2011. 04. 15.

Sniccer: Példa az életből

Egy korábbi bejegyzésben feltettem egy videót, ahol a különböző szúró-vágó eszközök hatékonyságát mutattam be. A videóban többek között a sniccer (tapétavágó) is szerepelt. Pár olvasó nem igazán akarta elhinni, hogy adott esetben ilyennel támadnak rájuk. Az alábbi cikk bizonyítja, hogy egyesek nem csak hordják, hanem használják a sniccert...

"Tapétavágóval vagdosta össze a kislányt a tizenkét éves fiú

2011. április 13. 18:54 Békési Brigitta

TÁMADÁS | Tapétavágóval támadt évfolyamtársára egy fiú az egyik szolnoki játszótéren vasárnap. A kislány kézfejét több öltéssel kellett összevarrni. Sebe örök életre emlékeztetni fogja a szörnyű délutánra.

— Megkéselték a lányunkat a játszótéren — fogadtak az elkeseredett szolnoki szülők lakásukban, ahol érezni lehetett a feszültséget. — A tizenkét éves kislányunk a barátnőjével labdázott a Moha úti téren vasárnap délután négy órakor. Beállt közéjük egy fiú, akit a gyerekek látásból ismertek, hiszen az évfolyamtársuk. Amikor játék közben elgurult a labda, a lányom indult érte.

A fiú utána eredt és minden előzetes ok nélkül elővett egy piros színű tapétavágót, majd elkezdett azzal hadonászni. Több helyen és több alkalommal megvágta a lányunk nadrágját, pulóverét. Amikor a nyakát akarta elvágni, a lányunk a karjával védekezett. A fiú csak akkor állt meg és dobta el a tapétavágót, amikor a kislányunk jobb kézfején ejtett egy szörnyű sebet. A fiú állítólag azt mondta magában káromkodva, hogy elfelejtett elszámolni háromig! A gyermekünk sírógörcsöt kapott, elfehéredett, egész testében reszketett — tette hozzá.

A lányok ezt követően egy közeli házba menekültek, ahol a sérült kislány barátnője lakik. Telefonon értesítették a szülőket, akik azonnal rendőrt hívtak. — Gyorsan, szinte öt perc múlva a helyszínre ért a rendőrjárőr, akivel bementünk a megyei Hetényi Géza kórházba. A kislányunk kézfejét több öltéssel kellett összevarrni — mutatták a zárójelentést a szülők. — Az orvosok szerint óriási szerencse, hogy nem a csuklója sérült meg, ahol rengeteg ér található — jegyezte meg az édesapa. 


Hogy mit mondott a történtekről a támadó fiú édesanyja, nevelőapja és iskolai igazgatónője, megtudhatja az Új Néplap csütörtöki számából.
"

http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kek-hirek/tapetavagoval-vagdosta-ossze-a-kislanyt-a-tizenket-eves-fiu-371241


Vigyázzatok magatokra!

1 megjegyzés:

  1. A bulváros cikkből csak pont a lényeg maradt ki, nem volt semmiféle támadás csak játszottak a talált sniccerrel és véletlenül megsebezte egyik a másikat. De ez már annyira nem eladható meg szenzáció, az eredeti oldalról már kimoderálták ,de a Wayback Machine még eltárolta.

    Tessék itt a hiteles beszámoló:
    "Tisztelt Hozzászólók, Cikkolvasók!
    A szóban forgó "késelő kisfiú" nevelőapukája vagyok. Nem tudok és nem is akarok e cikk és hozzászólások mellet elmenni, úgy érzem a némi helyreigazítás szükségeltetik a fenti témában. A történet röviden. Vasárnap du. a nevezett kislány hívta le a gyermeket a játszótérre (ha látásból ismeri miért hívja le? egyébként azóta is többször kereste már...), útközben együtt találták a tapétavágót egy szemétgyűjtő mellett. Ez a kés mindannyiójuknál volt, mindegyikőjük "játszott" vele. Semmilyen labdázás nem történt, egyszerűen ültek négyen a fűben és egymásnak adogatták azt a kést, kvázi egymást riogatva. Egyébként a kislány nadrágját és pulóverét ő saját maga vágta el!! De gondoljunk is bele, lehet egy nadrágot hadonászva úgy elvágni, hogy alatta a bőr ne sérüljön? Ugyan!!! Sajnos az a bizonyos vágás, valóban a gyermekem gondatlanságából, véletlenül történt, nem kétséges. Azonban nem volt kergetőzés, halk mormogó káromkodás, de még elfelejtett 3-ig számolás sem, sőt hadonászás, nyakelvágás sem. Egészen egyszerűen az együtt talált eszközzel játszva, véletlenül megvágta. A menekülés egy közeli házba sem történt meg, a vágást követően ugyan úgy egymást hergelve tovább "játszadoztak" sőt, a késelő fiú még fel is ajánlotta segítségét hogy szól szüleinek. A kislány utasította el e szándékot azzal. hogy "áááá, nincs semmi baj, úgy sem veszik észre a szüleim". Tehát tovább üldögéltek mindaddig amíg valamelyikük ráeszmélt hogy ez nem játék. Mindentől függetlenül mélyen lesújtott a hír, nagyon sajnálom a kislányt. Azt gondolom tőlünk szülőktől a gyermek nem láthatott ilyet, de még nem is hallhatott hasonlót sem. Ezek után nem engedtük az iskolába gyermekünket, jelenleg orvosi felügyelet alatt áll, szakember fog foglalkozni vele. Próbálunk mindent megtenni, de azt hiszem ide már csupán a szülői gondviselés és törődés nem elég. Nem akarok felelősséget áthárítani vagy kibújni semmi alól. Ami történt az megtörtént. Én sem tudom hirtelen mitévő legyek, nagyon ellenkezik ez a viselkedésmód velünk. Értetlenül, egyenlőre tehetetlenül állok az ügy előtt, azt gondolom ennek a gyermeknek segítség kell! Az okokra rávilágítva, a miérteket kell kideríteni, hogy megoldást találjunk a problémára. Csak ennyit szerettem volna mondani. Egyébként nem tartozunk semmilyen etnikai vagy vallási csoporthoz sem, próbálunk tisztességesen élni és nevelni gyermekeinket."
    Ugye, hogy így már másképp fest. Persze ott is rávágták többen, hogy ez nem igaz, de hát honnan is tudhatnánk mi igaz és mi nem?"

    VálaszTörlés