, elképzelve a szituációt azt mondhatjuk, hogy „Engem nem érdekel, ha rám támadt dögöljön is meg!” stb., de higgyük el, ha valakit a kezünkkel ölünk meg, amikor érezzük, ahogyan markolatig döfjük a kést a hasába, nem fogjuk ilyen könnyen félvállról venni, és bizony megmozdul az emberben a lelkiismerete. De ez így is van rendjén, ne felejtsük el, jól szocializált, érző emberek vagyunk.  


Vigyázzatok magatokra!

2011. 12. 06.

Ha már megtörtént a baj...

A mai bejegyzésben nem a konfliktus, az önvédelmi helyzetek megelőzéséről fogok írni, hanem azok utóéletéről. 
 

Elsőként arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mit csináljunk, ha már megtörtént a baj.
Ha egy önvédelmi helyzet rosszul végződik, ne rágódjunk rajta. Nem szabad azon tépelődni, hogy „mi lett volna ha…”, hanem túl kell lépni. Tudom, hogy ez így leírva egyszerűen hangzik, de a tanulságok levonása után nem szabad agyalni az eseten, mert komoly lelki-mentális problémákhoz vezethet. Próbáljuk meg feldolgozni az esetet. Kezeljük úgy, hogy ez „benne van a pakliban”.
Gondoljunk bele: nem lehet mindenre előre felkészülni. Nem lehet mindent megúszni. Sajnos, benne van a pakliban, hogy mi húzzuk a rövidebbet. Természetesen, meg kell próbálni elkerülni a gázos helyzeteket, meg kell próbálni a lehető legkevesebb sérüléssel, veszteséggel kikerülni a bajból, de ha nem sikerült, akkor se essünk kétségbe. Tanuljunk a hibából, vagy fogadjuk el, hogy most nem volt szerencsénk.
Nem szabad összetörni, tovább kell lépni (néha nehéz, de meg kell tenni) és arra kell törekedni, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő velünk.

Ha sikeresen megoldottunk egy önvédelmi szituációt, akkor örüljünk neki, hogy megúsztuk. Jegyezzük meg azokat a momentumokat, amik segítettek abban, hogy jól jöjjünk ki a helyzetből, később ez a tapasztalat még jól jöhet.
Ne értékeljük túl magunkat. Például, ha egyszer sikeresen megvédtük magunkat, akkor később ne játszunk köpenyeges szuperhőst. Az önbizalom hasznos és szükséges, de a túlzott önbizalom veszélyes lehet.


Vigyázzatok magatokra!